Pritzker-díjasok nyomában: Wang Shu
Kínai születésű építész eddig csak kétszer, Kínában élőként pedig csak Wang Shu kapta meg a legrangosabb építészeti díjat. Shu munkái leginkább Kínához, a helyi hagyományokhoz és a tradicionális anyaghasználathoz kötődnek.
A Kínában élő kínai építészek közül elsőként Wang Shut részesítették Pritzker-díjban, 2012-ben. A zsűri döntésében kitért Wang Shu az épületeiben megtestesülő történelmi hatású kísérleteire, a több évszázados építészeti formák és megközelítési módok felélesztésére, az általa képviselt kritikai építészetre. A fiatalon elnyert díjat voltaképpen egy épületért, a 2008-ban átadott Ningbo Múzeumért kapta, amelyben látványosan és kritikusan eleveníti fel a régió építészeti hagyományait, konceptuálisan megjelenik benne a víz és a hegy, mint a város történelmében fontos szerepet játszó elemek. Ugyanakkor – ahogy ezt egy későbbi interjúban finoman szóvá is tette – nehezményezi, hogy felesége és állandó alkotótársa, Lu Wenyu vele együtt nem kapta meg a rangos építészeti díjat.
A szintén építész feleségével közösen 1988-ban alapított, rajtuk kívül még 4 építészt foglalkoztató Amateur Architecture Studio missziója a profi építészet figyelmét felhívni az épületek alapvető funkciójára, a házak emberközeli kialakítására és anyaghasználatára, egyfajta módon visszatérni a kezdetleges stádiumokhoz. Fontos, hogy a túlságosan megtervezett épület ne kerítse hatalmába elsődleges használóját, az embert. Wang Shu épp ezért nem is feltétlenül mondható termékeny építésznek, irodájuk évente nagyjából 1-1 új épülettel, tervvel áll elő. Fontos számára a manuális tudás megszerzése – diákjaitól is legalább egy évi szabadkézi tervezési- és terepgyakorlatot követel meg – az épületek megfelelő, hagyományos technológián alapuló szerkezetének megtalálása. Épp ezért tervei egymástól igen eltérőek lehetnek, de mindig szorosan kötődnek az adott hely emlékeihez, történelméhez, hagyományaihoz.
Jelenleg a hangzhoui Buddhista Intézet Könyvtárának kivitelezési munkálatai folynak, emellett tervezési, illetve az építkezés kezdeti szakaszában van még néhány kulturális épülete – kortárs múzeum, helyi kulturális központ – Kínában. Folytatja a kelet-kínai Hangzhou Művészeti Akadémia – ahol korábban maga is végzett – kampuszának fejlesztését, amelynek első két üteme 2007-ben készült el. Tavaly harangozták be, hogy az akadémiához kortárs múzeum is épül Álvaro Siza és Carlos Canstanheira tervei alapján, aminek munkálataiban szintén aktív szerepet szánnak az akadémia Építészeti Iskoláját vezető, 52 éves Wang Shunak.
Bán Dávid
15:57
Nem tudom Bán Dávid személyes jó ismerőse-e Wang Shu-nak, ha nem, akkor Wang-ként illenék róla írni. Tudniillik a kínaiak az úgynevezett keleti névsorrendet használják -csakúgy, mint a magyarok- amit a nyugati források is megtartanak (http://en.wikipedia.org/wiki/Wang_Shu). Tehát a családi név Wang (Vang, Uáng). Nem ez a helyzet a japánokkal: itt a nyugati források megfordítják a névsorrendet (a japánok is a keletit használják), tehát a japán sorrend Ban Shigeru, Ito Toyo. A családi név Ban (vagyis Bán Dáviddal "névrokonok") illetve Ito.Szerintem magyarul is így volna helyesebb, a wikipédia pl. így is hivatkozik rájuk (http://en.wikipedia.org/wiki/Shigeru_Ban, http://hu.wikipedia.org/wiki/Ban_Sigeru), hisz se japánul, se magyarul nem a személynév van elől.
20:20
@Ábel: Bán Dávid hasznos és élvezetes nemzetközi tallózása az építészfórum egyik legnagyobb nyeresége. Jó lenne persze alapos elemzéseket is olvasni, de erre - úgy látszik - építészethez értő tudós elméinknek sem indíttatása, sem műveltsége, sem konkrét ismeretanyaga nincs elegendő. (Fontos kivétel Ekler Dezső, akinek az írásai és interjúi szellemi élményszámba mennek.) A hozzászólások is inkább csak a mellékhatásokat illetik, mint például az előző is, amelyet ugyanakkor a nagyon speciális helyzetismeret tesz értékessé. Egyetlen korrekciót engedjen meg Ábel; a japánok esetében nem a nyugatiak fordítják meg a névsorrendet, hanem maguk a japánok. Ők ui. - tisztelet a kivételnek - nem tudják, hogy a magyar névsorrend pont olyan, mint az övék (elöl a vezetéknév, utána az utónév). Ezért, ha látják a mi magyar névjegyünket, amelyre pl. az van írva, hogy Pákozdi Imre, azonnal Imre sannak kezdenek nevezni. Mert azt hiszik, hogy - angol norma szerint - az Imre a vezetéknév. Ez később sem javítható, pláne, ha a névsorrend-egyezés jókedvű elmagyarázása után átadjuk nekik angol névjegyünket ("Imre Pákozdi"), aminek hatására végképp rögzül bennük az Imre, mint családi név. A legjobb az egészet nem bolygatni és békésen élvezni keresztnevünk legteljesebb tisztelettel történő felmagasztalását a "san" (úr) megszólítás által...
Mindez persze nem homályosíthatja el, hogy Wang Shu személyében, múltat és jövőt a mai praktikus szükségletek ürügyén egymással szerelembe ejtő, valódi építészt tisztelhetünk.
22:02
@Pákozdi Imre: valóban így van, nagyon élvezetes blokk. de ha megengedi, Imre, válaszolok arra, hogy miért nem írunk elemzéseket - természetesen az ön által említett okokon túl. sajnos nincs rá keret, se arra hogy a hiányzó képességeket szorgos munkával megszerezzük, sem arra, hogy komoly kutatással járó írásokat publikáljunk, éhező családunk rovására.
ne vegye rossz néven, de találva éreztem magam, ezért voltam kénytelen kifakadni.
barátsággal