Programok

„Pirant megérteni...” Gunther Zsolt megnyitó beszéde a Piranesi-díj kiállításán

1/4

Gunther Zsolt megnyitó beszéde a Piranesi-díj kiállításán

?>
Gunther Zsolt megnyitó beszéde a Piranesi-díj kiállításán
?>
A Piranesi-díj 2019 kiállítása 2020. február 3-ig látogatható a FUGA Budapesti Építészeti Központban
?>
A Piranesi-díj 2019 kiállítása 2020. február 3-ig látogatható a FUGA Budapesti Építészeti Központban
?>
A Piranesi-díj 2019 kiállítása 2020. február 3-ig látogatható a FUGA Budapesti Építészeti Központban
1/4

Gunther Zsolt megnyitó beszéde a Piranesi-díj kiállításán

„Pirant megérteni...” Gunther Zsolt megnyitó beszéde a Piranesi-díj kiállításán
Programok

„Pirant megérteni...” Gunther Zsolt megnyitó beszéde a Piranesi-díj kiállításán

2020.01.16. 11:12

Cikkinfó

Szerzők:
Gunther Zsolt

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Gunther Zsolt, Jože Plečnik

Cég, szervezet:
FUGA

Címkék:
díj, kiállítás

Két hétig Budapesten láthatóak a legfontosabb kelet-közép-európai építészeti díj 2019-es finalistái – köztük több magyar alkotás. A Piranesi-díj 2019 tárlatát január 15-én Gunther Zsolt, a 3h alapító építésze nyitotta meg a Fugában. Az ő megnyitó beszédével biztatunk mindenkit a látogatásra.

 

Egyre inkább az az érzésem, ha meg akarjuk érteni a pirani építészeti díj logikáját, magát Pirant kell megértenünk. Piran egészen 1797-ig a velencei köztársaság része volt. A főbb építészeti emlékek is idáig nyúlnak vissza: a hegy tetején magasodó templom tornya a velencei campanile kicsinyített mása, a főtéren nagyon sok épület született a velencei varázs jegyében, a sikátorokban bolyongva pedig már várjuk egy-egy csatorna, és a rajta átvezető híd feltűnését. Van egy híres szülötte: Giuseppe Tartini, reneszánsz zeneszerző, első jegyzett Paganini-hegedű tulajdonos. Érdemes tőle az Ördögtrilla szonátát meghallgatni (álmában megjelent Lucifer, és eljátszotta a művet, melyet lejegyzett rögtön azután, hogy felriadt).

A névvel ellentétben Piranesi nem itt született, hanem Veneto tartományban. Van azonban egy másik építész, akinek építészete meghatározza Piran megértését: ő nem más, mint Jože Plečnik. A mostani pirani napokon volt egy izgalmas beszélgetésem Andrej Hrauskyval Plečnikről. Hrauskyról tudni kell, hogy ő alapító atya és egyben Plečnik-szakértő, és sokáig vezette a mára már kultikus hellyé avanzsálódott DESSA galériát Ljubljanában.

Szóval Plečnik: közhelyesen a díszítés géniusza. Azonban vannak itt mélyebb dolgok is: nála ugyanis a koncepció az alap. 1911 és 1921 között nem épít. Eközben arra jött rá, hogy az építészettörténetben az alapok, az alaprajzok alig változtak. Csak a ruha, a külső változott meg. Ő azonban az alapokat kívánta megváltoztatni. Gondoljunk csak a ljubljanai hármas hídra, amikor egy meglévő híd mellé kettő másikat helyezett el, ezáltal egy teljesen más urbanisztikai helyzetet létrehozva. Ugyanezt példázza az innen nem messze fekvő halpiaca.

A Piranesi-díj 2019 kiállítása 2020. február 3-ig látogatható a FUGA Budapesti Építészeti Központban
3/4
A Piranesi-díj 2019 kiállítása 2020. február 3-ig látogatható a FUGA Budapesti Építészeti Központban

A másik gondolat, ami ezalatt a 10 év alatt kikristályosodott benne, az a tény, hogy az építészet túlél minket. Ne csak ma értsük a nyelvét, hanem utódaink is legyenek erre képesek. Ezért számolt le a modernizmussal (Zacherl-ház Bécsben), és ezért fordult a klasszicizmus felé. Ez, vagyis a görög építészet érthető számunkra és a következő generációk számára is. Azonban az elemeken, vagyis az építészet nyelvén változtatott (oszlop, oszlopfő, satöbbi). Az építészeti nyelv – Wittgenstein nyelvfilozófiáját alapul véve – lassan alakul át.

A harmadik elem Plečnik gondolati terében a szimbólumok világa. A szimbólum a jel pontos meghatározottságával ellentétben (gondoljunk a közlekedési lámpa pirosára) tág jelentésű, értelmezésre hív minket. A szimbólum érzelmeket kelt, asszociatív.

Tehát a koncepció, az építészeti nyelv és a szimbólum triásza volt Plečnik igazi erőssége. És ha megnézzük a meghívott előadók sorát, akkor a tematikában mindig felbukkan a fenti témák egyike. Ezek az előadók azok, akik a meghívott országok által kiválogatott öt-öt tervből hozzák meg a végső döntést. Ebben az évben nagyon megérdemelten Bevk Perović bécsújhelyi múzeumbővítése nyert. Teljesen megérdemelten, ez már a prezentáción is érzékelhető volt.

Ebben az évben ugyanis először az országok képviseletében egy ember, Magyarországról én, ajánlhatta, magyarázhatta az egyes munkákat a zsűrinek. Az én magyarázatom sem volt hiábavaló, hiszen a szűkebb, nyolcas listára felkerült az Archikon médiadíjas Vizafogó óvodája. Örüljünk ennek a sikernek is!

Vissza a címhez. Rómát meglátni és meghalni mottójára lehetne mondani, hogy Pirant megérteni és meghalni. Azonban maradjunk csak a mondat első felénél, és nézzük meg a kiállítást!

 

Gunther Zsolt

 

A Piranesi-díj 2019 kiállítása 2020. február 3-ig látogatható a FUGA Budapesti Építészeti Központban (V. Petőfi Sándor u. 2.).

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk