Rebellis designer görkorcsolyával: Jerszy Seymour

I want to fuck! – így hangzik Jerszy életfilozófiája, amelyhez bővített mondatként hozzáteszi: We are social animals. Kevesen élnek azon a szabadságfokon, s még kevesebben terveznek olyan spontán örömmel, s minden kötöttségtől, tradíciótól való eloldottsággal, ahogy azt a 39 éves enfant terrible Jerszy Seymour teszi.

I want to fuck! – így hangzik Jerszy életfilozófiája, amelyhez bővített mondatként hozzáteszi: We are social animals. Kevesen élnek azon a szabadságfokon, s még kevesebben terveznek olyan spontán örömmel, s minden kötöttségtől, tradíciótól való eloldottsággal, ahogy azt a 39 éves enfant terrible teszi. Világpolgárként él Berlin (szülővárosa) London és Milánó között, fő inspirációs forrása a techno zene, az underground kultúra és a graffitik világa, s szent meggyőződése, hogy legbelül mindannyian punkok vagyunk. Nonkonformista személyiség, állandóan káromkodik, szlengben beszél, össze-vissza töri magát a görkorcsolyájával, s miközben ködös utópisztikus társadalmi eszméket hangoztat, s szidja a multikat, világcégeknek tervez az Armanitól a Swatch-on át a Magis-ig.

Designja legalább olyan humoros és meghökkentő, mint hivatalos életrajza, amelyből megtudhatjuk, hogy 1972 karácsonyára kapta élete első cowboy felszerelését, 1982-ben eltörte a bal karját, s 1999-ben, amikor stúdiót nyitott Milánóban, túl sok kávét ivott, s állandóan a TV-t bámulta. Tárgyai ugyanolyan ironikusak vagy nyersen őszinték, vulgárisak és polgárpukkasztók, mint ő maga. Jerszy-től mi sem idegenebb, mint a jelen technicista világa (kivéve persze a technót) és a kortárs design erősen a tradícióra, a design történetére reflektáló attitűdje. Munkái gyakran spontán módon alakulnak, szeret az élő anyaggal dolgozni, s a választott matéria természetét követve talál rá prototípusai, termékei végső formájára. Előszeretettel használ speciális műanyag habot (Scum projektek), amelyet egy gép segítségével különböző felületekre fúj fel. Az eredetileg építészeti szigetelőanyagként szolgáló matéria a nyomócsőből kiszabadulva önálló életre kel, térfogata többszörösére duzzad, áramlik, imperfekt módon rétegződik, végeredményében, megszilárdulva csupa esetlegesség.

A 2002-es House in a Box című milánói projekt óta, ahol felfújható buborékházakat vont be a fenti technikával, a hab Jerszy védjegyévé vált. Az első, utópisztikus építészeti kísérletként felfogható akciót számtalan újabb ötlet követte. Például 2003-ban a párizsi Galerie Kreoban, a Scum Light projektben, ahol hatalmas lámpabúrák kaptak színes, vastag cukormáz sipkát, vagyis poliuretán hab bevonatot. Legújabb installációja (Living Systems címmel) a világ designtörténetét aktívan formáló intézményben, a Vitra Design Múzeumban látható. A szoftform jelleg a hab projekteket idézi, azonban valami egészen másról van szó. Jerszy fantáziáját a biológiailag is lebomló organikus plasztikok foglalkoztatják, s anyagkísérletekbe fogott. Közönséges krumpliból keményítőt kivonva, tejjel elkeverve és melegítve olyan speciális folyadékot kapott, amely megkeményedve, s ételfestékkel színezve gyerekbútorok alapanyagává avanzsált. Mintha tömény cukorsziruppal nyakon öntött tárgyakat látnánk. Jerszy do-it-yourself (csináld magad) attitűdje a technológiai kötöttségektől megszabadult designer örömét, autonómiáját hangsúlyozza.

„Talán a szabadság a jelen legnagyobb luxusa." Ez a zsigereinkig ható mondat szintén Jerszytől származik. 2001-ben, Bonnie & Clyde 1985-ös Ford Escort Coupe-jénak életnagyságú másolatát állítja ki Milánóban, miből másból, mint poliuretán habból megmintázva. Az autó, mint az abszolút szabadság szimbóluma. A belül üreges autómodell baldachinos ágyként is használható, a falakon párzó csótányokat mutató animáció fut. A szex, az érzékiség szintén visszatérő témává, vezérmotívummá vált Jerszy gyakorlatában. Gondoljunk például a Ken Kuts című muránói üveg vázasorozatra, ahol a még képlékeny, izzónarancs üvegek falába egyfajta vandál gátlástalansággal obszcén ábrákat vésett.

És a meglepetések még tovább fokozhatók. Rebellis Jerszynk nemcsak az experimentális design területén mozog otthonosan. Nagyszériában gyártott tömegtermékek tervezőjeként legalább ilyen sikeres. Jó példa erre a műanyag bútorok és kiegészítők területén trenddiktáló Magisszel való együttműködése, amelynek első fejezete még 2000-ben a Captain Lovetray nevű ABS-ból készült tálcával kezdődött. A napsugárzás által némileg eldeformálódott friszbire emlékeztető tálca a Seymour-féle design összes karakterjegyét magán viselte: rajzfilm-jelleg, íves körvonalak, lágy formaadás, vidám színek, individuális felhangok, popos külső némi 70-es évek beütéssel.

Az együttműködés következő állomása a világ legmókásabb locsolókannája, a Pipe Dreams, amelyet két (az ufók és a csigák kocsányon lógó szemeire emlékeztető) szára tesz emlékezetessé és összetéveszthetetlenné. Azonban aki azt hiszi, hogy Jerszy számára a tervezés csupa móka és kacagás, bizony téved. A londoni Royal College of Art falai között töltött idő nem múlhat el nyomtalanul. Jerszy szigorú következetességgel tanulmányozza a műanyag tulajdonságait (még egy szöveget is írt An Evening with a Plastic Molecule címmel), hogy a matéria sajátosságaihoz igazodó, optimális formát találjon.

Ennek a kutakodásnak, és az ipari körülmények között végzett teszteknek az eredménye az Easy Chair modell (2004), amelynek látszólag szabadon áramló íveit a plasztik molekulák természetét, mozgását szem előtt tartva alakították ki. Jerszy nem véletlenül híve a szoftform designnak; az élek és a szögletek belső feszültséget eredményeznek az anyagban, s ily módon a bútor gyenge, rossz teherbírású pontjait hozzák létre.
Let’s destroy the world!- egy újabb Jerszy idézet. Romboljuk le a társadalmi konvenciókat, az álságos nyárspolgári világot, a gúzsba kötő, fojtogató tradíciókat, az álszemérmet, s élvezzük az életet! Erre fog minket Jerszy megtanítani (a maga vehemens és szabadszájú módján) szeptember 20-án, úgy is mint DJ és úgy is mint designer. Vajon mit fog játszani, hip-hopot, elektrót, technót, dubot, skát?

Szöveg: Halasi Rita

Esemény: 2007 szeptember 20. 17:00 óra, Design Hotel, Bp. I. ker. Lánchíd utca 19.
Előadó vendégek: Eugenio Perazza (MAGIS) és Jerszy Seymour

Szervező és vendéglátó: Pointzero Bemutatóterem, Lánchíd utca 7-9. / pointzero@pointzero.hu / tel: 202-4249