„Pöttyvándorlás” — üvegpollerek Budapest új főutcáján
Ülni is lehet rajtuk, este világítanak és - merészen - üvegből vannak az Egyetem téren. Bojti András üvegszobrász alkotásai a belváros új főutcáján. Egy sikeres együttműködés története, s ahogy ezt az alkotó látja.
A Teampannon Kft. vezető építész tervezőjének, Koszorú Lajosnak megérzése volt, ezért megkeresett, hogy a nagy ívű és száz éve nem látott méretű belvárosi átalakításnak legyek én is résztvevője.
Kollégáikkal az egy síkba burkolandó járda és úttest elválasztására üvegből álmodtak utcai műtárgysorozatot. Fő szándékuk az volt, hogy ez a visszafogott, geometrikus elemsor - nappali megjelenésében inkább sejtető, kicsit misztikus tisztaságú valami legyen. Az éjszakai megjelenés pedig csaljon elő belső történéseket.
Az első benyomásaim alapján egy nagyvonalú és európai szemmel is újszerű köztér szemlélet megjelenését érzékeltem. A hatalmas és sok elem megtervezését igénylő programban érthető módon, minden egyes tárgy megtervezésénél nem mehettek bele a részletek kidolgozásába. A társszakmák bekapcsolása, egyenrangú partnerként kezelése itt mintaszerűen történt. A köztéri szobrászat, de az alkalmazott művészeti műfajok is másfajta léptékben, összefüggésekben és anyag-technológiai ismeretek alkalmazásán nevelkednek.
Fontos tehát általában is meghúzni a műfajok megjelenésének határait, és jó hangulatú, kreatív, alkotói együttműködésben továbbvinni egy egészen újszerű végeredmény érdekében. A különböző szemléletek így teremthetnek új értékeket.
Az eredeti terveken még kicsit a polgári bútorzatra emlékeztető utcai műtárgy áttervezésénél úgy éreztem, hogy egy, a burkolatból kinövő, „misztikusan", minden applikáció és lábazat nélküli, egyszer csak ott termő, összefüggő térkompozícióra van szükség. A felületen belül megjelenő mintázatnál az ismétlődő raszter helyett inkább egy könnyed folyamatszerű ábrasorra volt szükség. Úgy gondoltam, hogy az Egyetem tér nyugalmát segíti, ha nem önálló, a teret széttördelő műtárgyak kerülnek az utcára, hanem egy összefüggő kompozíció. Javasoltam, hogy ha már az eredeti elképzelés szerinti magassági méret közel jár az ülésmagasság méreteihez, akkor tegyük a tárgyakat arra alkalmassá.
A szobrászi szándék szerint nem szabályos kockát hoztunk létre. A kockák felületére dobott babos kendő (vagy halászháló) finoman csavarodó, torzuló motívuma jelenik meg az üvegelemek belső oldalán, úgy, hogy az üresen hagyott felületeknek is kompozíciós szerepük van. A motívum tovább gazdagodik az üvegtechnika sajátosságai által. Minden kockánál a motívumot egyedi grafikai hatású, de az üvegszerűséget fokozó beavatkozással tettünk érzékenyebbé. A motívumsor a teljes kompozíción belül körbeforog, így ad egy dinamikus és összefüggő térplasztikai hatást.
A bizarr és szokatlan szituációban megjelenő üveget technikai eszközökkel védtük a szándékos és véletlen behatások ellen. A 19 mm vastagságú edzett üvegeknek csak a belső, védett oldalán helyeztünk el motívumokat, illetve könnyen sérthető felületi kialakításokat. Az egyedi élcsiszolási technika kidolgozásával minimálisra csökkentettük a támadható felületeket és egyben veszélytelenné tettük a használó számára is. Az edzett üveg felülete ellenállóbb a felületi behatások ellen is. A térplasztika nem rövidéletű, a „levegőben lévő" kunsztokkal kívánta felhívni a figyelmet magára.
Az esti látványnál a visszafogott, lidércszerű megjelenés volt a cél. Az üveg megvilágítása mindig az elérendő karakter függvénye, így fura módon, általában nem a megszokott és kézenfekvő irányból a legideálisabb. Az erős térvilágítás ellenére, úgy tűnik, hogy finoman és érzékenyen vesz részt a városkép kialakításában.
Javaslatainkat az építésztervezők és a megrendelők, a kerületi önkormányzat, Cselovszki Zoltán kerületi főépítész pozitívan fogadták. Különösen pozitív hozzáállásával segítette a mű elkészültét a generálkivitelező képviseletében Kamondy Tibor. Ennek az inspiratív alkotói környezetnek köszönhetően készültek el a tér új üvegszobrászi elemei „Pöttyvándorlás" címmel.
Köszönet az együttműködőknek.
Bojti András
üvegszobrász
15:22
Hát, akkor legfeljebb reménykedhetünk a tartósságban.Végigsétálva a Kálvin téren pl. furcsállva láttam, hogy már a K-kövek vizuális egyenletességét sem képesek garantálni a gyártók... De a lepényhal meg utoljára :)
Üdv!
19:00
@kemtam: Fordítva! A lepényhal elöl megy... :)
De tényleg szépek a kockák. Helyesek. (Látszólagos) törékenységükkel remélhetőleg nem vandalizmust váltanak ki az arra haladókból.
08:09
@DSterner: Igaz! :))))) Ahogy a népi mondás is szól: A lepányhal megy elől, a remény hal meg utoljára!
Éveken át fordítva mondtam... Kösssszi!
19:19
Az egész utvcabútorosdiból számomra ezek az üvegkockák elfogadhatóak egyedül Ezért aggódva kérdem: Megoldott az üvegdobozok esetleges pótlása sérülés esetén? Megvan a recept, megvan az alapanyaglista, a technológiai leírás? Ugye nem fog kámforrá válni, ha majd szükség lesz rá?
10:59
@kemtam: Kedves kemtam,
Örülök jóindulatú aggódásodnak és pozitív visszajelzésednek. Természetesen ez a választott technikai megoldás épp az egyedi és ismételhetetlen, illetve az iparilag ismételhető műfaj határán van. Kellő érzékenységgel, technológiai felkészültséggel és sok munkával pótolhatók az esetlegesen sérült darabok. Amúgy az mindenképpen jó lenne, ha a nyugati belvárosi példák nyomán, ennek is lenne karbantartó, alkalmanként tisztogató gazdája, pl. az ide terasszal kitelepülő kávézó, vagy az egyetem személyzete, például a cipőnyomok és városi por eltávolítására. Mint tudjuk az alkotáshoz kevésbé hozzáférő ember, szereti e vágyát a „birtokbavétel” vagy pusztítás eszközével kiélni.
20:34
@kemtam: "úgy éreztem, hogy egy, a burkolatból kinövő, „misztikusan”, minden applikáció és lábazat nélküli, egyszer csak ott termő, összefüggő térkompozícióra van szükség."
szerintem meg nem elfogadható, egyszerűen hülyeség. nem fog működni.