Egyéb cikkek

REGÉC — a várrom hasznosítása

1/2

Regéc - várrom hasznosítása, 6. sz. pályamű

?>
Regéc - várrom hasznosítása, 6. sz. pályamű
?>
1/2

Regéc - várrom hasznosítása, 6. sz. pályamű

REGÉC — a várrom hasznosítása
Egyéb cikkek

REGÉC — a várrom hasznosítása

2010.02.12. 11:30

6. sz. pályaműtervezők: Németh Tamás, Szabó Dávid

6. sz. pályamű
tervezők: Németh Tamás, Szabó Dávid
konzulens: Szabó Levente

 

Regéc - várrom hasznosítása, 6. sz. pályamű
1/2
Regéc - várrom hasznosítása, 6. sz. pályamű

 

 


A terv nagyvonalú gesztusokkal dolgozik. Világos magatartásformát fogalmaz meg, amely megkülünbözteti Regéc várát a környék hasonló objektumaitól. Szép a bejárati funkció kialakítása, kedvező a sziluett megtartása, és a kilátótorony elhelyezése.

A palotaszárny kezelése hasonló az 1. sz. tervhez, de még jobban megfelel a használhatóság kívánalmának, és talán ez felel meg legjobban a polgármesteri elvárásoknak, télen is teljesen használható tereket hozva létre. Mivel a palotaszárny földszinti helyiségeinek falai, és födémének lenyomata megvan, műemléki szempontból zárt terek létrehozásának nincs akadálya. Az emeleti kiállítóterek kapcsolódása a külső terephez finoman reagál a térbeli helyzetre. A kápolna terének a kézenfekvőnek tűnőtől 90 fokkal elforgatott rendszere szép helyzetet eredményez.

A tér megformálásánál a karakteres állítás vágya legyőzte a valós helyzet érzékelését. A táji helyzetből, a romok sommás szemléletéből, kompozíciós szempontból érthető lehet egy kilátóterasz ideképzelése, de a városi jellegű tér, főképp téglaburkolattal, bármilyen szép is a metszete, részletei, teljesen idegen, és a romok valóságos léte is megvalósíthatatlanná teszi.

A Bíráló Bizottság a pályaművet 120.000.-Ft-os II. díjban részesítette.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk