Közélet, hírek

Ráncfelvarrást kap az ELTE belvárosi épülete

1/2

Kecskeméti utca az Egyetem tér felé nézve, jobbra a Magyar utca egy 1954-es felvételen. Forrás: Fortepan / UVATERV

?>
Kecskeméti utca az Egyetem tér felé nézve, jobbra a Magyar utca egy 1954-es felvételen. Forrás: Fortepan / UVATERV
?>
Kecskeméti utca, szemben a Magyar utca - az iroda takarásában látszik az egykori palota részlete egy 1965-ös felvételen. Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr
1/2

Kecskeméti utca az Egyetem tér felé nézve, jobbra a Magyar utca egy 1954-es felvételen. Forrás: Fortepan / UVATERV

Ráncfelvarrást kap az ELTE belvárosi épülete
Közélet, hírek

Ráncfelvarrást kap az ELTE belvárosi épülete

2022.07.05. 17:20

Az Állam- és Jogtudományi Kar B épületének otthont adó Kecskeméti utcai szárny egykor a KÖZTI székháza volt, míg a Magyar utcai szárny a részben megsemmisült Csekonics-palota megmaradt emléke.

Felújítják az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karához tartozó Kecskeméti utca 10. és Magyar utca 31-33. alatti épületet - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből, amelynek alapján már a kivitelezőt is kiválasztották a munkálatokra. 

A beruházás célja az energetikai korszerűsítés, amely három főbb részből ál: a Kecskeméti utcai szárny kőburkolatos és vakolt épületrészeinek, a Magyar utcai szárny közterületre néző és belső udvari homlokzatának, valamint a belső udvaron található kisebb udvari épület felújításából.

A Kecskeméti utcai szárny a Payr Egon által tervezett, 1950-ben épült irodaház, mely a Középület Tervező Vállalat, azaz a KÖZTI székháza volt. Ennek helyén volt egykor a Csekonics grófok palotája, amelyet a második világháború után bontottak le részben, ám Magyar utcai hátsó szárnyát helyreállították, és ma is áll - ez a Magyar utca 31. A fennmaradt épületrész a későbbi, Magyar utca 33. alatt megvalósult hozzáépítéssel ma műemléki védettséget élvez.

Kecskeméti utca, szemben a Magyar utca - az iroda takarásában látszik az egykori palota részlete egy 1965-ös felvételen. Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr
2/2
Kecskeméti utca, szemben a Magyar utca - az iroda takarásában látszik az egykori palota részlete egy 1965-ös felvételen. Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr

Az eredetileg egyemeletes, klasszicista palotáról készült legkorábbi terv szerzője Hild János volt, feltételezhetően 1797 körül épült meg. Az 1838-as tavaszi árvíz idején súlyosan megsérült, részben rombadőlt. A hátsó Magyar utcai épületszárnyat az „alapoktól újra kellett építeni", végül 1839-ben az egész Hild-féle palotát lebontották. A helyére újat emeltek, amelynek terveit Pollack Ágoston szignózta, később Meinig Artúr tervei alapján bővítették kétemeletesre - írta Lőrinczi Zsuzsanna a Művészettörténeti Értesítőben 1992-ben, Sisa József vonatkozó kutatását kiegészítve. 

A Csekonics-család 1864-ben Ybl Miklóst bízta meg a palota felújításával, amely aztán később, a századfordulótól a második világháborúig Balesetbiztosítási Központként szolgált. 1990-től 1998-ig az abban az évben felbomló Kárpótlási Hivatal központjaként működött, ezután és jelenleg is az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának B épületeként ismert - olvasható a Jurátus magazin cikkében

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk