Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Épületek/Középület

Ravatalozó, Tömörkény

1/12

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/12

Ravatalozó, Tömörkény
Épületek/Középület

Ravatalozó, Tömörkény

2006.05.22. 13:00

Projektinfó

Az Épületek rovatot támogatja a 

Szerzők:
Szentpéteri Márton

Építészek, alkotók:
Valkai Csaba

Tervező: Valkai Csaba. A részvét építészete címmel közöljük az átalakított épületről Szentpéteri Márton írását.

A részvét építészete

Az új tömörkényi ravatalozó szerény méretű, alig - vagy talán nem is - nagyobb, mint egy családi kripta a metropolisok nagy kiterjedésű temetőiben. Architektúrája rendkívül puritán, egyszerű geometriai formákból építkezik, a hófehér falakra szürke, palával fedett sátortető ül. A Valkai Csaba tervezte tömörkényi ravatalozót tulajdonképpen egy hosszanti irányban nyitott "egyhajós" apró kápolnaként is láthatjuk. Az épület s a terv vezérmotívuma ugyanis kétségtelenül az a hosszanti transzparencia, amely a lét és a nemlét mezsgyéjén átvezető kapuépítmény metafizikai alapfunkcióját is meghatározza, s egyúttal száműzi a műfajban teljesen indokolatlanul, szinte mindig kötelezően uralkodó sötétséget - mintha bizony a halálnak mindössze egyetlenegy, nyomasztó jelentése volna csupán. Függetlenül bárminő lelkiismereti meggyőződéstől, a tömörkényi ravatalozó hosszanti transzparenciája, fény-árnyék játékai olyan szemléletről árulkodnak, amely elfogadni látszik a tényt, hogy a távozó halála mindig az itt maradóknak szóló üzenet is.

A hozzátartozók, barátok kísérte "utolsó földi út" ugyanis épp ebből az épületből indul, s épp ebben az épületben kell rituálisan szembesülniük egymással mindazoknak, akik a távozóval földi létében kapcsolatban álltak, s akik a távozó szellemét, emlékét ápolni hivatottak ezentúl. A részvét építészete ez, a szó szerint vett együttérzésé. Hogy a Valkai-féle apró ravatalozó milyen látványosan cáfol rá a kötelező temetői sztereotípiákra, különösen esti kivilágításban a legnyilvánvalóbb. Az épület ugyanis a település határában álló rossz közvilágítású temető középpontjában mint izzó fényforrás emelkedik a sírok szintje fölé, márpedig a fény még a legprofánabb világban is jóval inkább az élet jelképe, semmint a halálé.

A ravatalozó korridorja két szakaszra bontható, a bevezető vesztibül hat önmagában álló, ám a ravatalozó alapformájának hálórajzába simuló, hófehér szelvény együttese. A következő, egyik oldalt három résablakkal tagolt, mégis zártabb szakaszt egy nyersfabetétes, üvegezett acélrács választja el a pozitív és negatív formák párbeszédével játszó vesztibültől. A második szakasz ismét üvegezett, fabetétes ráccsal, ha tetszik, egy áttetsző, sík "apszissal" zárul. A rács főosztásai keresztet formálnak, amely különösen éjszakai világításban érvényesül. A ravatalozó apró, prózai szépséghibája, hogy a fenti, metafizikai hangolású struktúrába nemigen illenek az első rácsozat átlós osztásai, melyek - ellentétben a hátsó rácsozat tiszta geometriájával - a szokványos és rideg temetőkapukat idézik fel. Ugyancsak zavaró elemnek tűnik a sekrestye aszimmetrikusan csatlakozó traktusa, amely - hiába is bújik meg a ravatalozót övező lombos fák tövében - tulajdonképp mégiscsak megbontja a már említett hosszanti transzparencia megteremtette puritán szerkezet metafizikus egységét. A tényleges használatra készülő építészet azonban sohasem lehet pusztán szimbolikus tett, egyetlen alapeszme következetes megtestesülése, miként a mentális építészet oly sok esetben. A ténylegesen megvalósuló építészet ugyanis sohasem választható el a maga történeti kontextusától, amely a megrendelők, a kivitelezők és a felhasználók igényeiben, lehetőségeiben mutatkozik meg a leginkább a beruházás során. Nyilván sokkalta jobban megfelelt volna a ravatalozó alapelvének, ha a sekrestye nem a föld fölött épül fel, hanem az épület tengelyében, a föld alatt. Ez a megoldás azonban egyfelől nyilván nem kívánt költségnövekedéssel járt volna, másrészt ergonómiai szempontból is kifogásolható lett volna, hiszen a sekrestye rendszeresen használt munkahely, s nem alkalmi funkciójú altemplom, ahol a gyenge fényviszonyok a szakrális tér hagyományaira rímelő rituális elvárásoknak felelnek meg.

Szentpéteri Márton

Megjelent a Népszabadság 2003. április 16-ai számában.


 


Tömörkény – Ravatalozó    

Megrendelő: Tömörkény Község Önkormányzata
Tervező: Valkai Csaba
Tervezőtárs: Valkai József – statika
Tervezés éve: 1999
Kivitelezés éve: 2002

 

Az épület szerepel az f_f_f_ „fiatalok feketén-fehéren" válogatott anyagában.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.