PUBLIKUS ALULJÁRÓK/ Kiállítási koncepció

A Publikus cím két okból indokolt az alább ismertetetendõ kiállítás kapcsán. Utal egyfelõl egy olyan súlyos hiányosságára, amellyel nap mint nap elkerülhetetlenül szembesülnek a város lakói, akik közül néhány önjelöltet, el nem ítélhetõ módon, inadekvát megoldások alkalmazására ösztönöz a kialakult állapot.

PUBLIKUS ALULJÁRÓK/ Kiállítási koncepció

A Publikus cím két okból indokolt az alább ismertetetendõ kiállítás kapcsán. Utal egyfelõl egy olyan súlyos hiányosságára, amellyel nap mint nap elkerülhetetlenül szembesülnek a város lakói, akik közül néhány önjelöltet, el nem ítélhetõ módon, inadekvát megoldások alkalmazására ösztönöz a kialakult állapot. Vagyis a köz érdekére. Utal emellett a nyilvánosság által használt terekre is. Ugyanannyira egyértelmû, hogy a lehangoló, szürke, igénytelen városi terek kihatnak lakóik hangulatára, viselkedés módjára, mint az, hogy különbözõ öltözetekben különféleképp nyilvánulnak meg az emberek, illetve különféleképp viszonyulnak hozzájuk embertársaik. Mit üzennek Budapest közhasználatban lévõ terei? Milyen viselkedés várható el ezek után a köz tereit használó emberektõl!?

Példaértékû az 1950 óta folyamatosan kiépülõ lisszaboni metró, mely a kezdetektõl fogva a képzõmûvészet természetes helyszíne: az aluljárók állandó kiállításán többek közt Magdalena Abakanowicz, Hundertwasser, Vieira da Silva, Szenes Árpád munkáival találkozhat a nagyközönség. Az 1998-as lisszaboni expóra kiépült új metró vonal egyes állomásai pedig a fiatal mûvésznemzedék összmûvészeti törekvéseinek adnak helyet. Hasonló szemléletû a római metró is. Kidekorálásának lehetõségét pályázat útján kaphatták meg a világ elismert mûvészei 1989-ben.

A város építményei funkciót látnak el, és ha csak e minõségüket tekintjük, akár azt is megkockáztathatnánk, megállják a helyüket. Ezt azonban mégsem tehetjük, mert akkor teljesen figyelmen kívül hagynánk a tényt, hogy az emberek nem csak használói, hanem lakói is a városnak. Az “építés" és “lakozás" közös eredõjére a német nyelvben Heidegger hívta fel a figyelmet Bauen Wohnen Denken címû elõadásában (Heidegger – Bauen Wohnen Denken (1951) in. Vorträge und Aufsätze Neske 1978. 139.o.). Heidegger etimológiai vizsgálata bebizonyította, hogy az ó felnémet eredetû “buan" annyit tesz, mint lakni, azaz maradni, tartózkodni valahol. Megállapítja továbbá, hogy a lakozás fogalmában benne rejlik a megóvás, a békesség állapotába kerülés, vagyis a veszélytõl való távol maradás. A modern nyelvi tudatból ez a jelentésréteg már teljesen hiányzik. Ezzel együtt az egyensúly ember és tér viszonyában felborult, és az otthonosság és biztonság érzése kiveszett a modern építészetbõl is. Theodor Hetzer --Heidegger mûvészettörténész barátja- az itáliai építészet példáját hozza mint olyat, amely az embert mint embert vonja a térbe, mely térben és a benne elhelyezett mûvekben az ember magára ismer. Nietzsche A Vidám tudományban pedig kifejtette, hogy a város helyt kell adjon a gondolkodásnak (Nietzsche –Die fröhliche Wissenschaft, Colli és Montinari,1988. 524-525.o.).

Ember- városi tér viszonyában a funkció-tartalom, használhatóság-élvezhetõség, biztonság-szabadság, tárgyilagosság-személyesség fogalom párokat átgondolva olyan mûvek létrejöttét várják a szervezõk, melyek az alábbiakban felsorolt terek összmûvészeti jellegû, environmentális átalakítására, humanizálására vállalkoznak. Maguk a kiállítandó mûvek mûfaji, technikai megkötöttség nélkül a kiválasztott tér átalakításának látványtervei lesznek.

A szervezõk elõnyben részesítik azokat a mûveket, melyek képzõ- és iparmûvész(ek), közös munkájának eredményei. További elvárás, hogy a beadott, és kiállításra kerülõ terv adott esetben kivitelezhetõ legyen. Ennek a gyakorlati megvalósíthatóságon kívül feltétele az is, hogy a tervjavaslat az adott tér, és annak környezetének, funkciójának, közönségének körültekintõ tanulmányozásán alapuljon. A választott zsûri által legjobbnak ítélt 3 mû alkotója/alkotói pénzjutalomban részesül(nek).

A választható, humanizálásra váró terek a következõk:

Móricz Zsigmond körtér, felújított aluljáró
Örs vezér tere, aluljáró
Ajtósi Dürer sor, aluljáró
Hungária körút, Lehel út találkozásánál lévõ aluljáró
Mexikói úti aluljáró
Margit szigeti villamos átjáró
Rottenbiller utcai aluljáró
Március 15. téri aluljáró (Váci utca)
Batthyány téri aluljáró
Fõvám téri aluljáró

A kiállítás egy megoldásra váró problémának kívánna elébe menni. Több uniós országban bevett gyakorlat a „kultúra" fogalma helyett „élményipart", vagy „innovációs ipart" használni. A posztindusztriális társadalomba, amely a szolgáltatások széles körét veszi igénybe, egyre inkább beépül a kulturális kínálat, így alakítva az életmódot. Budapestnek, ha valóban regionális központi szerepre pályázik, el kell gondolkodnia azon, mi az az elõnyös atmoszféra, amivel lakói és vendégei szívesen azonosulnának. Érkezzen az ajánlat a mûvészek, azon belül is a fiatal generáció tagjai felõl!

Bolgár Eszter kurátor