Programok

Porta IX.: Megyeri-híd

1/1

Korzózás a hídavatón

Hirdetés
?>
Korzózás a hídavatón
1/1

Korzózás a hídavatón

Porta IX.: Megyeri-híd
Programok

Porta IX.: Megyeri-híd

2009.07.27. 09:12

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Hunyadi

Esemény kezdete:
2009.08.06. 07:00
Esemény vége:
2009.08.06. 09:00

...amit a hídból kívülről nem látunk.

A Megyeri-híd összesen 1861 méter hosszú, Budakalász és Újpest között húzódik. Építési költsége 63 milliárd forint volt. A szentendrei Duna-ág felett acél gerendahíd, a Duna fő ága felett ferdekábeles acélhíd épült, az árterek és a sziget felett feszített vasbeton szerkezete van.

A híd tervezése 1993-ban kezdődött, a terveket a Unitef-Céh Kkt. dolgozta ki. A statikai terveket Hunyadi Mátyás, az építész terveket Benczúr László és Wéber József készítették. A hidat 2008. szeptember 13 -án adták át.

A bejárás során benézhetnek az üvegfalak mögé, elsétálhatnak a híd legfelső és legalsó pontjára, megnézhetik a merevítő tartókat és a pillér tetejét. Közelről láthatják a hídfőt és egy feszített vasbeton hídszekrény belsejét.

Korzózás a hídavatón
1/1
Korzózás a hídavatón

előadó: Eser Attila
időpont: 2009. augusztus 6. 11.00 óra
helyszín: Megyeri-híd, (Budapest IV., Váci út, régi 2-es úton a pesti hídfő alatt)
kredit: 1.0 pont
részvételi díj: 2.500 Ft 

A túra során kb. 280 lépcsőfokot kell felfelé majd lefelé megtenni!

A programon való részvétel feltétele egy látogatói nyilatkozat helyszínen történő kitöltése!

A részvételi díj a Továbbképző adminisztrációs költségét fedezi!

Jelentkezés és további programok az Építész Továbbképző Nonprofit Kft. honlapján, illetve a 784-1791 telefonszámon. 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk