Épületek/Örökség

Pusztuló Örökség – Megújuló Örökség — Műemlékvédelem a végeken

1/36

Páncélcseh (Románia)

?>
Páncélcseh (Románia)
?>
Páncélcseh (Románia)
?>
Páncélcseh (Románia)
?>
Néma (Románia)
?>
Néma (Románia)
?>
Ormány (Románia)
?>
Borberek (Románia)
?>
Marosszentimre  (Románia)
?>
Marosszentimre (Románia)
?>
Kéménd (Románia)
?>
Kapjon, Haller kastély (Románia)
?>
Kapjon, Haller kastély (Románia)
?>
Kéménd (Románia)
?>
Kéménd (Románia)
?>
Bene (Kárpátalja)
?>
Bene (Kárpátalja)
?>
Bene (Kárpátalja)
?>
Bene (Kárpátalja)
?>
Técső  (Kárpátalja)
?>
Técső (Kárpátalja)
?>
Visk (Kárpátalja)
?>
Visk (Kárpátalja)
?>
Akli (Kárpátalja)
?>
Akli (Kárpátalja)
?>
Huszt (Kárpátalja)
?>
Huszt (Kárpátalja)
?>
Palágykomoróc (Kárpátalja)
?>
Csetfalva (Kárpátalja)
?>
Kolozsnéma (Szlovákia)
?>
Siménfalva (Románia)
?>
A Szabadság-szobor, Zala György alkotása, Arad (Románia)
?>
Károlyi kastély, Nagykároly (Románia)
?>
Beregszentmiklós (Kárpátalja)
?>
Marossilye (Románia)
?>
?>
1/36

Páncélcseh (Románia)

Pusztuló Örökség – Megújuló Örökség — Műemlékvédelem a végeken
Épületek/Örökség

Pusztuló Örökség – Megújuló Örökség — Műemlékvédelem a végeken

2011.04.11. 12:54

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Diószegi László

A Kárpát-medence határvidékein található, kevésbé ismert, ám igen értékes emlékek aggasztó helyzetét és az anyaország támogatásával elért eredményeket mutatta be Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója Az épített örökség védelmében - Változó társadalom - változó műemlékvédelem? című konferencián. Az előadás a Budai Várban, az MTA Kongresszusi Termében hangzott el.

Előadásomban az örökségvédelem olyan szegmenséről fogok beszélni, amely eddig sosem volt a fókuszban. Ez abból is látható, hogy ennek a területnek a definiálása sem egyszerű. Magyarul a kissé bonyolult határainkon túli kifejezést használjuk. Az angolban a frontier vagy borderland, franciául a aux confins németül a das Grenzland fordulatot alkalmazzák. Hozzám legközelebb a lengyel kres szó áll, mert rendkívül kifejezőnek érzem. Lengyelországban a ma Ukrajnához, Belorussziához és Litvániához tartozó, a centrumtól távoli kelet-lengyelországi területeket jelölték ezzel a találó szóval. Azt gondolom, hogy ez a kifejezés valóban pontosan mutatja be ezeknek a vidékeknek a jellegzetességét. A földrajzi és szimbolikus értelemben vett messzeséget, a reménytelenséget, leszakadást. Így fogható meg a legpontosabban ezen területek jellegzetessége, amely minden téren, így a műemlékvédelemben is speciális, hátrányos helyzetet teremt. A végekről fogok előadásomban beszélni, a senki földjéről, ahol azonban történeti okok miatt rendkívül gazdag és különlegesen értékes épített örökséget találunk.

 

Páncélcseh (Románia)
1/36
Páncélcseh (Románia)

Páncélcseh (Románia)
2/36
Páncélcseh (Románia)

Páncélcseh (Románia)
3/36
Páncélcseh (Románia)


Páncélcseh (Románia) - A XIV-XV. században épült templom károsodása előehaladott állapotban van. Még számos, művészi szempontból rendkívül értékes kőfaragványt és falképet őriz.

 

A kérdéskör távolról sem csupán a magyar örökségvédelem problémája. A sokszor áldott, de még többször átkozott 20. században jó néhányszor átrajzolták Kelet-Európa térképét. Lengyelország keleti határai 200 km-re nyugatra tolódtak, és a nyugati határok mélyen belevágtak a valamikori német területekbe. De milliós nagyságrendű volt a Németországtól több száz, sőt ezer kilométerre élő telepesek száma, és meghatározó volt a kelet-európai zsidóság, örménység és megannyi kisebb nagyobb etnikum épített öröksége is.

 

 

Néma (Románia)
4/36
Néma (Románia)

Néma (Románia)
5/36
Néma (Románia)

Ormány (Románia)
6/36
Ormány (Románia)


Néma (Románia) - A XIII. században épült templom romos állapotba került, értékes falfestményeket és kőfaragványokat őriz napjainkig.
Ormány (Románia) - A XIII. században épült templom romos állapotba került, értékes falfestményeket és kőfaragványokat őriz.

 

Engedjék meg, hogy bevezetésként néhány jellemző fotót mutassak be. Vigyázat, műemlékvédőknek sokkoló képek következnek. A látottak megértéséhez utalnunk kell arra a köztudott tényre, miszerint az első világháborút követő határmódosítások következtében Magyarország területének jelentős része a szomszédos államokhoz került. Ezen területek nagy része, Erdély, Kárpátalja és a Felvidék egybe estek azon térségekkel, amelyeket nem sújtott a 150 éves török hódoltság, így az itt található középkori műemlékállomány sokkal nagyobb arányban maradt épen, mint a Kárpát-medence egyéb részein.

 

 

Borberek (Románia)
7/36
Borberek (Románia)

Marosszentimre  (Románia)
8/36
Marosszentimre (Románia)

Marosszentimre (Románia)
9/36
Marosszentimre (Románia)


Borberek (Románia) - A XIII. században épült templom romos állapotba került, értékes kőfaragványokat őriz.
Szentélye a közelmúltban védőtető alá került
Marosszentimre (Románia) - A XIII-XV. században épült templom használaton kívül áll, rendkívül értékes kőfaragványokat, falfestményeket és festett faberendezés töredékeket őriz napjainkig. Ablakai mára már hiányoznak.

 

Amint láthattuk, ezek a műemlékek kis kivételtől eltekintve elszomorítóan rossz állapotban vannak. Jellemző, hogy a műemlékek tulajdonosai az általánosan rossz gazdasági helyzet miatt képtelenek a költséges helyreállítások fedezetét előteremteni. Ez természetesen nem csak a Kárpát-medencében van így. A műemlékek gondozása még Európa nálunk sokkal jobb gazdasági helyzetben lévő nyugati országaiban is első sorban állami feladat. Állami feladat lenne Kelet-Európában is, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek gondozására, állagmegóvására a szomszédos országok kormányai még az elvárható figyelmet sem fordítják. A magyar vonatkozású emlékanyag veszélyeztetettsége három síkon ragadható meg:

  • az emlékanyag elhanyagolása, jobbára az általános forráshiány okán
  • az emlékek tudatos pusztulni hagyása, annak magyar eredete miatt
  • kísérletek a magyar vonatkozású emlékanyag nemzeti szempontú kisajátítására

A határon túli magyar területeken található emlékek gondozása azért is kiemelkedően fontos, mert azok a Kárpát-medence magyarságának egyedülálló értékei, a magyarság jelenlétének mindenki által látható tárgyi bizonyítékai. A történetírás emlékei könnyen manipulálhatók, a levéltárak dokumentumai gyorsan megsemmisíthetők. Megőrzésük ezért nemzetpolitikai kérdés, hiszen egy nemzeti közösség kulturális örökségének eróziója magát a közösséget is erodálja. Ugyanakkor fontos hangsúlyoznunk, hogy ezek az emlékek egyben a középkori Európa értékes relikviái. A Magyarországtól nyugatra fekvő országok szerencsés polgárai, sőt esetenként szakemberei sem tudják, hogy a különböző művészettörténeti korszakok milyen csodálatos alkotásai bújnak meg egy-egy elnéptelenedő erdélyi faluban. Arról pedig végképp nem hallottak, hogy a Keleti Kárpátokon túl, Moldvában is találhatók -   ha romos állapotban is - gótikus emlékek, a moldvai katolikusok középkori templomainak maradványai.

 

Kéménd (Románia)
10/36
Kéménd (Románia)

Kapjon, Haller kastély (Románia)
11/36
Kapjon, Haller kastély (Románia)

Kapjon, Haller kastély (Románia)
12/36
Kapjon, Haller kastély (Románia)


Kéménd (Románia)
13/36
Kéménd (Románia)

Kéménd (Románia)
14/36
Kéménd (Románia)


Kéménd (Románia) - Az értékes középkori templom nem szerepel a román műemléki jegyzékben. Befedése, állagmegóvása mintegy 2 millió HUF-ból (7 000 EUR) valósult meg
  Kapjon – Haller kastély (Románia) - Az ablakok feletti díszítéséről „kagylós" kastélyként ismert barokk épület mára romos állapotba került.

 

Törvény a határon túli kulturális örökség védelméről
A magyar kormány 1999-ben kiemelt figyelmet szentelt a határainkon túli épített örökségnek, és elkülönített költségvetési támogatást biztosított a műemlékek kutatására, dokumentálására, felújítására. Ekkor született meg az első olyan magyarországi jogszabály – a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről –, amely tételesen állami feladatként ismerte el a határon túli magyar kulturális örökség védelmét. Ezzel elsőként biztosított jogszabályi alapot a határainkon túli magyar vonatkozású kulturális örökség védelméhez nyújtandó támogatásoknak, s tette azokat egyúttal az anyaország kötelezettségévé. A magyar kormány 1999-ben indította el a „Határainkon túli magyar vonatkozású épített örökség kutatása és felújítása" c. program, amelynek lebonyolítására a Teleki László Alapítvány kapott megbízást. A program beindítása – túlzás nélkül kijelenthetjük – forradalmi jelentőségű volt. Éppen ezért különösen fájó, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a következő kormány folyamatosan csökkentette, majd 2006-ban megszüntette.

A program politikai eredményeit illetően ki kell emelni, hogy a határainkon túli magyar közösségek igen nagyra értékelték az anyaország támogatását. A programnak emellett pozitív hatása volt a határon túli magyar közösségek identitástudatának megőrzésére és erősítésére, növelte a sokat hangoztatott szülőföldön való maradás, boldogulás esélyeit. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a program eredményeként kialakult, illetve erősödött az a helyi szakember-bázis, amelynek munkája meghatározó a magyar vonatkozású műemlékvédelemben. Ily módon a magyar kormány nem csupán adomány-jellegű támogatást biztosított, hanem egy jól működő rendszer alapjait helyezte el.

A lebonyolítást nehezítette, hogy a hazai és nemzetközi gyakorlatban igen ritkán fordult elő, hogy költségvetési forrásból külföldön beruházás jellegű munkálatokat végezzenek. Mintaként az erdélyi szász épített örökség dokumentálási és felújítási programja szolgálhatott, amelyet kormányzati forrásokból a Messerschmitt alapítvány bonyolított. Az alapítványi forma esetünkben is kiválóan működött, ezért modellként szolgálhat a hasonló problémákkal küszködő lengyel, német és más európai nemzetek határokon kívül rekedt műemlékeinek megmentésére irányuló munkában. A program eredményességét illetően igen jelentős sikerekről számolhatok be, annak ellenére, hogy a megvalósítást minden országban más és más problémák akadályozták.

 

Bene (Kárpátalja)
15/36
Bene (Kárpátalja)

Bene (Kárpátalja)
16/36
Bene (Kárpátalja)

Bene (Kárpátalja)
17/36
Bene (Kárpátalja)

Bene (Kárpátalja)
18/36
Bene (Kárpátalja)

 Bene (Kárpátalja) - A benei református templom - felújítás előtt, felújítás után

 

Ukrajna
A legmostohább körülmények Ukrajnában voltak, de mindezek ellenére ott születtek a program legjelentősebb eredményei. A látszólagos ellentmondás okait megpróbálom feltárni. Ukrajna gazdasági és politikai jövője az egész időszak alatt bizonytalan volt, az állam gyakorlatilag szétesett. Szervezett állami műemlékvédelem – különösen a magyar vonatkozású műemlékek esetében – nem létezik. A felújított műemlékek döntő többsége egyházi objektum volt, ezen belül is a református egyházi emlékek voltak túlsúlyban. Ami a kárpátaljai magyar társadalom, a református egyház helyzetét illeti, sajnos igen negatív tapasztalatokról tudok beszámolni. Az ukrajnai magyarok a szocializmus 45 éves időszaka alatt eltávolodtak a kárpát-medencei magyar kultúrkörtől. A szovjet politikai, gazdasági és ideológiai diktatúra kétségtelenül itt okozta a legnagyobb károkat. A kárpátaljai magyarok szokásaikban, életvitelükben az erdélyi, felvidéki és más országbeli magyaroknál sokkal jobban azonosultak környezetükkel, a szovjet-ukrán világgal. Ezt természetesen nem szabad az itt élő magyarok hibájaként felróni. A szovjet hatalmi gépezet óriási tapasztalattal, elképesztő eredményességgel tudta bedarálni a Szovjetunió összes nemzetiségét, kisebb, nagyobb etnikumát, a néhány ezrestől a több milliós lélekszámig bezárólag.

Mégsem a kárpátaljai magyarság állapotának romlása volt a meghatározó negatív élmény, hiszen ezen a területen több üdítő kivétellel is találkoztunk. A legelkeserítőbb az egyház állapota volt. A Kárpát-medencében sehol sem találkoztunk annyi önző, a saját érdekét mindennél előbbre helyező lelkésszel, sehol sem találtunk annyi düledező templom mellett felépített hatalmas parókiát, mint Ukrajnában. A papok – tisztelet a kivételnek – olyannyira hozzászoktak az árvizek és a nyomor miatt bőségesen érkező adományokhoz, hogy azokat már természetesnek vették. Az adományokat saját közvetlen hasznuk szempontjából ítélték meg, ha nekik nem hozott előnyt, nem nagyon értékelték. A közösségek általában semmit sem tettek templomuk felújításáért. Extrém példákat is kénytelen vagyok ismertetni: A técsői templom mennyezetének megkopott kazettáit egy jóindulati helyi festő elkezdte átfesteni. Tiltakozásunkra, hogy értékes műemléket tesznek tönkre, a helyiek lakonikus tömörséggel annyit válaszoltak: 100 év múlva ez is műemlék lesz.

 

 

Técső  (Kárpátalja)
19/36
Técső (Kárpátalja)

Técső (Kárpátalja)
20/36
Técső (Kárpátalja)


Técső (Kárpátalja) - A técsői református templom festett famennyezete – sikerült megakadályozni az átfestést

 

De megdöbbentő volt, amikor a viski tiszteletes tevékeny közreműködése mellett a presbitérium a templom barokk padjai kidobása mellett döntött. Az akciót csak nagy nehézségek árán tudtuk megakadályozni – igaz, ez olyan jól sikerült, hogy végül a gyülekezet nem a padot dobta ki, hanem a tiszteletes urat.

 

Visk (Kárpátalja)
21/36
Visk (Kárpátalja)

Visk (Kárpátalja)
22/36
Visk (Kárpátalja)


Visk (Kárpátalja) - A viski református templom kidobásra ítélt barokk padjai

 

A közelmúlt negatív példája Akli falu középkori református templomának balsikerű felújítása. A munkálatok a 2006-ban megszüntetett program támogatásával, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai felügyelete mellett kezdődtek el. A program megszüntetése után a Szülőföld Alaptól lehetett támogatást kérni a felújításhoz, szakmai felügyelet azonban nem volt. A hívek kezdetben sem vették szívesen a műemlékes szakemberek akadékoskodását. Az új rendszerben a támogatás felhasználását nem kötötték a szakértői utasítások, így a helybeliek egy hét alatt leverték a templom falának középkori vakolatát – a mész alatt rejtőzködő értékes falképekkel együtt.

 

Akli (Kárpátalja)
23/36
Akli (Kárpátalja)

Akli (Kárpátalja)
24/36
Akli (Kárpátalja)


 Akli (Kárpátalja) - A templom falfestészeti emlékeit megsemmisítették

Miként tudtunk mégis eredményeket elérni, miért tartjuk a legsikeresebbnek a kárpátaljai programot? Hogyan tudtuk a legtöbb teljes felújítást éppen Ukrajnában elvégezni? A kérdésre válaszolva meg kell említeni, hogy Ukrajnában az egész Kárpát-medencét illetően a legalacsonyabbak az építőanyag árak, és jelentősen alacsonyabb a munkabér. Így fordulhatott elő, hogy egy-egy templom teljes felújítása töredékébe került a magyarországi hasonló munkálatok árának. Mindezek azonban messze nem segítettek volna, ha a felújítások során nem találkoztunk volna a helyi viszonyokat jól ismerő, lelkes partnerekkel, akik kimagasló érdemeket szereztek az ukrajnai program sikerében.

 

Huszt (Kárpátalja)
25/36
Huszt (Kárpátalja)

Huszt (Kárpátalja)
26/36
Huszt (Kárpátalja)

Palágykomoróc (Kárpátalja)
27/36
Palágykomoróc (Kárpátalja)

Csetfalva (Kárpátalja)
28/36
Csetfalva (Kárpátalja)


Huszt (Kárpátalja) - A 15. században épült református templomon teljes körű felújítást végeztünk
Palágykomoróc (Kárpátalja) - A 13. században épült református templom külső felújítása és a falképek feltárása megtörtént
Csetfalva (Kárpátalja) - A 15. században épült református templom teljes körű felújítását végeztük el.

 

Szlovákia
Egészen más nehézségekkel találkoztunk Szlovákiában. A Meciar-korszakot követő dinamikus gazdasági fejlődés látványos eredményeket hozott. Ez a prosperitás még a köztudottan hátrányban lévő magyarlakta területeken is feltűnő volt. Feltűnő volt az is, hogy a szlovákiai magyarok milyen felkészültek, a magyarországiaknál tájékozottabbak az uniós pályázatokkal kapcsolatosan. Még a néhány száz lelket számláló közösségek is képesek voltak nem jelentéktelen saját erőt felmutatni, hozzájárulni a templom renoválásához.

Szlovákiában jól működő műemlékvédelmi intézményrendszer van. A két ország műemlékvédelmi hivatala közötti szakmai kapcsolatok rendezettek, egyre bővülők. Az összkép azonban mégsem ennyire pozitív. Problémát jelent, hogy a két ország szakemberei, műemlékvédelmi koncepciói között jelentős véleménykülönbség van. Nem tisztem e téren ítélkezni, de még a laikus számára is nyilvánvaló, hogy a magyarországi kollégák általában felkészültebbek, tapasztaltabbak. Néha értetlenül néztünk, amikor a szerintünk nyilvánvalóan szakmaiatlan felújítást kritizálva a helyiek azzal védekeztek: Ez volt a műemlékvédelmi hivatal határozott utasítása. Így kerülhetett rosszul tervezett fekete bitumenes zsindelytető a berzétei református templomra, így állhat vízben a néhány évvel korábban felújított zsípi református templom, így került zsindely helyett használt gumiból préselt pala a gyönyörű pelsőci református templomra.

 

Kolozsnéma (Szlovákia)
29/36
Kolozsnéma (Szlovákia)


Kolozsnéma (Szlovákia) - A református templomon teljes körű felújítását végeztünk

 

A szlovákiai magyar műemlékek esélyeit nem javítja az sem, hogy a Magyar Koalíció Pártja kormányból, majd a parlamentből való kikerülése óta egyre kevesebb támogatást kapnak ezek az objektumok. Azt, hogy itt korántsem véletlenről van szó, jól támasztja alá a borsi Rákóczi- kastély esete. Az önkormányzat Sárospatakkal és Munkáccsal együttműködve háromlábú Mikor Európai Uniós pályázatot adott be a három Rákóczi vár felújítására és turista útvonal kialakítására. A pályázat magyar és ukrán része nyert, a brüsszeli jóváhagyás is meg történt. A borsi felújításra a támogatást mégsem kapták meg, mert azt Pozsonyban formai hibákra hivatkozva megakadályozták.

Erdély
Az erdélyi műemlékvédelemmel kapcsolatos tapasztalataink rendkívül változóak. A pozitívumokkal kezdve ki kell emelni, hogy itt kiváló felkészültségű magyar műemlékvédő szakemberek dolgoznak, hiszen az erdélyi magyar műemlékvédelem jelentős hagyományokra, előzményekre épül. Általában kitűnő és elkötelezett szakemberekkel találkoztunk a püspökségek építészeti hivatalaiban és az egyházak, helyi lelkipásztorok tekintetében is sok jó tapasztalatról számolhatok be. Ami a román hivatalos műemlékvédelmi hatóságokat illeti, általában megértéssel és jó indulattal találkoztunk, de azt is tapasztaltuk, hogy a román kulturális minisztérium szervezetében működő hivatalos örökségvédelmi intézményrendszer rendkívül alulfinanszírozott, és ez különösen szembetűnő a magyar műemlékek megóvásában. Nem segítette munkánkat az 1999-ben kötött, a romániai magyar és a magyarországi román emlékek felújítása céljából kötött kormányközi megállapodás. A román fél érdektelenségét jól mutatta, hogy a magyarországi román emlékekre rendelkezésre álló forrást nem használták fel, azt a legnagyobb erőfeszítésünk ellenére maradványként vissza kellett fizetni. A közös tárgyalásokra a román kollégák jó indulattal, ám döntési hatáskör nélkül érkeztek, így ezek a megbeszélések csupán felesleges reprezentációknak bizonyultak.

A forráshiány negatív következményeit hatványozza az erdélyi magyar társadalom ellentmondásossága. Találkoztunk kiemelkedő tudású, lelkes szakemberekkel, akik a helyi közösségek még meglévő erejét is felhasználva kiemelkedő eredményeket értek el. Sajnos az ellenkezőjére is volt példa. Több alkalommal próbálták a felújításra szánt támogatást az építés helyett irreálisan magas szakértői, tervezői költségre fordítani. Az erdélyi helyzet ellentmondásosságát mutatja az a tény is, hogy amíg állítólag a műemlékvédelemre igen jelentős uniós pénzek állnak rendelkezésre Bukarestben, a bejárásainkon rendre néhány ezer euróból megmenthető kiemelkedő értékű emlékek pusztulásának voltunk szemtanúi. Az egyik oldalon milliókat felemésztő látványos, ám szakmai tekintetben ellentmondásos beruházások folynak, speciális, műemlékekre vonatkozó díjszabással, a másikon pedig védőtető híján tönkre mennek a gótika legkeletibb értékei.

 

Siménfalva (Románia)
30/36
Siménfalva (Románia)


Siménfalva (Románia)- Siménfalvi református templom kriptáját fedő drága üvegtető építésének szükségessége vitatott 

 

Ami a magyarországi támogatást illeti, annak összege nem csupán kevés volt, de a döntéshozatal, az átutalás folyamatosan késve történt meg. Általános volt, hogy a tárgyévi szerződést csak az év végén kötötték meg, a felhasználás határideje ennek ellenére a következő év június 30. maradt. Nem sikerült elérni, hogy létrehozzanak egy vis major keretet, ezért megoldhatatlan feladatot jelentett pl. egy könnyező házigomba megjelenése. Ha nem is gyakran, de előfordult, hogy a műemlékek felújításkor nem szakmai, hanem politikai szempontok kerültek előtérbe. Ilyen volt az egyébként értékes aradi Szabadság-szobor restaurálási programja. A már elkészült szobortalapzatot a bukaresti kormány kívánságára 45 fokkal el kellett forgatni, hogy a Tűzoltó téren átlós irányban állva szembe kerülhessen a felépítésre kerülő diadalívvel. A magyar kormány által finanszírozott művelet a teljes kárpátaljai keret háromszorosát tette ki. Átgondolatlan politikai presszió alatti döntés volt a nagykárolyi Károlyi-kastély egyszeri támogatása is. A támogatás a rendkívül rossz állapotban lévő épületegyüttes részleges javítására sem lehetett elegendő, ugyanakkor elvonta a forrásokat folyamatban lévő, kiemelten értékes emlékek felújítási munkálataitól.

 

A Szabadság-szobor, Zala György alkotása, Arad (Románia)
31/36
A Szabadság-szobor, Zala György alkotása, Arad (Románia)

Károlyi kastély, Nagykároly (Románia)
32/36
Károlyi kastély, Nagykároly (Románia)

 

 

Eredmények
Elgondolkoztató, hogy látványos, nagy politikai felhajtással és nyilvánossággal járó felújításra milliókat költenek, miközben a szemünk láttára semmisülnek meg kis összegből megmenthető világra szóló értékek. A nehézségek ellenére a Teleki László Alapítvány és a programban résztvevő szervezetek, szakemberek igen jelentős eredményekkel dicsekedhetnek.

  • A program folyamán több mint 300 műemléken történtek állagmegóvási, restaurálási munkálatok és mintegy húsz műemlék teljes körű felújítása fejeződött be. Az Alapítvány a program 8 éve alatt mintegy 1,2 milliárd Ft támogatást fordított a határainkon túli magyar műemlékek megmentésére.
  • A program eredményeit minden év tavaszán a Teleki László Alapítvány által rendezett nemzetközi konferencián vitattuk meg.
  • A program eredményeit kül- és belföldön bemutatott kiállításokon tettük közzé. (Országos Széchényi Könyvtár, Teleki László Alapítvány, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Lendva, Marosvásárhely, Stuttgart, stb.)
  • A program által felújított műemlékeket bemutató filmsorozat készült Filmetűdök a Kárpát-medencében címmel.

A felsorolt eredmények mellett torzóban maradt, kitűnő programok és elképzelések sora mutatja, hogy egy jól működő rendszer szétverése milyen károkat okoz.

  • A program kapcsán indult el a Nagyvárad melletti Hegyköz térségének komplex társadalomtudományi vizsgálata. A kutatás célja egyrészt, hogy feltérképezze a térség kulturális örökségének állapotát, másrészt, hogy képet adjon arról, hogy Románia Európai Unióhoz történő csatlakozása milyen demográfiai, gazdasági, szociológiai környezetben történik a magyarok által lakott kistérségben.
  • Elkészült a program egészét bemutató honlap, amely tartalmazza a több mint 500 különböző munka leírását, fényképes és szöveges dokumentációt, a műemlékről felvett adatlapot, illetve a legfontosabb objektumok esetében a műemléki környezetről készített komplex történeti, demográfiai, szociológiai háttértanulmányt is.
  • Ez a számítógépes program képezi annak a nagyszabású projektnek az alapját, amelynek célja a teljes magyar vonatkozású épített örökség digitalizációja. E program keretében készül a Patrimonium Hungaricum adatbázis.
  • A határainkon túli program kapcsán stratégiai jelentőségű nemzetközi együttműködés körvonalazódik. A krakkói Nemzetközi Kulturális Intézet nemzetközi konferenciát szervezett „A végek öröksége – Európai örökség" címmel. A konferencián résztvevő szakemberek egyetértettek abban, hogy lengyel-német-magyar együttműködéssel szorgalmazni kell, hogy európai uniós program induljon a határokon túlra került európai épített örökség megmentésére.
  • A program kapcsán kezdődött el a Veszélyeztetett Örökségünk elnevezésű civil szervezésű found raising akció, mely a legveszélyeztetettebb épületek megmentését célozza.


A program során több műemléket sikerült megmenteni a biztos pusztulástól.
A teljesség igénye nélkül ilyen volt a beregszentmiklósi Telegdi-Rákóczi-kastély, amely beszakadt tetőzettel és tetőszint részben leomlott födémjével támogatás híján ma már romokban heverne. A kiemelkedően értékes reneszánsz kastély kutatása és felújítása ma is sürgető feladat. Sikerült megmenteni a magyar történelem egyik kiemelkedő személyiségének, Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek marosillyei elhagyott szülőházát is, de ide sorolhatunk több olyan középkori építésű dél-erdélyi szórvány templomot, amelyek néhány millió forintos ráfordítással tető alatt túlélhetik az elkövetkező húsz évet.

 

 

Beregszentmiklós (Kárpátalja)
33/36
Beregszentmiklós (Kárpátalja)

Marossilye (Románia)
34/36
Marossilye (Románia)


Beregszentmiklós, Telegdi Rákóczi kastély (Kárpátalja) - A tető helyreállításával a kiemelkedően értékes reneszánsz kastély gyors pusztulását sikerült megakadályozni
Marosillye (Románia) - Bethlen Gábor fejedelem szülőházát az utolsó pillanatban sikerült megmenteni

 

Reméljük, hogy egy emberöltő alatt lényegi változások történnek a közép-európai országok műemlékvédelmében, és talán Európa nyugati fele is fontosnak tartja majd ezek megmentését. Meggyőződésünk, hogy a felújítási programhoz kapcsolódó kutatások hozzájárultak a Kárpát-medence művészettörténeti adattárának gazdagodásához és újabb adalékokkal segítették az összehasonlító kutatásokat. Fontosnak tartjuk, hogy számos esetben sikerült megakadályozni a helyi közösségek tudatlanságából fakadó pusztítást. Az utolsó pillanatban sikerült megakadályozni a viski református templom barokk padjainak megsemmisítését, vagy a técsői református templom kazettás famennyezetének szakszerűtlen átfestését. Több esetben elértük, hogy a középkori vakolat réteg leverése helyett falkutatás történjen és a mészréteg alatti freskók megmeneküljenek. Kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy a szűkös anyagi körülmények ellenére több esetben teljes körű felújításokat is el tudtunk végezni. Ezek a munkák nem csupán örökségvédelmi szempontból voltak fontosak, hanem nagymértékben hozzájárultak a helyi közösségek identitásának, lokálpatriotizmusának erősödéséhez.

A jelenlegi helyzet és a jövő feladatai
A program története után vegyük számba a jelenlegi helyzetet és határozzuk meg a jövő feladatait. Az elmúlt években a határainkon túli magyarság támogatására a Szülőföld Alap írt ki pályázatokat. Ide sorolták a műemlék kutatási, helyreállítási munkálatokat is, bár nem minden évben került kiírásra ilyen céllal pályázat. A támogatás összegszerűségében jelentősen elmaradt a korábbi évekétől, de ugyanilyen fontos, hogy a támogatási mechanizmusban is hibák voltak.

A műemlékvédelmi program nem nélkülözheti az alapos előkészítést, feltárást. Ha ez nem, vagy nem szakszerűen történik meg, a felújítás több kárt okozhat, mint hasznot, hiszen évszázados értékek, falfestmények, régészeti leletek sérülhetnek, semmisülhetnek meg. A támogatás felhasználása során feltétlenül szükséges a folyamatos ellenőrzés. Itt nem csupán a nem ritka pénzügyi visszaélések kizárásáról van szó, hanem arról, hogy a nem megfelelő szakértelemmel végrehajtott munkálatok óriási és pótolhatatlan károkat okozhatnak a műemlékekben. Szükség van több éves stratégiára, amely tartalmazza a műemlékek felkutatásának, felmérésének, műemléki kutatásának, a felújítás megtervezésének, majd a felújítás megvalósításának láncolatát. Mindezeket folyamatosan és egymást kiegészítve szükséges elvégezni úgy, hogy az a források ismeretében több évre előre tervezetten történjék. Szükséges az előzmények ismerete, a fogadókészség feltérképezése. Ismerni kell a környezetet, a gyülekezet lélekszámát, gazdasági erejét, azt, hogy az esetleges felújítás után képes e a helyreállított templom karbantartására. Szükséges a felújított műemlékek monitorizálása, a karbantartási munkálatok kikényszerítése, mert ellenkező esetben a műemlékek állagának gyors romlása következik be.

A meghatározó fontosságú állami támogatás mellett nem lebecsülendő a civil szféra szerepvállalása sem. Nagy szükség van az önkormányzatok, civil szervezetek, magán személyek összefogására. Ne felejtsük el, hogy az európai integrációs folyamat kelet-európát is elérte, így ma már összehasonlíthatatlanul könnyebb a kapcsolattartás. A civil világ valódi csodákra képes. Nem az épített örökség védelmével kapcsolatos, de itt kell megemlíteni, hogy a magyarországi civil társadalom az állami támogatást meghaladó mértékben, évi több mint 60 millió Ft-ot biztosít a moldvai csángók magyar nyelvű oktatásához. Az örökségvédelmi területen is találunk pozitív példát. Az Ágoston Sándor Alapítvány szervezésében magyarországi és határon túli diákok, egyetemisták vállalnak önkéntes munkát a szórványvidékek templomainak állagmegőrzésében. A munkálatok nem lebecsülhető haszna mellett rendkívül fontos a fiatalok határon túli kapcsolatépítése is.

Nyilvánvaló, hogy az örökségvédelmi tevékenység nem finanszírozható csupán a civil szféra adományaiból. Azt is láthattuk, hogy a határainkon túli emlékállomány különösen veszélyeztetett helyzetben van, és ezen nem változtat az sem, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással bizonyos Uniós források is megnyíltak. Röviden már beszéltem a pályázati anomáliákról, arról, hogy ezekhez a forrásokhoz csak pozsonyi és bukaresti irodákon keresztül lehet hozzáférni, ami jelentősen rontja a pályázati esélyeket. Nyilvánvaló az is, hogy a megfogyatkozott létszámú, vagy éppen már elnéptelenedett közösségek nem tudják ezeket a pénzeket lehívni, hiszen nincs meg az ehhez szükséges szakértelmük, nem áll rendelkezésre a szükséges önerő stb. Elengedhetetlen tehát, hogy a határainkon túli magyar vonatkozású emlékek megóvásához jelentős anyaországi támogatás is rendelkezésre álljon. Természetesen itt nem csak pénzről van szó, hanem az előzőekben bemutatott sikeresen működő rendszer újraépítéséről.

Szorgalmazni kell az eredményes államközi együttműködéseket is. Meg kell találni azokat az európai fórumokat, amelyek segíthetnek az értékmentésben. Ne felejtsük el, hogy itt nem csupán magyar problémáról beszélünk. A határváltozások miatt a kérdéskör Németországot és Lengyelországot egyaránt kiemelten érinti, ezúttal tehát egy 80 milliós egy 40 milliós ország lobby erejére számíthatunk, ami az összes európai uniós ország lakosságának egy negyedét jelenti. A lengyel-magyar-német összefogásra megvolt a lehetőség, hiszen a Krakkói Kulturális Központ 2005-ben ilyen együttműködést kezdeményezett a magyar kormányzati szervekkel. A javaslatra Budapest meglepően közönyösen reagált. A Teleki László Alapítvány a Visegrádi Alap által támogatott konferenciasorozat megrendezésével életben tudta tartani a kibontakozó folyamatot, azonban nyilvánvaló, hogy gyors kormányzati lépés nélkül az ígéretes együttműködés elhalása következik be.

Kezdeményezni kell közös, nemzetközi szakértői testület felállítását, amely feladata közé tartozna, hogy listát készítsen a különösen értékes és veszélyeztetett műemlékekről. Szükség van a témával kapcsolatos kutatás beindítására, hiszen még arról sincs pontos adatunk, hogy mely emlékek tartoznak ebbe a kategóriába. Kiemelkedően fontos, hogy elérjük: Az Európai Unió biztosítson külön pályázati forrást a határainkon túli örökség megmentéséhez, hiszen a Kárpát-medence magyar műemlékei nem csupán a magyarság emlékei, hanem a középkori Európa, a gótika legkeletibb értékei, ezért megsemmisülésük az európai kultúra pótolhatatlan vesztesége is lenne. Megőrzésük nem csupán a magyar nemzet kötelessége, hanem Európa felelőssége is.

Diószegi László


Kapcsolódó oldalak:
Beszámoló a konferenciáról

Határeset: hamarosan elkezdődik

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk