Közélet, hírek

Petíciót indítottak a Vár érdekében az akadémikus építészek

1/1

?>
1/1

Petíciót indítottak a Vár érdekében az akadémikus építészek
Közélet, hírek

Petíciót indítottak a Vár érdekében az akadémikus építészek

2020.03.17. 14:20

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia építész tagjai jegyzik azt a petíciót, amelyet „Mentsük meg a Várat!" címmel március 14-én hoztak nyilvánosságra. A petíció javaslata, hogy a hibásnak tartott visszaépítések, a Vár 1944 előtti állapotát megcélzó rekonstrukciók beruházásának költségét inkább a jövőre, például egészségügyi vagy oktatási projektekre kellene fordítani.

A petíciót Nagy Iván, Sylvester Ádám, Roth János, Sugár Péter, Vincze László, Getto Tamás, Magyar Péter, Lázár Antal, Winkler Barnabás, Batár Attila, Mátrai Péter, Csomay Zsófia, Karácsony Tamás, Stempel Jan, Pazár Béla és Tomay Tamás építészek, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai írták alá; az aláírókhoz azóta többek között N. Kósa Judit, Wagner Tamás, Mónus Noémi, Bojár Iván András, valamint V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere és Erő Zoltán, Budapest főépítésze is csatlakozott.

A petíció ezen a linken érhető el.

A petíció szövege: 

Kérdés: elképzelhető, hogy ma Magyarországon jól körüljárt szakmai érvek és jogos társadalmi érdekek okán politikai döntések módosuljanak? (Az írást a Bp.I. kerület Dísz-tér 2. sz. telkével a közelmúltban történtek inspirálták)  

Történeti-, építészeti-, gazdasági-, funkcionális szempontokat figyelembe véve megkérdőjelezhető, ami eddig (és ami ezután) a Várban történt (és történni fog).

A hatvanas években, az építészeknek köszönhetően a háborúban megsérült polgárvárosi épületeket a visszaépítés során az ott kialakult léptékben építették újjá (Pénzügyminisztérium, Korona Cukrászda épülete), és a foghíjtelkek beépítése is ezt a léptéket követte. Ezeket az új épületeket az építészek korszerű építészeti elvek mentén tervezték, figyelembe véve annak az időszaknak a műemlékvédelmi elveit és előírásait. A nem lakó-funkciójú épületekbe pedig kizárólag kulturális funkciók kerültek. A Palotát bizonyos visszabontások után visszafogott külső arculattal állították helyre (építették újra), funkcionálisan pedig tökéletesen átírták: a Nemzeti Galéria, a Széchényi Könyvtár és a Történeti Múzeum kapott benne helyet, átadva ezzel a Palota tereit a közönségnek. A Vár egésze a lakosságé és az idelátogató polgároké volt.

Most egy ezzel ellenkező irányú folyamatnak vagyunk szemtanúi anélkül, hogy erről a lakosság jó időben hiteles tájékoztatást kapott volna. Építészeti, városképi hatástanulmányok sem készültek. Ma már világossá vált, hogy a cél a Vár 1944 előtti állapotának visszaépítése.

A megkezdett vári rekonstrukció már visszaépült elemei: a Lovarda és az Őrségépület, elkészült a Várszínház és a Karmelita kolostor átalakítása, az előtte húzódó sétány magánkertté alakítása és a Miniszterelnökség kiszolgáló épületének felépítése. Kivitelezés előtti fázisban van a Külügyminisztérium régi épületének visszaépítése a Dísz tér 2. sz. telkén és a Pénzügyminisztérium régi állapotának visszaállítása a Szentháromság téren. Úgy hírlik, hogy ezenfelül még tervbe van véve a Hadügyminisztérium, a Teleki-palota és az Andrássy-palota visszaépítése is.

Az újraépítések több ponton is megkérdőjelezhetők:

- Szakmailag hamis eljárás, ahogy ezek a visszaépítések történnek. Azaz, hogy egy minden szempontból korszerű igények szerint épülő ház (funkció, szerkezet, technológiák) elé egy száz évvel korábbi homlokzat kerüljön, ami ellentétes az építészet alapvetésével. Hasonlatos ahhoz az képtelenséghez, hogy valaki egy önjáró autót oldtimer ruhába akarna öltöztetni.

- Történeti és művészettörténeti okon sem magyarázható a valóságos építészeti értéket nem képviselő „motívumok" újra építése, különösen abban az esetben, mikor az épületek több, mint 70 éve elpusztultak. Ez az eljárás ellenkezik az Unesco világörökséggel kapcsolatos állásfoglalásával. Most már látható, hogy a Lovarda és az Őrség épületének visszaépítése milyen kedvezőtlenül változtatta meg a Vár délnyugati látképét.

- A felépítendő épületek keletkezésük idejében sem voltak korszerűek, letűnt stílusban, letűnőfélben lévő birodalom hatalmi szimbólumaiként, s nem funkcionális okon születtek, méreteik túlhaladták a Várhegy és a meglévő épületállomány kialakult jó arányát. Ezeknek az intézményeknek a feltelepítése tökéletesen meg fogja változtatni a Vár eddigi - a lakhatásról, a kultúráról szóló - életét (a naponta feljáró több ezer alkalmazott, a szükséges protokolláris tevékenységek, az ünnepnapokon bezárt, halott épületek, közlekedés).

Kérdés:

Amikor a lakosság aránytalanul nagy százaléka él a létminimumon, mikor védendő városrészek pusztulnak, mikor az egészség-, és oktatásügy komoly segítségre szorulna: helyes-e, hogy a pénzünket nem a jövőbe fektetjük?


A szerkesztőség kommentárja

A budai királyi palotával, illetve a környező városrésszel kapcsolatban az elmúlt években fontos kormányzati döntések születtek; ezen a szinten eldőlt a Szent György téri épületek rekonstrukciójának kérdése, a volt Külügyminisztérium visszaépítése, megkezdődött a Pénzügyminisztérium rekonstrukciója. 

Az egyetlen, a nyilvánosság számára még eldöntetlen kérdés a palota helyreállítása, illetve visszaépítése: nem tudni, mi lesz az épülettel a jelenleg is azt használó intézmények, a Nemzeti Galéria, illetve az Országos Széchenyi Könyvtár kiköltöztetését követően, és arról sincs nyilvános döntés, hogy rekonstruálják-e a palota Hauszmann-kori homlokzatát, illetve kupoláját. 

A Várban megkezdett rekonstrukciós munkálatok a kezdetek óta komoly bírálatokat váltanak ki szakmai oldalról, elsősorban azért, mert a nyilvánosság számára nem átlátható azok szakmai háttere. Az erre a célra, társadalmi egyeztető fórumként létrehozott testület szerepe behatárolhatatlan maradt, ez ellen tiltakozva a szervezetből 2016-ban Csomay Zsófia Lővei Pállal és Schneller Istvánnal együtt ki is lépett. A „Párbeszéd a Várért" címmel létrehozott civil fórum aktivitása visszhangtalan maradt.

Ezzel kapcsolatban az Építészfórumon is számos cikk született. Roth János „Valósággá váló díszleteink" címmel, dr. Brenner János „Palota a kormányfőnek" címmel írt a tervezett visszaépítésekről, a témában zajló társadalmi vitáról Körmendy Imre és Roth János is beszámolt. Az erre vonatkozó, a beruházásokat szakmai vagy egyéb szempontból kritizáló írásokat hosszan citálhatnánk, de ezek sajnálatos módon kevés tényleges hatással bírtak a beruházások menetére. 

A rekonstrukciók egy része mostanra valósággá vált: elkészült a Karmelita kolostor rekonstrukciója (az ide tervezett reprezentációs funkció lezárta a köz elől a korábban nyilvános tereket), és két, korábban évtizedekig nem létező épület replikája áll megközelítőleg eredeti helyén. Építészeti minőségük meggyőző, a munkákban szerepet vállalók szakmai hitelessége nehezen vonható kétségbe. A munkák egy része nem csupán izgalmas szakmai kérdéseket vet fel a palota egy, valóban értelmetlenül elpusztított és már-már elfeledett, értékes részlete kapcsán, de a hazai iparművész szakma számára is bizonyítási lehetőség. Bár kritikus hang továbbra is van, úgy látjuk: a köz összességében pozitívan fogadta a visszaépített tömböket.

Úgy gondoljunk, szerkesztőségként és sajtótermékként az a feladatunk, hogy megjelenítsük a különböző nézőpontokat, átlátható érvekkel és indokokkal az olvasó számára és elősegítsük, hogy kialakuljon érdemi párbeszéd az örökséggel foglalkozó szakmák és a különböző szemléletű építészek között. Az örökségi helyszínekhez és a kollektív emlékezet helyeihez való hozzáállás fontos kérdés nem csak Magyarországon, hanem Európában és a világ más részén is. A jelenkor lokális és globális problémái a múlthoz való kötődésben is elmozdulást hoztak, érzékelhető, hogy az elmúlt évtizedben többféle irányba is nyitás történt ebben a viszonyban. 

Míg a témában természetesen van személyes véleményünk, és ennek adott esetben hangot is adunk, szakmai lapként az Építészfórum nem kíván állást foglalni egyik vagy másik rögzült álláspont mellett, hanem igyekszünk nyitottak lenni a megalapozott érvelések befogadására és továbbítására – ezzel együtt a lap továbbra is be fog számolni a Várban zajló munkákhoz kapcsolódó eseményekről. 

Meggyőződésünk, hogy a megismerés az alapja a véleményformálásnak: ez a megismerés vonatkozik a fizikai valóság elemeire, a megépített épületekre és tervekre és vonatkozik a hozzájuk tapadó véleményekre és ellenvéleményekre egyaránt. Oda_Vissza_Építés címmel önálló dossziét nyitunk, amelybe összegyűjtjük a témában születő írásokat. A szerkesztőség az ismert emailcímeken várja a témában születő, megalapozott, szakmai érveléseket, esettanulmányokat.
 

Kovács Dániel és Somogyi Krisztina

Vélemények (20)
sk
2020.03.30.
13:17

Válasz Várkonyi Andrásnak: Szerkesztőségünk a lapban megjelenő, névvel közölt véleménycikkekért vállalja a felelőséget. A cikkek alatti kommenteket csak moderálni tudja. Az Építészfórum szerkesztőiként bízunk abban, hogy gondolatiságában, nyelvhasználatában és stílusában is magasabb színvonalú lesz a kommentelés a cikkek alatt. Az ominózus megszólalással kapcsolatban: felvettem a kapcsolatot a bejegyzés szerzőjével, megbeszéltük a helyzetet és remélem, hogy le is zártuk. Kérem – remélem –, hogy Ön is annak tekinti azt. A hivatkozott megjegyzésnél fontosabbnak gondoltuk a szerző személyét tisztázni, ezért nem töröltük, hanem helyesbítettünk. A magunk részéről igyekszünk odafigyeléssel és választékos modorban reagálni az online térben folyó diskurzusra, de nincs módunk ellenőrizni, hogy a regisztráció során megadott email mögött valós és hiteles identitású ember található-e. Bizonyos sértő kommenteket eddig is törlünk. A közeljövőben készülünk arra, hogy ezt differenciáltabban tegyük mint eddig, ennek informatikai támogatását már készítik. Talán naivság a részünkről, de hinni akarunk abban, hogy a lap olvasói megértik, a Fórum olyan hely, ahol kínos bizonyos színvonal alatt megnyilvánulni. Bízni akarunk egy kulturált világban, abban, hogy olvasóink közössége kiveti magából a méltatlanokat. Somogyi Krisztina

P. Imre
2020.03.30.
14:55

@sk: "Régen" a hozzászólásokat azok szerzői javíthatták, kiegészíthették, törölhették - mint ma is, a facebookon. Ráadásul a kideríthetetlen valós hátterű nickname alatt hozzászólók nem kommentálhattak épületeket, csak az építészeti közélet dolgaihoz szólhattak hozzá. Mindez az új szoftverben hátrányosan változott, és az eredmény sajnos meg is látszik.

Zöldi Anna
2020.03.30.
16:58

@sk: sajnos a médiában mindig az válik igazzá, ami legutoljára megjelenik. ilyen színvonalú pocskondiázását a szakma meegbecsült tagjainak - írhatta volna karigeri...stb más magyargyűlöló politikus, etc... - rendkívül méltatlan egy szakmai fórumon. mindegy, hogy füleky vagy más néven, akár a sajátján közli az illető. ráadásul merőben félrevisz, mert épp arról tereli el a figyelmet, amire ma már senki nem emlékszik, vagy nem akar emlékezni: hogy hány és hány szakmai vélemény, egyeztetési próbálkozás, alternatív javaslat történt az évek során, amiknek semmibe vétele vezetett a tiltakozók mostanra már indulatos reagálásához. ennek így semmi értelme. akár az éf dossziéjában is ellenőrizhető lenne egyébként, mi minden történt a szakma részéről az elmúlt években, ehelyett most a kommentek virítanak csak arról, hogy az egész pusztán politika. nem az. éppenséggel a hasznosítás felhasználónevű hozzászóló tapintott a lényegre: minden építészeti beavatkozás első lépése, hogy eldöntjük, miért építünk, abból fakad a mit és hogyan. a kritikus hangok is elsősorban ennek fogyatékosságait kritizálják. nem hinném, hogy meg kéne őket tanítani sufnit építeni, és azt sem, hogy ilyen hangnemű hozzászólásnak helye van egy építészeti fórumon. untig elég a média más felületein

Hasznosítás
2020.03.30.
03:34

Mindenki a volt Budavári Királyi Palota fejlesztési koncepciójáról vagy tervéről beszél, ad ki határozatot a kormány. Tehát mielőtt Nemzeti Hauszmann Tervet készítenénk és költenének rá akár egy fillért is, előtte hasznosítási tervet (értsd: a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerintit) kellett volna készíteni (és elfogadtatni legalább kétharmad arányban a közvéleménnyel /sic/). Mindig a területhasznosítási cél meghatározása az elsődleges és utána következik a beépítés tervezése. Tudjuk, hogy a Várhegy déli része, a Dísz tér, Szent György tér és a Budavári Királyi Palota nem egy épület-komplexum, ezért addig az épületekről még csak beszélni sem, nemhogy Szent György térre építészeti ötlet-pályázatot kiadni, a rekonstrukciókra építészeti terveket készíteni és azokat kivitelezni, amíg nincs a Budavári Palotának mint településrésznek településfejlesztési koncepciója és más településrendezési eszköz-dokumentuma. Csak a „Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt.” cégnevében van némi utalás erre. Jelenleg a Budavári Palota hasznosítása olyan, mintha egy ház építését a tetőfedéssel kezdenénk. Igen, ez nonszensz. Hogy mi legyen a magyar nemzet számára a Budavári Palota jelentől számítva pl. 2050-ig? A politikai döntéshozó nem adott erre egyértelmű választ, ezért nyilván az apparátus, ami azért a felkészültségéből is fakad, mameluk módon a Hauszmann-tervet a mintegy 120 év előtti beépítés és épületállomány szolgai rekonstrukciójaként fogják fel és kívánják megvalósítani. A Budavári volt királyi Palota településrész fejlesztése a határon inneni és túli magyar nemzet számára mi célt szolgáljon? 1. lehet kizárólagos kormányzati hivatali, protokolláris központ, államfői székhely - ez a "tiltott város" felé hajló koncpecionális cél, látogató-turizmus nélkül, 2. lehet államfői központ és nemzeti kulturális és történelmi park beléptető helyekkel. A politikai döntés azonban még lebegtetve van az 1-es és 2-es között, illetve e kettős cél-használat aránya. A Palotát visszaépítik kívül-belül a hauszmanni állapotra. De mire fogják használni?? A minta a bécsi Burg, a pozsonyi várhegy lenne?? Ha a volt Hadügyminisztériumot, de még a Honvédfő-parancsnokságot is és a volt Külügyminisztériumot visszaépítik, akkor mi lesz a Dísz térrel? Hauszmann idejében és még a két világháború között is, az egész Dísz tér sétatér, korzó volt szökőkúttal. Akkor a Dísz teret is vissza kell állítani. Ha a Palotából a turizmus gyakorlatilag nem lesz kiszorítva, akkor legalább a Dísz térnek vissza kell kapnia a sétáló tér funkcióját, ahol végre nem a közlekedő és parkoló autók között kell végigbukdácsolnia az évente 3-4 millió látogatónak. Megtartva tradicionális homlokzatát a most régészeti feltárás alatt lévő saroktelken felépítendő háznak nem irodaháznak, hanem parkolóháznak kell lennie, amelynek a kapacitása bőven elbírná a Dísz téren, a Tárnok és az Úri utca elején parkoló gépkocsikat. A bejövő forgalmat a Hunyadi János útról, Szent György utcáról, Fehérvári rondellától, Úri utcáról a járdaszint alá kell vinni és a v. Hadügyminisztérium előtt kialakított autós aluljáróban körfogalomba összefogva, onnan kivezetni a célirányokba. A 2012. évi rendelet szerint a Budavári Palota településképével is kellene foglalkozni. A királyi palotát leszámítva, iszonyú komor, sötét és rideg volt a palotarész a Várhegy (domb) tetejére zsúfolt nagy tömegű épületekkel. A Szent György tér a friss gyepesítéssel ma impozánsabb mint a tervezett rekonstrukciók nyomán lenne. Idetenni a Nemzeti Összefogást megjelenítő szobrot (hivatalosan az EMMI pályázatában Emlékműnek nevezik, csakhogy az emlékmű elmúlt eseményre, ami például a trianoni békediktátum volt vagy személyre utal, de éppen e koronavírusos időszak bizonyítja, hogy jelenleg is van, működik nemzeti összefogás és lesz a jövőben is). Egy nemzeti kormánynak ezt jobban figyelembe kellene vennie. A Nemzeti Összetartozás szoborkompozíció méltó helye a Savoyai-szobor helyén lenne. (Igen, Savoyai Eugén, mint a Habsburg császárság hadvezére, hatalmas érdemeket szerzett, hogy a törököt kiszorította Magyarországról és Nyugat-Balkánról, de a karlócai békekötéskor azt írta Lipót-császár kérdésére, hogy ne legyen Magyar Királyság, jó lesz a Habsburg birodalom egyik tartományának. Ideje, hogy nemzeti kormányunk a Budavári Királyi Palota felújításakor más helyet keressen e szobornak, és helyére lehetne állítani, ha az esztétikailag is reprezentatív alkotás lesz, a Nemzeti Összetartozás majdani szobrát, ami mégis csak az alaptörvényünk D. cikkét testesítené meg.) Ha a politikai döntéshozó a látogató turizmust engedi, sőt fejlesztését szorgalmazza, akkor az évi 4-5 millió turistának hely és attrakció kell. Van. Természetesen van megalapozott innováció a Budavári Palota településrész fejlesztési koncepciójára, ami egyben optimalizálja a Hauszmann-féle Palotarész visszaépítését is. Sajnos eddig a Budavári Palotával kapcsolatban inkább a koncepciótlanság és a pazarlás látszik, kreativitás, hatékonyság és valódi hagyományőrzés helyett. Hagyományőrzés: Az becsapás, hogy rekonstruálták a Lovardát, de nem lesz benne lovasbemutató. Szegény Hazslinszky-Krull és csapata, akik kilencven évvel ezelőtt ugyanazon a világ színvonalon és rendszerességgel mutatták be a két világháború között a Magyar Spanyol Lovasiskola programját, amit a mai Ausztriában, a bécsi Burgban bemutatnak. És akkor itt van a Nemzeti Lovas Programunk, meg már évtizedek óta van lovardai és istállói porszívó- és szagelszívó zártrendszer. Ezek fényében hogy állandó, magyar nemzeti lovasbemutató programot nem hoztak létre a Palota Lovardájában igen súlyos mulasztás. És majd mit akarnak a visszaépítendő hatalmas lóistállóval? És a többi épületben mi lesz, milyen hasznosítási cél, tartalom és tevékenység lesz? Miért nem írnak ki a Palotára településfejlesztési koncepciójára pályázatot? A Hauszmann-terv ezzel a jelenlegi tartalommal egy mantra lett, olyan mint a Pomádé király: meztelen, ami túl sokba kerül nekünk. (a komentet csak abbahagyni lehet, befejezni nem…)

Reki
2020.03.24.
10:29

Kedves Hátha! Köszönöm, hogy érdemben reagált hozzászólásomra, sok érdekes dolgot említett. A Louvre valóban egy élmény, de galériának nem alkalmas. Az ókori gyűjtemény talán még elmegy a régi falak között, de a festmények nem. A Nemzeti Galéria a várban szintén nem. Nem is beszélve arról, hogy míg a Louvre-ban az épület szépsége kárpótól sok mindenért, a Galériában a szoc-reál belső inkább elidegenít. A Duna és a város látvány valóban szép, de ez az élmény sokkal nagyobb lenne, ha a míves Hauszmann féle belső enteriőrből tekintenénk ki. Most megvan a pénz erre, bűn lenne elszalasztani történelmi lehetőséget!

Hatha
2020.03.23.
22:15

Kedves REKI Látom, hogy más összetettséget feltételezünk, az alkalmas vagy nem jelző használatakor. A föld leglátogatottabb múzeuma, a Louvre NEM GALÉRIA, de ÖSSZESSÉGÉBEN feledhetetlen élményt nyújt, minden rétegében, kezdve a helyszínen, a kultúrán, a műtárgyakon, a hiteles tereken keresztül, a modern kiegészítésekig. A folyosóról élmény kinézni az udvarra, a piramisra és közben észrevenni a kopott vakolatot, a filigrán, mégis hatalmas ablakot, a patinás, a mester kezének mozdulatát őrző aranyozást. A kontextus akkor is hat, ha ezt nem érzékeljük. A Galériából a Duna és a város látványa, a helyszín adja azt az összetett környezetet, amit nem tud pótolni egy a képekre komponált kiállítótér, ezért a Magyar Nemzeti Galériának történeti kontextusában jobb helye van a várban, mint a Ligetben. Miért nem arról beszélünk, hogyan lehetne kiegészíteni, a szárazárkok feltárásával, térben és időben jobban bejárhatóvá átélhetőbbé tenni a palota bejárását. Ha jó sok pénzünk van erre, és sok minden mást már megoldottunk, akkor érdemes visszaalakítani a Hauszmann térkompozíciót, a Nyugati térfalon részben új épületben kialakított Galériával összekapcsolva.

sk
2020.03.23.
21:15

NEM Füleky Az Építészfórum szerkesztősége általában örömmel fogadja a cikkekhez kapcsolódó megjegyzéseket. Néha persze NEM. Így volt, hogy bosszankodunk méltatlan színvonalú megszólalás miatt, és volt, hogy egy-egy szöveg olyan bántóra sikeredett, hogy törlésre került. Most azonban egy új helyzettel találkoztunk: a vári petíció témához Füleky néven hozzászóló háttéradatait visszakeresve kiderült, hogy egy egészen más nevű felhasználó írta azt. Névválasztása szerencsétlen, mert megtévesztő. A félrevezető név miatt egyesek egy közszereplőnek tulajdonították az írást, ami természetesen más jelentést adott a véleménynek. Irtunk a szerzőnek, hogy a helyzetet tisztázzuk vele. A ma 11:51-kor beérkezett bejegyzés írójának a nevét természetesen nem adjuk közre: az anonimitás az online térben lehetőség és a szerkesztőség nagyon szigorú adatvédelmi és etikai kódex alapján dolgozik. Szeretnénk azonban felhasználni ezt az alkalmat arra, hogy hangsúlyozzuk, a fórum nyitott és őszinte szakmai közösségként akar működni: ezt a helyzetet támogatja, ha a kommentelők saját nevükkel vállalják a véleményüket. Sokféle szemléletnek adunk teret, de azt tartjuk hitelesnek és az értelmes beszélgetés kialakulása felé mutató viselkedésnek, ha nem számítógépes avatárok posztolnak, hanem saját gondolkodásában magabiztos és felelős emberek vesznek részt a párbeszédben.

Várkonyi András
2020.03.30.
11:34

@sk: Tisztelt sk (Somogyi Krisztina?)! Szeretném javasolni, hogy a jövőben csak a valódi nevüket, személyüket vállaló kommentelők írásait közöljék le! Ez azért mégiscsak az Építészfórum, nem a Blikk vagy a Kacsa-magazin! Felháborító és méltatlan az, hogy egy élet építészeti munkájával hitelesített nevüket vállaló szakemberek bátor állásfoglalására a válasz a pöcegödör fedelének felcsapódása és az abból kiáradó bűzös fekália, mint ahogy azt a szándékosan félrevezető álnevet használó "Füleky"-től tapasztalhattuk. A meztelen testű, egy szál rövid karddal a cirkusz porondjára kilépő gladiátorra a kőfal lőrései mögötti homályból mérgezett nyilat lövöldözni? Ennél azért még Commodus császár is "fair"-ebb volt Maximus-szal vívott viadalában a nevezetes filmben. Ilyennek és a hasonlóknak nem lehet helye egy szakmai fórumon, kérem azonnal törölni őket!

Füleky
2020.03.23.
11:51

A petíció egész szövege olyannyira hamis és álságos, hogy az elképesztő - nagyon kilóg a politikai lóláb - itt egyáltalán nem a szakmaiságról van szó. Sajnos a politikai beteg beavatkozások mindenütt jelentkeznek - az utolsó mondatot írhatta volna Karigeri, Jakab Péter, Cseh Katalin, Donáth Anna, vagy akármelyik magyargyűlölő politikus - ez már nevetséges - "inkább költhetnénk másra"! És jön a szokásos bla-bla amit évtizedek óta hallgatok.Kicsit értlmesebbeknek meg szoktam magyarázni, hogy otthon is van külön sufni az alapköltségekre (lakás,kötelező befizetések,élelem, stb.) egy másik sufni mondjuk a betervezett nyaralásra,harmadik a hobbikra - ha telik rá és így tovább.Így van ez az állammal is.Most itt egész regényt írhatnék arról hogyan lettek helyreállítva Európában olyan épületek, amik jószerivel eltűntek (A varsói királyi palota, a frankfurti Römer,a drezdai Frauenkirche (mennyire élveztem a látványát - pedig tudtam, hogy csak egy pár megfeketedett kő maradt belőle).És ezek extrém példák.Mindenütt lehet helyreállítani, csak minekünk magyaroknak nem - meg van tiltva! Vinnyogtak a Füzéri vár csodálatos helyreállításán, és más remek munkák fölött is ezek az idegenszívűek - a Vár eddigi munkáival csak elégedett lehet minden magyar, és nagzyon várom a folytatást, hogy eltűnjön ez kommunista, azelőtt soha nem létezett építmény, amely mindig zavart kemény oda nem illőségével, hamis, sosem volt kupolájával. Ha már a középkori palotát nem lehet teljesen visszaállítani, legalább az utolsó valóban létező épületet kapjuk vissza - lehet, hogy ayzátépítés során újabb középkori részletek is bemutatásra kerülhetnek.Várom a folytatást!

Zöldi Anna
2020.03.23.
00:00

2011: a vár fejlesztési koncepciójának bemutatása a MUT-ban https://epiteszforum.hu/mi-lesz-veled-budai-var1 2015: vita a Katonában https://epiteszforum.hu/kp-esemeny-elotti-tabletta-a-k-antinban utóbbin hangzott el györgy pétertől, aki kezdetben támogatta a ligetben építendő múzeumnegyed ötletét, a fenti petíciót viszont úgy tűnik, aláírta (hacsak nem névrokonáról van szó): jelenleg Magyarországon építészeti vita csak politikai okokból válik közbeszéd tárgyává, holott az építészet alapvetően közügy, amit tőlünk párszáz kilométerre mindenütt annak is tekintenek. Nálunk azonban csak a nemzeti önreprezentációt képviselő, szimbolikus nagyberuházások kapcsán esik szó építészetről, holott naponta megyünk el hatalmas pénzeket felemésztő, vagy pazarló létesítmények mellett, melyekről mind nyilvánosan beszélni kellene.... valamint: a Vár szimbolikus tér, és ekként kezelendő – szimbólumként pedig csak akkor funkcionál, ha nemzeti konszenzus övezi azt, amit terével képvisel. (gy. p.) ez a konszenzus jelenleg hiányzik, mint azt a fenti petíció, és az elmúlt 10 év vitái mutatják. az ehhez vezető út a párbeszéd, ami eddig rendre elmaradt. szükség lenne rá.

Reki
2020.03.22.
14:01

A Louvre tényleg nem alkalmas múzeumnak. Többször jártam benne, a hosszú folyosókon a képek elvesznek, nem érvényesülnek úgy, mint egy arra a célra épített épületben, pl. a bécsi Kunsthistorisches, vagy a madridi Prado, vagy akár a budapesti Szépművészeti. Új épületet kell építeni a galériának a ligetben. A budai várat vissza kell építeni a Hauszmann féle formájában, kívűl teljesen, belül a fontosabb termeket (bálterem, trónterem, lépcsőház stb.) Özönlenének a turisták úgy mint a bécsi Burg, vagy a madridi, Stockholmi Királyi Palota stb. látogatására. És nem utolsó sorban visszaadná nemzeti önbecsülésünket.

zolilepetit
2020.03.21.
09:28

A hatvanas években már javában ment nálunk is a városi autópályák kiépítése - válasz az autók elhelyezésre. Szigetelés hiánya - ezt már akkor is figyelembe kellett volna venni az építészeknek. Zsaluzott beton függőfolyosók látványa - érdemes ezeket megnézni, közszemlére kitenni, borzalmas(dzsumbuj érzet). Lakás méretek, elosztások - már akkor is ciki volt. A Vár kérdésében 30 - 40 éve megy a vita, valahogy véget kell vetni ennek - jó elképzelés: régi külső, belsőben új tartalmakkal - lehetnek kertek, közösségi funkciók. Kapisztrán tér egy autóparkoló - kár érte

Hatha
2020.03.20.
23:36

Amúgy, tényleg vannak emberek akik azt mondják, hogy a Louvre nem alkalmas múzeumnak, galériának?

Hatha
2020.03.20.
23:28

Ahelyett, hogy a hatvanas évek építészeit azért kritizáljuk, hogy használták koruk és lehetőségeik legmodernebb elveit és anyagait (alumínium sorablak, zsaluzott helyszíni beton) és nem láttak rá a nyolcvanas évek óta máig tartó igényeinkre (autók elhelyezése), beszéljünk inkább arról miért nem bizonyult helyesnek az, amit a Hauszmann palotával tettek. (Egyébként, az vesse rájuk az első betont, aki 20 év múlva bizonyítani tudja, előre látta mi lesz az autókkal. Persze pompás lovak, autók, istálló, garázs, a vagyonos embereknek mindig is kellett és valószínűleg a jövőben is kell, de ez pont nem foglalkoztatta 1960 –ban az akkori társadalmi kísérletben szerepet vállaló kollégákat) Nos. Hauszmann kitalálta, hogyan helyezzen el és tárjon fel egy harmonikus, magasztos, akkor még kortárs, szimmetria elveket és tükrözést finoman használó palotát egy keskeny É-D irányból bejárható „hegyen”. A Hauszmann palota a Duna, a város felől feltáruló szimmetriája mindenki számára ismert és evidens. Az igazi lelemény, a finom térfeltárás kívül és belül, ami a palota lényegi, eredeti ötlete, karaktere volt mára eltűnt! Ez az eredeti ötlet a tengelyek, látvány, mozgás, érkezés, átfordítása. Az igazi lelemény, egy hagyományos kastély, érkező kereszttengelyének átfordítása a hosszirányba! Ezt a KÖZTI akkori tervezői és a kultúra fellegvára program rontotta el, valószínűleg, minden jövőbe vetetett hitük és jó szándékuk ellenére. Hauszmann élményszerűen tárta fel a tereket északról délre haladva kívül és belül. A kaputól (ma „A” épület) belül egy majdnem 300 méter hosszú térsor „enfilade” indult a büfé galérián keresztül a trónteremig. Kívül északról felérkezve (Dísz tér, Szent György tér) délre haladva a Mátyás kút, majd az Oroszlános udvar diadal kapuja tárul fel a mozgás sorrendjében. Mindezt azért rontotta el a 60-as években indult átépítés, mert kívül belül átalakította a palota lényegét az egyedi, dinamikus tér áramlást, és ezt tovább rontotta felköltöző intézmények elkülönülése. (A BTM, Galéria, OSZK az intézmény logikáját követve, annyira megszüntette a tér áramlását, hogy még a várfal sem körbejárható.) Az Intézmények pénz és fejlesztéshiányos életük során egyre csökkentették a közösségi, kiállító, látogató, térként bejárható tereket és növelték a csak belső használatú iroda, műhely, raktár tereket. És innentől újra a nyakunkba zúdul az ötlettelen, kicsinyesség. A lassan kivéreztetett , önmagukba zárkózó intézmények ( MNG 250 ezer látogató /év azaz ca 800/nap 1-2 látogató percenként , talán minden tizedik ember aki megnézi a várost a Savoyai teraszról, az nem egy tömeg) elköltözése után mi lesz itt? Az újra zárványosodás már elindult, az egykori nagyvonalú koncepciónak nyoma sincs.

P. Imre
2020.03.21.
13:16

@Hatha: A fenti hozzászólás az általam eddig olvasott legjobb építészeti szempontú érvelés a Hauszmann-féle koncepció mellett. Kérem, olvassák figyelemmel, különösen a „Nos” szócska utáni részt. Egyetértek vele. Különösen az „A” épület 1950-es, 1960-as években történt, nyugati irányú kibővítése sérti a Királyi Palota észak-déli tengely mentén korábban létezett átláthatóságát és átjárhatóságát. Hogy mi is történt, jól látható az alábbi, összehasonlító alaprajzon: http://hg.hu/cikkek/varos/11239-a-budavari-palota-700-eves-historiaja-7 Mindezzel együtt, a teljes visszaépítés képtelenül drága, és műemlékvédelmi szempontból kétes vállalkozás lenne, már csak azért is, mert egy, a lerombolása előtt mindössze 40 évvel létrehozott állapot helyreállítását célozná. A Palota kulturális missziójának megszüntetését pedig óriási hibának tartanám.

zolilepetit
2020.03.18.
19:23

"A hatvanas években, az építészeknek köszönhetően a háborúban megsérült polgárvárosi épületeket a visszaépítés során az ott kialakult léptékben építették újjá.... Ezeket az új épületeket az építészek korszerű építészeti elvek mentén tervezték.." Mitől korszerűek ezek az épületek? Milyen léptékre gondolnak? Válasz: Alumínium sor ablakok, zsaluzott függőfolyosók borzalmas látványa, Autók a járdákon(garázsok hiánya), Lakások 30 - 50 m2 es kutricák, műzsaluk a falakon, szigetelés nélküli beton falak, vékony válaszfalak. Széchenyi Akadémia színvonala?

felhasznalovagyok
2020.03.18.
08:40

Berlin számos épületét ÚJRAépítették, van olyan palota, amelyben egy szoba néhány fala maradt állva, mégis eredeti formájában alkották meg ismételten. Az is hibás megoldás volt? A budai várban a háború után épült néhány olyan ÚJ épület, amely sem oda, sem a pesti oldalra nem illene, azon házak közé, amelyek körülötte maradtak. Azok ellen nem tiltakoznak? A budai vár (sem) üres vesztővászon, amelyre a mindenkori építészeknek saját emlékművüket kell felhúzniuk, hanem a történetünk szerves része. A megalkuvás nélküli kortárs építészeti alkotásoknak is megvan a maguk helye, de nem feltétlenül történelmi környezetben. Nem úgy kell újat alkotni, hogy közben kitörlik a múltat - legyenek bátrak olyan helyen alkotni, ahol az épületeik önmaguk tudnak érvényesülni és nem korábbi századok dicsőségére ráülve kívánnak figyelmet csalni maguknak és alkotóiknak.

Reki
2020.03.18.
04:24

Örülök, hogy a petíció után a szerkesztőségi cikkben elismerték, hogy ez eddigi visszaépítések jól sikerültek.: "Építészeti minőségük meggyőző, a munkákban szerepet vállalók szakmai hitelessége nehezen vonható kétségbe. A munkák egy része nem csupán izgalmas szakmai kérdéseket vet fel a palota egy, valóban értelmetlenül elpusztított és már-már elfeledett, értékes részlete kapcsán, de a hazai iparművész szakma számára is bizonyítási lehetőség. Bár kritikus hang továbbra is van, úgy látjuk: a köz összességében pozitívan fogadta a visszaépített tömböket." Ezzel szemben a petíciót aláíró építészek és politikusok egyértelműen az új városvezetés lekötelezettjei. Sajnálatos, hogy egyetlen céljuk van, megtorpedózni mindent, ami nemzeti önbecsülésünket erősíti.

P. Imre
2020.03.17.
19:21

Elismerésem, hogy szerkesztőségi cikkben is lehozták a petíciót.

Kruppa Gábor
2020.03.17.
17:24

Vicces. Ezekkel a korszerűtlen, letűnt stílusú épületekkel, egy letűnőfélben lévő birodalom szimbólumaival - amik messze meghaladták a pesti oldal épületállományának kialakult jó arányát - van tele az egész világörökségi terület.

Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk