Programok

Plakátok, képek, plasztikák — Schmal Károly képzőművész gyűjteményes kiállítása

1/6

Schmal Károly: Fény és homok I 1979 foto 34x34cm

Schmal Károly: Kereszt I. 2002, fa, akril 210x9x87 cm

Schmal Károly: Lebegő hasáb, fa, akril 2007

Schmal Károly: Róma II. 1196. papír, vegyes technika

Hirdetés
?>
Schmal Károly: Fény és homok I 1979 foto 34x34cm
?>
Schmal Károly: Kereszt I. 2002, fa, akril  210x9x87 cm
?>
Schmal Károly: Lebegő hasáb, fa, akril 2007
?>
Schmal Károly: Róma II. 1196. papír, vegyes technika
?>
?>
1/6

Schmal Károly: Fény és homok I 1979 foto 34x34cm

Schmal Károly: Kereszt I. 2002, fa, akril 210x9x87 cm

Schmal Károly: Lebegő hasáb, fa, akril 2007

Schmal Károly: Róma II. 1196. papír, vegyes technika

Plakátok, képek, plasztikák — Schmal Károly képzőművész gyűjteményes kiállítása
Programok

Plakátok, képek, plasztikák — Schmal Károly képzőművész gyűjteményes kiállítása

2009.01.21. 12:43

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Esemény kezdete:
2009.01.27. 15:00
Esemény vége:
2009.02.22. 16:00

Megnyitó: 2009. január 27-én, 17 órakor

A kiállítást megnyitja Varga Mátyás 2009. január 27-én, (kedden) 17 órakor.

Helyszín: Budapest Galéria Kiállítóháza (1036 Budapest, Lajos u. 158.)

 

Schmal Károly: Fény és homok I 1979 foto 34x34cm
1/6
Schmal Károly: Fény és homok I 1979 foto 34x34cm

Schmal Károly: Kereszt I. 2002, fa, akril  210x9x87 cm
2/6
Schmal Károly: Kereszt I. 2002, fa, akril 210x9x87 cm

Schmal Károly: Lebegő hasáb, fa, akril 2007
3/6
Schmal Károly: Lebegő hasáb, fa, akril 2007

 

 


 „Schmal Károly "papírmunkái" az elemi egyszerűség jegyeit mutatják. Ez a felhasznált anyagokra és eszközökre éppúgy érvényes, mint a rajz és festés eredményére, a képekre. Alig néhány szén, kréta, vagy tempera hordozta szín látható a kék, fehér vagy barna felületeken. A négyzetes kivágattól közrefogva pedig alapformák: háromszögek, átlók, egymást metsző egyenesek, a látszólagos teret megjelenítő többszörösen tört vonalak és örvénylő görbületek. A képek címei, a festői szándék - és a felveendő nézőpont - foglalatai viszont egy másik valóságmetszetből keltezettek: Sík és tér, Egy és sok, Rész-lett, Eltérés, Minden megvan. Szó és kép kölcsönösen ellenpontozzák, egyszersmind értelmezik is egymást. Feszültséggel telített erőterük kirajzolja alkotójuk szellemi alapállását: kutatása irányát, kérdései élét, küzdelmei körét. Műveiből a színes és szélesvásznú lehetőségekről való lemondás gesztusa éppúgy kiviláglik, mint a keletkezésre irányuló kérdezés, az anyagok alkotóelemeire és kibontakozásuk elveire irányuló feltáró munka, az átláthatóságra, a transzparenciára irányuló törekvés. Az "elhagyás művészete", a rajz eleve kínál ezirányú eshetőségeket. Schmal képei azonban nem a figurális ábrázolás köréből kerülnek ki, nem tárgyi alakzatok felületi formáinak, téri viszonylatainak, fényerőinek és színhatásainak megmutatására irányulnak. Sokkal inkább a képzés, a képalkotás kezdeti gesztusait mutatják: a rovás, a vonás, a vésés, a foltejtés - a jelalakítás és az anyagokkal kezdeményezett érintkezés és kapcsolatteremtés eredményeit."
(Tillman József, 1993)
 
 
 

Schmal Károly: Róma II. 1196. papír, vegyes technika
4/6
Schmal Károly: Róma II. 1196. papír, vegyes technika

 
 

1966 Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Reményi Gyula, Basilides Sándor, Kmetty János, Barcsay Jenő, Hincz Gyula, Kádár György, Konecsni György.
1979 Munkácsy-díj;
1987 érdemes művész;
1990 V. Országos Rajzbiennálé I. díj, Salgótarján;
1996 a Magyar Festők Társaságának díja;
1998 kiváló művész;
2000 MAOE Alkotói Nagydíja. 

5/6

Képgrafikával és alkalmazott grafikával egyaránt foglalkozik. Bár elsősorban grafikus (plakátokat és fotókat egyaránt készít), grafikái festőiek, "rajzfestményei" pedig többnyire papírra készült grafikák. Átlók, hajtogatottnak tűnő tengelyek mentén (vagy épp azokra) jönnek létre képei. Munkáinak fő alkotóelemei a háromszögek, átlók. Geometrikus elemeken keresztül a sík és tér kapcsolatát, a tükröződést, a rész-egész viszonyát vizsgálja. Rajzai, festményei színük, technikájuk alapján is inkább a grafika műfajához közelítenek: kevés színt (fehér, fekete, törtfehér), annál több finom átmenetet használ szénnel, temperával, pasztellel, krétával készített képein, kollázsain. A 80-as években a tér és a sík közti átmenetet a tömegek, hasábok és hengerek árnyékain keresztül vizsgálta. Ezután közeledett a konstruktív képszerkezethez. A 90-es évek elejétől összegyűrt, sokszorosan összehajtott papírra és papírral dolgozik. Ezekben az években hosszabb időt tölthetett Olaszországban, ennek hatását tükrözi 1997-ben a Vigadó Galériában kiállított Kapu; Róma és a La Verna (a toscanai hegy neve, ahol Assisi Szent Ferenc megkapta a stigmáit) című sorozata, amelyben színhasználata ismét a feketére és a fehérre redukálódik. A "megsebzett" papíron a hajtogatás következtében nyílások, hasadékok (sebek), külső és belső terek, kapuk, dobozok és fiókok képződnek, azaz különböző mélységű rétegek között átjárhatóság jön létre. Schmal munkái a minimalizmushoz, posztkonceptualizmushoz állnak közel.
(forrás: www.artportal.hu, Beke Zsófia)

A kiállítás megtekinthető 2009. február 22-ig, hétfő kivételével naponta 10-18 óráig. 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.