Pillantások a fény felé -újabb öt templom a szocializmus éveiből

A nyírségi Hodászon 1977-ben épülhetett modern templom, Csaba László tervei szerint. Felújítása jelenleg zajlik, ennek keretében az eredeti tetőfedését tartósabb, antracit színű, enyhén bordázott fémlemezre cserélték.

A templom oldalán álló sekrestye. A vegyesen téglából és vasbetonból készülő falainak építését, a legtöbb korabeli templomhoz hasonlóan helyi mesterek és önkéntesek végezték.

A templom jellemző vonása, hogy a belső tér legalacsonyabb pontján a bejárat van, míg a legnagyobb magasságot a szintén nagy méretű ablakkal megvilágított oltár fölött éri el.

A 15 méter magas oltárkép a padlótól egészen a templom legmagasabb födémjéig ér; Kákonyi Asztrik ferences pap, festőművész, tucatnyi hasonló művének egyike. A mostanra lebontott állvány segítségével az oltár fölötti ablak renoválása készült el.

Balatonfenyves gyorsan növekvő keleti üdülőövezetében 1975-77 között épült az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom, Török Ferenc tervei szerint.

A hagyományos, vörös téglafalak az építész ekkoriban épült nagydobszai templomáról is visszaköszönnek.

A homlokzatot kettéosztó, függőleges sávablak a tetőn is folytatódik, fényt futtatva a hosszú belső tér legmagasabb részeire, amelynek formáját a vázszerkezet gerendái is kiemelik.

A templom bejárata előtt álló Szent Erzsébet szobor Toll Aranka szobrászművész alkotása.

Szúcs falu régi temploma az alatta művelt szénbányászat miatt az 1950-es évek végére menthetetlen állapotba került, a bányavállalat azonban kész volt kártérítést fizetni a községnek. Az új templom helyét a falu belterületén jelölték ki.

A korszakban egyedülálló, kör alaprajzú templom terveit Valuch István érseki titkár elgondolását követve, Vass Zoltán egri építész készítette 1967-ben.

A kör alakú templomtér két oldalán lévő bejáratokat félkörív alakú előcsarnok köti össze a főbejárattal.

A nyolc méter belmagasságú belső tér közepén vasbeton oszlop támasztja alá a tetőszerkezetet. A belső és külső sgraffitó festmények Huszár István rakamazi művész munkái.

A gondosan karbantartott templom csak a vasárnapi misék idején tart nyitva.

Kunadacs falu központjában 1974 óta áll a Kerényi József által tervezett István Király templom. Mivel torony építése ebben az időben még nem volt megengedett, Kerényi a tető vonalát vitte tovább a templom legmagasabb, toronyszerű részének kialakításához.

A lehető legolcsóbb anyagokból, de részben így is külföldi támogatással épült templomra a gyülekezet ma is példásan vigyáz.

Az megemelkedő tető bőséges fényt juttat az oltárhoz, hasonlóan Csaba László hollóházi templomához. Az építkezés nehéz viszonyait jellemzi, hogy az ablakkeret szögacél vázát az építész és a helyi plébános saját maga szerelte a helyére.

A vasbeton váznak köszönhetően az ablakok formája szabadon változhatott, azonban az oltár felől érkező fényár mellett kevésbé meghatározók.

A Révfülöpi Munkás Szent József-templom 1978-81 között épült, Török Ferenc tervei szerint, nagyrészt a vidékre jellemző, Balatonalmádiban bányászott vörös mészkőből építve.

A templom helyén eredetileg L alaprajzú, szükségimaházként használt nyaralóépület állt, az új templomnak ennek alapjához kellett igazodnia.

A belső tér befogadóképességét tágas karzat is növeli, illetve a két, szélesre nyitható bejárati ajtón túl, további szabadtéri ülőhelyek állnak rendelkezésre a nyári vasárnapok idején.

A bejárat előtti feltöltés építésekor vigyáztak az itt álló fára, amely ma is árnyékot ad, és szinte maga is része az épületnek.