Épülettervek/Középület

Pestszentimre Óvodacentrum építészeti tervpályázat — bemutatjuk a díjazottakat

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Pestszentimre Óvodacentrum építészeti tervpályázat — bemutatjuk a díjazottakat
Épülettervek/Középület

Pestszentimre Óvodacentrum építészeti tervpályázat — bemutatjuk a díjazottakat

2010.07.21. 10:07

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
2

Bemutatjuk a a Pestszentimre Óvodacentrum tervpályázat díjazottjait.

A Bíráló Bizottság az alábbi döntést hozta:

I. díjban (3.500.000,- Ft) részesült:
6. sorszámú pályamű
Földes és Társai Építésziroda Kft.
vezető tervező: Földes László
építész tervezők: Balogh Csaba, Sónicz Péter
építész munkatársak: Sirokai Levente, Csűri Johanna, Vértesy Ági, Sarusi Kis János, Szűts András

II. díjban (2.500.000,- Ft) részesült:
14. sorszámú pályamű
Fábián Gábor, Joó Éva

III. díjban (1.500.000,- Ft) részesült:
25. sorszámú pályamű
Stúdió A4 Iroda Kft.
vezető tervező: Kendik Géza
építész tervezők: Maza Orsolya, Vilics Árpád, Papp Zoltán Tibor
Erdélyi Mónika fotós

500.000,- Ft-os megvételben részesült:
1. sorszámú pályamű
Makrai Sándor, Vesztergom Ádám

37. sorszámú pályamű
Natta Anikó, Lázár Zsófia, Fejérdi Péter DLA, Bartók István DLA, Bernárd Aurél DLA

38. sorszámú pályamű
Sajtos Gábor, Grand Gabriella, Páll András, Tóth Tamás

60. sorszámú pályamű
Nagy Bálint, Gönczi Anikó, Kronavetter Péter, Németh Ákos, Török Bence, Varga Piroska

 


Díjazásban nem részesült pályaművek:

4D Építész Stúdió Kft.

vezető tervezők: Kószó József
építész munkatársak: Hoffmann György, Banitz László, Szabó Ádám

Veszprémi Építész Műhely
építész tervezők: Kovács Dávid, Kovács Zsolt György, Beránková Jana, Barkács Ágoston

24. sorszámú pályamű
vezető tervezők: Fialovszky Tamás, Galina Zoltán
építész munkatársak: Varga Balázs, Varró Ákos

27. sorszámú pályamű
vezető tervezők: Dobóczy Ákos, Kabdebó Zoltán, Kiss Péter
építész munkatársak: Lovák István

57.sorszámú pályamű
Pikasch Építész Stúdió
vezető tervezők: Schrammel Zoltán, Pirayesh Arash


Vélemények (2)
zrb
2010.07.24.
12:00

Írtam egy kisebb kritikát a díjazott tervekrôl itt:

http://whatsokind.blogspot.com/2010/07/kis-felnottek-nagy-gyerekek.html 

Ölbey Zoltán
2010.07.22.
10:35

fokozott figyelemmel követtem a pályázat alakulását és végre, egy hónappal az eredményhirdetés után megtekinthettem a nyertes pályaműveket. persze kimehettem volna Pestszentimrére az eredményhirdetés másnapján, de nem volt erre 3 óra szabadidőm(ilyenkor mindig a galaxis útikalauz jut az eszembe a 4 fényévre kifüggesztett űrsztráda tervével).

két óvodáskorú gyermek apjaként van némi fixációm a jó óvodát illetően.

Az óvoda alapvetően földszintes üzem, még akkor is ha ez építészetileg unalmasabb tömegeket eredményezhet. Úgy gondolom, ha erre lehetőség van, akkor mindenképpen ebbe az irányba kell menni. A lépcsők esetében szerintem kerülendő az egykarú, mert azon a frekvencián, amin ezek a tökik mozognak balesetveszélyes. Az öltöző szekrényeket illetően pedig nekem az a tapasztalatom, hogy a dupla szekrény inkább kénszer, mint optimális megoldás, mivel a csúcsforgalom esetén nagyon szűkké válik a hely a szekrény előtt.

 

Általánosságban az a véleményem az eddig látott óvodatervek alapján, hogy valami miatt a tervek nagy többsége inkább általános iskola, mint óvoda. Az egész térszervezés arra utal, hogy a tervező zavarban van, nem tudja elképzelni, hogy hogyan zajlik az élet az óvodában.

Az eddig bemutatott első három helyezet építészetileg izgalmas, szép épület, ám a felszín alatt szerintem komoly funkcionális gondok vannak. Vegyük sorra!

I. helyezett

két szintes tömeg.

a konyhából nincs étellift, holott a bírálati szempontok egyik legfontosabbikaként volt kiemelve.

a termeket nem lehet összenyitni. elég sokszor szükség lehet rá. általában  egy ünnepséget két csoport egyszerre tart.

az öltöző szekrények száma csak dupla szekrénnyel megfelelő.

nagyon rossz a belső közlekedési rendszer. a szülői, nevelői, gyermek és kisegítő útvonal keresztezi egymást, ami nem túl szerencsés.

az emeleti termek két oldala üvegfal, ami elég nehézkessé teszi a bútorozást, valamint a sötétítést a délutáni alváshoz. ebben a helyzetben alvóteremre lenne szükség.

a tetőkert alig nagyobb a teremnél, így a gyerekek kinti foglalkozásához szűkös, mindenképpen le kell menni az udvarra.

az udvarra vezető egyenes karú lépcső balesetveszélyes(aki látott már 23-25 középsőst lemenni a lépcsőn, tudja miről beszélek), valamint nem fele meg az előírásoknak, ugyanis tetővel kellene védeni a jégképződés stb. ellen.

az udvaron nagyon sok leszakadó udvarrész van, ami lehetetlenné teszi a gyerekek figyelemmel tartását. amennyiben ezeket lezárjuk, akkor az udvarfelület mérete megkérdőjelezhető.

az aula inkább csak egy térbővület forgalomelosztó szerepe nincs.

az utcával határos belső udvarok üzemeltetési szempontból lehetnek érdekesek. vajon minden nap kiszedik a bedobált szemetet?

a nevelői öltöző alulméretezett a 35 emberre, akikből kb. 17 egyszerre érkezik.

II. helyezett

végre egy terv, ahol törekedtek arra, hogy az összes terem a földszinten legyen, még ha ez komoly kompromisszumokkal is járt.

mi történik egy óvodai zsibongóban. az óvónők rémálma, amikor a gyerekek a termen kívül partiznak. ez szerintem szereptévesztés.

itt is nagyon sok a leszakadó udvarrész, ami megnehezíti a nevelők dolgát.

a tornaudvart ki használja és hogyan?(karbantartók sörmeccsre?) eleve ez a tornaterem tornaudvar kombó egy érdekes dolog. ez a pesti belvárosi iskolákra jellemző nem pedig az ovira.

az óvodavezető óvodatitkár rossz helyen van.

az hogy a családsegítő szolgálathoz ugyanonnan jutunk be, mint az oviba nem szerencsés. akinek oda kell mennie nem biztos, hogy szívesen találkozik a többi szülővel.

III. helyezett

a rámpa tök jó ötlet, csak kicsit szétszabdalja az udvart, valamint ebben a formájában olyan 12-15% körüli a lejtése, ami az elvárt 8-hoz képest elég komoly eltérés.

a termek nagy része rossz tájolású. a 3m széles és 8m magas udvarra nyíló ablak szerintem ugyanaz a kategória, mintha lichthofra nyíl-na.

itt is duplex szekrényekkel van az öltöző megoldva.

a gyermekmosdóból nyíló felnőtt wc "érdekes" elgondolás, az óvónők biztosan díjazzák majd, legalább annyira, mint az ajtó nélküli termeket.

itt sem megoldott a termek egybe nyitása.

a tornaszoba nagyon a periférián van.

a közlekedési utak itt is összegabalyodtak.

nincs étellift, bár gondolom a tervező úgy gondolta, hogy a személyliftet használják erre a célra, aminek az ántsz nagyon fog örülni. az étel szállítása  felér egy kisebb túrával, amint az épület egyik végében elhelyezkedő tálalóból eljut az étel a fölötte elhelyezkedő teremig.

az aulából, illetve a közlekedőből induló két lépcső együttes léte számomra érthetetlen.

az aula és a közlekedő cca. 320m2-es alapterülete több mint túlzó.

az épület térszervezése itt is inkább általános iskola, mint óvoda.

 

Mint az első három pályaműből is kitűnik, ismét a már megszokott "alapossággal" és "felkészültséggel" vizsgálta át a zsűri a beérkezett terveket.

Ezúton is gratuláció az áldozatos munkájukért.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.