/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Nézőpontok/Vélemény

Perifériák, kitömött zebrák, megnyitók

1/34

?>
?>
?>
Kálmán Ernő, Eltér István, Wesselényi-Garay Andor
?>
Eltér István megnyitója
?>
Kálmán Ernő megnyitója
?>
Cságoly Ferenc
?>
?>
Kálmán Ernő, Eltér István
?>
Dimitrijevic Tijana átveszi a diplomadíjat
?>
Kálmán Ernő, O. Ecker Judit, Eltér István
?>
Mark Gurney, Finta József, Zoboki Gábor, Eltér István
?>
Mark Gurney
?>
Bujdosó Attila átveszi a Junior Prima díjat
?>
Deigner Ágnes átveszi a Junior Prima díjat
?>
Domokos Attila átveszi a Junior Prima díjat
?>
Bujdosó Attila tablója
?>
Eltér István, Wesselényi-Garay Andor
?>
Turányi Gábor előadása
?>
?>
Erich Kugler beszél
?>
Christian Waldner
?>
?>
Andrej Hrausky
?>
Andrej Hrausky előadása
?>
Andrej Hrausky előadása
?>
Gunther Zsolt megnyit
?>
?>
A szlovén kiállítás megnyitója
?>
Szabó Levente
?>
Új Irány
?>
Kiss Gyula
?>
Eltér István
?>
?>
1/34

Perifériák, kitömött zebrák, megnyitók
Nézőpontok/Vélemény

Perifériák, kitömött zebrák, megnyitók

2008.10.13. 12:49

Az Építészet Világnapja a Gödör klubban.Török Tamás írása

Eltér István és Kálmán Ernő nyitották meg az Építészet Világnapjának idei (második napi, első nap: Pro Architectura) programját a Gödör klub medencefenéki atmoszférájában 2008. október 7-én. A Kamara elnöke a következő héten megszületendő magyar építészetpolitikát emlegette, amikor a progresszív építészeti kultúrájú országokról beszélt, amelyek közül most közvetlen szomszédaink, Ausztria és Szlovénia mutatkoztak be a helyszínen.

Cságoly Ferenc kezdte az előadások sorát, a globális társadalmi, gazdasági, ökológiai problémákat kultúra és civilizáció, vagyis szellemi és anyagi szemléletmód koordinátarendszerébe helyezve. A szórakoztatásra irányuló sztárépítészet elemzését azzal a következtetéssel zárta, hogy ez a műfaj nem képes választ adni a városokba tömörülő emberiség problémáira, már csak mennyiségi alárendeltsége okán sem. Az építészek feladata pedig ezek után nem más, mint szolidárisnak lenni, csökkenteni a szakadék szélességét az elit- és a tömegépítészet között. Cságoly szerint ehhez természetesség, lényegretörő egyszerűség és morális tisztaság szükséges.


1/34

2/34

Kálmán Ernő, Eltér István, Wesselényi-Garay Andor
3/34
Kálmán Ernő, Eltér István, Wesselényi-Garay Andor

Eltér István megnyitója
4/34
Eltér István megnyitója

Kálmán Ernő megnyitója
5/34
Kálmán Ernő megnyitója

Cságoly Ferenc
6/34
Cságoly Ferenc

7/34

Kálmán Ernő, Eltér István
8/34
Kálmán Ernő, Eltér István

Dimitrijevic Tijana átveszi a diplomadíjat
9/34
Dimitrijevic Tijana átveszi a diplomadíjat

Kálmán Ernő, O. Ecker Judit, Eltér István
10/34
Kálmán Ernő, O. Ecker Judit, Eltér István

Mark Gurney, Finta József, Zoboki Gábor, Eltér István
11/34
Mark Gurney, Finta József, Zoboki Gábor, Eltér István

Mark Gurney
12/34
Mark Gurney

Bujdosó Attila átveszi a Junior Prima díjat
13/34
Bujdosó Attila átveszi a Junior Prima díjat

Deigner Ágnes átveszi a Junior Prima díjat
14/34
Deigner Ágnes átveszi a Junior Prima díjat

Domokos Attila átveszi a Junior Prima díjat
15/34
Domokos Attila átveszi a Junior Prima díjat

Bujdosó Attila tablója
16/34
Bujdosó Attila tablója

Eltér István, Wesselényi-Garay Andor
17/34
Eltér István, Wesselényi-Garay Andor


A diplomadíjak (építész, településtervező, belsőépítész, tájépítész) átadása után, ahol is a belsőépítészek a hagyományos óriás fejesvonalzókat vették át, következtek a Junior Prima díjak, amiket Mark Gurney, a TriGránit építészeti igazgatója adott át Finta Józseffel és Zoboki Gáborral. Gurney arról beszélt, hogy cégük felismerte a jó építészetben rejlő piaci értékképző erőt (jobb későn, mint soha, mondhatnánk), részben ezt fejezi ki a hétezer eurós díj. Talán az ennél is nagyobb progresszivitást kívánta szorgalmazni Bujdosó Attila, aki bemutatkozó tablóján a díj elnyerése alkalmából a MEGTERVEZEM BÁRMIDET üzenetet juttatta el a közönséghez.

Turányi Gábor előadása az építészet tanításáról olyan, némileg szentimentálisan megfogalmazott trivialitások (ártatlanság, nyitottság, elfogulatlanság, együttműködés stb.) köré épült, amelyek mentén azért a MOME szépen lassan mégis létrehozni látszik valamit frissességben, szellemi szabadságban, érvényességben, de megalapozottságban és életszerűségben is. Kis méretben nyilván könnyebb egységesen koncepciózus oktatást végezni, az mindenesetre biztos, hogy az építészet szellemi oldala nem lehet egy intézményen belül pusztán néhány tanszék rezervátumába száműzve. A tendencia a mennyiséggel szemben talán a minőségnek kedvez, és a magyar felsőoktatási őslevesből remélhetőleg előbb-utóbb előmászik az evolúció csúcsát képviselő építészművészmérnök (korábban: építész, architect).


Turányi Gábor előadása
18/34
Turányi Gábor előadása

19/34

Erich Kugler beszél
20/34
Erich Kugler beszél

Christian Waldner
21/34
Christian Waldner

22/34

Andrej Hrausky
23/34
Andrej Hrausky

Andrej Hrausky előadása
24/34
Andrej Hrausky előadása

Andrej Hrausky előadása
25/34
Andrej Hrausky előadása


Osztrák részről Erich Kugler (Architektur RaumBurgenland) és Christian Waldner építész (AllesWirdGut) tartott egy-egy nem túl érdekfeszítő előadást. Előbbi Burgenland tartomány kétévente kiosztott építészeti díjának nyerteseit mutatta meg több ciklusra visszamenőleg. A díjjal a kortárs építészet jelentőségét szeretnék elismerni - a változó összetételű zsűri tudatosan kerüli a nemzetközi magazinépítészet díjazását, helyette a lokális összefüggésekben gondolkodó, tapintatosabb munkákat keresi. Valahogy így csináltak másfél évtized alatt reménytelen „keleti provinciájukból" kortárs építészeti mintaműhelyt, ahol mostanában már százával születnek a figyelemre méltó épületek. Próbáljunk meg elképzelni mondjuk egy Szabolcsi Kortárs Építészeti díjat, és egyből világossá válik, hogy mennyire viszonylagos, hol mi számít perifériának.

Waldner előadásának meghirdetett témáját ("A fiatalok helyzete Ausztriában") annyival intézte el, hogy elmondta, az osztrák építészet szellemi epicentruma Bécs, de ez nem azt jelenti, hogy az építészeti tevékenység is ott koncentrálódik. Generációjának helyzetét elemezve úgy vélekedett, hogy a főváros kulturális közege adta és adja számukra a felhajtóerőt, nehézségeiket pedig abban látta, hogy a megrendelők nem bíznak eléggé a fiatalokban. Majd kis szünet után hozzátette: ez utóbbi valójában már nincs is így. Egyébként irodájuk könnyed, kellőképpen kortársias, kevéssé izgalmas munkáit mutatta be.

Andrej Hrausky kortárs szlovén építészetről szóló előadása a sajátos, hármas klimatikus-földrajzi adottságoktól és a barokk Ljubljanától indult, az 1895-ös földrengést követő újjáépítésen, majd az első világháború utáni nemzeti építészetcsináló nekibuzduláson keresztül a megkerülhetetlen, formabontó Plečnikig és Ravnikarig. Anekdot: Le Corbusier azért kedvelte a Plečnik-tanítványokat, mert igen szépen rajzoltak.

A kortársakra ezek után kevés idő maradt, úgyhogy szaporán peregtek az állóképek, többek között Janez Koželjnek (Jaki-Koželj iroda), Ljubljana polgármester-helyettesének(!) hollandszupermodern épületéről.

Szintén Hrausky kísérte a betegség miatt távolmaradó Bevk-Perović duó előadásának anyagát, akik ars poeticájuk szerint Szlovénia kicsiségéből, zöldjéből, vidékies karakteréből és Plečnik szellemi örökségéből desztillálják építészetüket. A vetített képek tanúsága szerint a divatosan gyerekes skiccek elég tiszta, karakteres házakhoz tartoznak. Hrausky felhívta a közönség figyelmét a Bevk-Perović iroda sarkában álló kitömött zebrára, és mi vele együtt irigykedtünk.

Wesselényi-Garay Andor moderátor kérdésére válaszolva Hrausky azt mondta, hogy a kortárs szlovén építészet, miközben befogad olyan nemzetközi hatásokat, mint a dutch supermodernism, megőrzi fokozott érzékenységét a kontextus iránt, a Plečnik-iskola részletképzése pedig evidens részét képezi a dolgoknak.


Gunther Zsolt megnyit
26/34
Gunther Zsolt megnyit

27/34

A szlovén kiállítás megnyitója
28/34
A szlovén kiállítás megnyitója

Szabó Levente
29/34
Szabó Levente

Új Irány
30/34
Új Irány

Kiss Gyula
31/34
Kiss Gyula

Eltér István
32/34
Eltér István

33/34


Az állófogadást követően, ami szervezésben és minőségben hagyott némi kívánnivalót maga után, kilenc személy nyitott meg hét kiállítást egy szuszra: osztrák Kultúrterek (Gunther Zsolt), diplomadíj (Kiss Gyula), szlovén kortársak (Noll Tamás és Andrej Hrausky), Új Irány csoport (Muszbek Johanna és Tihanyi Dominika), Junior Prima-díj (Eltér István), Pro Architectura-díj (Kálmán Ernő) és Magyar Építészet 2008 (Szabó Levente).

szöveg + kép: Török Tamás

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk