Egyéb cikkek

REGÉC — a várrom hasznosítása

1/6

Regéc - várrom hasznosítása, 4. sz. pályamű

Regéc - várrom hasznosítása, 4. sz. pályamű

1. tabló

2. tabló

3. tabló

?>
Regéc - várrom hasznosítása, 4. sz. pályamű
?>
Regéc - várrom hasznosítása, 4. sz. pályamű
?>
1. tabló
?>
2. tabló
?>
3. tabló
?>
1/6

Regéc - várrom hasznosítása, 4. sz. pályamű

Regéc - várrom hasznosítása, 4. sz. pályamű

1. tabló

2. tabló

3. tabló

REGÉC — a várrom hasznosítása
Egyéb cikkek

REGÉC — a várrom hasznosítása

2010.02.12. 11:29

4. sz. pályaműtervezők: Győrffy Zoltán, Kormányos Anna, Varga Bence

4. sz. pályamű
tervezők: Győrffy Zoltán, Kormányos Anna, Varga Bence
konzulens: Czigány Tamás

 

Regéc - várrom hasznosítása, 4. sz. pályamű
1/6
Regéc - várrom hasznosítása, 4. sz. pályamű

Regéc - várrom hasznosítása, 4. sz. pályamű
2/6
Regéc - várrom hasznosítása, 4. sz. pályamű

1. tabló
3/6
1. tabló

2. tabló
4/6
2. tabló

3. tabló
5/6
3. tabló

 

 


Teljesen járható, logikus gondolat, hogy a kiszolgáló funkciók a vártól függetlenek, így a vár nagyrészt érintetlen maradhat. A fenti gondolat lehetőséget ad arra, hogy az új épületrész építésénél felhasználható az ásatásokból kikerülő helyi kő-kőtörmelék, a maghőszigetelt gabion falba beépíthető.

Az ásatások során kikerülő kőanyag elhelyezése jelenleg is probléma a régészeti feltárások során. A vár eredeti megközelítése bizonytalan, azt majd a történeti kutatás határozhatja meg. A tervezők véleménye szerint a megközelítés helyét nem a történeti háttér, hanem az új funkció kell, hogy meghatározza. (De: a keleti falra helyezett kapu nem volt a múltban.) A fogadóépület első ütemben való megépítése lehetőséget biztosít arra is, hogy a falkoronák helyreállításához „háttér" műhelyek, raktárak alakíthatók ki, és később kaphatná meg a tervezett funkciókat. A pályázók koncepciója szerint a várhegy és a várrom szarv alakú sziluettje Regéc emblematikus megjelenítését meghatározza. A rekonstrukció kapcsán tervezett épületelemek, illetve kiegészítések ettől a karaktertől nem térnek el. A zárt tereket igénylő funkciókat a várrom takarásában húzódó kiszolgáló épületben helyezték el, s a romba bútor-szerű térelemek, installációs elemek kerültek elhelyezésre.

Az alkotók által felvállalt önálló építészeti arculat arányos, és kellő harmóniában illeszkedik a várromhoz és annak adottságait maximálisan figyelembe veszi. A kilátó-torony gondolata jó, és kedvező a kilátóterasz és a rendezvényterem elhelyezése. A rom évszakokra is lebontott használati módja alaposan átgondolt. A Bíráló Bizottság véleménye szerint a kápolna visszaépíthető lehetne, és ezzel tovább gazdagítaná a váregyüttes funkcionális használatát. A tervezett beavatkozás megépítésének ütemezhetősége lehetővé teszi a fokozatos fejlesztést, ami a terv legfőbb értékeihez tartozik. A feltárás eredményének birtokában a későbbi rekonstrukció mértéke és módja hitelesen megtervezhető. A fenntarthatóság kiemelt szempont volt a megközelítéssel együtt.

A terv erénye az egyszerű környezettudatos megépíthetőség és üzemeltetés is. A műleírás igen gondolatgazdag, és a részletekre is körültekintő.

A Bíráló Bizottság a pályaművet 180.000.-Ft-os I. díjban részesítette. 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.