Épületek/Lakóépület

Portugál lakóház három udvarral, Benavente

2013.01.17. 13:16

Projektinfó

Földrajzi hely:
Portugália, Benavente

Építészek, alkotók:
Miguel Marcelino

Vélemények:
7

Three Courtyards House

URL:
Miguel Marcelino

Tervezés éve:
2010

Építés éve:
2012

Bruttó szintterület:
282 m2

Stáblista

építész munkatárs: Pedro Dourado
telekterület: 2175 m2
épület kubatúra: 854 m3
energetikai osztály: A+
tartószerkezetek: Pedro Monteiro
épületgépészet: Pedro Monteiro
épületvillamosság: Orlando Sousa
tájépítészet: Ana Amaro
generálkivitelező: Campelo & Campelo
fotók: Fernando Guerra - FG+SG 
 

Portugália délnyugati részén, Benavente településen épült fel Miguel Marcelino portugál építész tervei alapján a szigorú, kubusos formálású családi ház. Az észak felé egyre jobban kitáruló udvarok és terek sorozataként megkomponált, vöröslő falú épület környezettudatos megoldásai révén A+ energetikai besorolást kapott.

Portugália délnyugati részében, Lisszabontól északkeletre, Santarém kerületben található Benavente mintegy 9000 lakosú települése, ennek a Szent István plébániáról elnevezett Vila Nova de Santo Estêvão területén található a Miguel Marcelino portugál építész tervei alapján készült családi ház.

A telek laza beépítésű területen helyezkedik el, ahonnan szép kilátás nyílik északra, egy tó felé, a látóhatárt pedig paratölgyek szegélyezik. A kétszintes ház kompakt tömegét három, különböző méretű és rendeltetésű udvar egészíti ki. Az első nagyméretű, zárt, bensőséges hangulatú udvar a déli oldalon helyezkedik el egy meglévő, idős paratölgy körül. A földszinti közösségi tereket és a gépkocsi tárolót összekötő közlekedőről nyílik a második, alárendelt szerepű, kicsiny páció, amely a konyhával is összeköttetésben áll. A ház emeletén hálószobák és fürdők találhatók.

A harmadik udvar kulcsszerepet tölt be a ház északi oldala és a környezet között: a két szint magasságát átfogó, hosszú, keskeny térből nézve a körítőfalak horizontális földszinti megnyitása keretezi a feltáruló látványt. Sajátos hangulata van ennek az átmeneti térnek, könnyű, szórt fényekkel, amelyek a közvetlen napsugárzást felfogó külső fal belső felületéről verődnek vissza. Ehhez a vertikális irányultságú pációhoz széles lépcső kapcsolódik, amely egy tágas, nyitott teraszra vezet; innen a következő lépcsősor már egy medence víztükrébe ér. A külső tér az utolsó eleme az udvarok, terek és hangulatok sorozatának, amelyek a zárt, befelé forduló alapállásból fokozatosan oldódnak fel és nyílnak ki a környezet felé. A ház képét alapvetően meghatározza a vörösre színezett látszóbeton falak látványa, amely egyfajta archetipikus megjelenést kölcsönöz az épületnek.

A ház környezettudatos megoldásainak köszönhetően A+ energetikai osztályú. A lapostetőkön összegyűlő csapadékvizet a gépkocsi tároló alatt kialakított, több tízezer literes ciszternában tárolják, majd igény szerint öntözésre és wc-öblítésre használják fel. A lakószárny tetején elhelyezett napkollektorok használati meleg vizet készítenek, valamint a padlófűtést szolgálják ki. A nyílások mérete, elhelyezkedése és a déli oldal előrenyúló árnyékoló lemezei elősegítik a téli napsugárzás passzív kihasználását.

A tervezőtől kapott műleírás felhasználásával fordította: Garai Péter

Vélemények (7)
Pákozdi Imre
2013.01.21.
05:17

Néha visszanézek egy-egy épületet, amelyről elítélően írtam, hogy nem változott, érett vagy finomodott-e a véleményem - különösen, ha másoknak tetszett a projekt. Némi pihentetés után talán pontosabban meg tudom fogalmazni, hogy mi tetszett vagy nem tetszett az adott házban.

Itt továbbra is elsősorban a nyílászárók és azon külső terek viszonyát látom problémásnak, amelyekre ezek a nyílászárók nyílnak. Kérem, tekintsék a talpig üveges, óriási udvari ajtót és az előtte lévő udvart! A hatalmas nyílású üvegfelület szélétől néhány centire kezdődnek az ajtó síkjára merőleges falak, amelyek csőszerűen korlátozzák a kilátást. Az üveg tehát széles gesztussal nyit a behatároltságra. Más: a főhomlokzat eltúlzott, középülethez illő méretű és arányú bejáratának árkádja alatt megbújó ablakok elhelyezése esetlen. Az oda nem illő méretű és jellegű ablakok elé belóg a bejárat szemöldökfala, amely ezáltal nem csupán árnyékolja, hanem részben el is takarja azokat. Tovább rontja a helyzetet, hogy az oldalsó főhomlokzati fal nyílás felőli széle egy vonalban van az előbbi ablak kávájával, így féloldalasan akadályozza a kilátást. Megint más: a nevezetes három udvar közül az, amelyen a kisfiú fut, egyszerűen nyomorúságos. Minden dimenziójában, ráadásul azok arányaiban is az. Megint más: a falnak fordulva elhelyezett asztalon játszó gyerekek számára is el tudok képzelni igényesebb, változatosabb vizuális élményvilágot, mint egy bordó falat, hatvan centire az orruktól... 

Általában is elmondható, amit első kritikámban is írtam, hogy az ablaktalan, sima falfelületek és az ablakok együttélése szervetlen. Üdítő kivétel ez alól az emeleti ablaksor.

Pákozdi Imre
2013.01.17.
17:17

Ez a ház, mint lakóház, egyszerűen borzasztó. Leginkább egy vidéki képtár, pártház, emlékhely vagy helytörténeti gyűjtemény lehetne - de az, hogy itt egy család meghitten létezzék, kizárt. A nagy, szélesre tátott szájú bejárat a szocreál díszlépcsővel és díszpocsolyával, a csupasz, egyenetlenül felrakott, taszítóvörös falak, az ablaktalan és a csupaüveg felületek szervetlen egymásmellettisége, a mindezt unalmasan keretező kockaság, az udvarok sivár egyhangúsága a zuhogó napsütésben - szaharai termeszvár Európában.

FenyvesiHK
2013.01.17.
18:41

@Pákozdi Imre: Ez egy hihetetlenül lakályos lakóház Portugáliában,  közel az Atlanti óceán enyhe éghajlatot biztosító partjaihoz, a mediterrán terület északi és az óceáni déli határán, hatalmas paratölgyek árnyékában, ahol ritka az eső és éppen olyan vörösen izzik a föld forró nyarakon, mint a ház falai.

Egy prérin (lakatlan hely) építkezni mindig nagy kihívás az építész számára, különösen akkor, ha az építtető nem mezőgazdasági munkából él, tehát városlakó volt(lehetett) korábban.Egy ekkora és ilyen igényű házat egy jómódú, de nem hivalkodásra pénzt költő ember épít magának. És itt lép színre az építész, amelyik a lakás legősibb funkciójaként a védelmet az itt látható, magasba nyúló városias térfalakkal, belső udvarokkal varázsolja a semmi közepére, árnyékot és napot egyformán adva az ottlakóknak, ugyanazzal a mozdulattal feloldva a kint és bent örök dilemmáját.A víz áhítása egy ilyen éghajlaton természetes, különösen akkor, ha ezt az esővíz összegyűjtésével tudja megteremteni a tulajdonos. A lépcsők nagyvonalúak és kényelmesek, biztosítanak arról, hogy akárhol kisétálhatok a házból.

Rendkívül szimpatikus, hogy az egész épített mű egy természetes állapotában meghagyott környezetben helyezkedik el, kínosra nyírt, vagyonokért életbentartott pázsit és a világ másik végéből odacitált bokor-egzóták nélkül, amik valóban az esztelen pénzmutogatás eszközei.

De gustibus….Holnap beköltöznék és élnék benne boldogan.

Pákozdi Imre
2013.01.17.
21:40

@FenyvesiHK: Véleménykülönbségünk áthidalhatatlan, az ellentét 180 fokos, de méginkább annak páratlan, egész számú többszöröse. Tovább érvelni tehát fölösleges. Úgyhogy most jő az a feladat, amelynek abszolválása megkülönbözteti a konzervatív világnézetű embert a liberálistól. Tapasztalatom szerint ebben a fázisban a liberális lemond a másikról, és őt - az adott témakörben - csökött, illetéktelen, sajnálatra méltó, vitára alkalmatlan és figyelemre nem méltó lénynek tekinti. A konzervatív pedig elhallgat, a témát kerüli, és azon igyekszik, hogy ez a nézetkülönbség ne álljon kettejük közé az amúgy teljes értékű, szívélyes kapcsolat ápolásában. Csak remélni tudom, hogy Ön is, kedves Fenyvesi, a konzervatívok táborához tartozik.

FenyvesiHK
2013.01.18.
10:09

@Pákozdi Imre: A kellemetlen hangzású politikai vonatkozásokat mellőzve,azt hiszem én egy liberálisan konzervatív konzervatív-liberális vagyok.

Per definitionem: Konzervatív = hagyományokat, értékeket tiszteletben tartó Liberális = új dolgoknak teret engedő, megengedő mások eszméivel szemben

Ez a ház tökéletesen illeszkedik ebbe a világképembe és nem gondolom, hogy mindenkinek ugyanígy kellene ezt gondolnia kedves Imre, mindazonáltal maradok őszinte híve:FHK

Pákozdi Imre
2013.01.18.
12:39

@FenyvesiHK: Elnézést a direkt politizálásért.

FenyvesiHK
2013.01.17.
14:28

megpróbáltam megtalálni hol is lehet ez a hely

"Portugália délnyugati részében, Lisszabontól északkeletre, Santarém kerületben található Benavente mintegy 9000 lakosú települése, ennek a Szent István plébániáról elnevezett Vila Nova de Santo Estêvão területén található a Miguel Marcelino portugál építész tervei alapján készült családi ház."

A dolog így fest (a fordítás vagy az eredeti szöveg kissé jereváni):

....Lisszabontól északkeleti irányban, Santarém régióban, a 29 388 lakosú Benavente megyében (egy Szent István plébániáról elnevezett) Vila Nova de Santo Estêvão nevű település újépítésű kertvárosában, (ami egy golfcentum mellett most épül), található....stb. 

Én speciel nem tudok sajnos portugálul, csak a gugli segítségét vettem igénybe, remélem közelebb jutottunk a hely felismeréséhez. Az viszont nagyon érdekelne, hogy ez a nagyon szimpatikus ház szerkezetében hogy alkalmazkodik a terület földrengéseihez, mert egy ilyen veszélyességű zónában fekszik. Illetve szerepelt ez vajon a tervezési szempontok között? Különös tekintettel az igen nagyméretű föld alatti tartály viselkedésére.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk