Regeneratív Mezőgazdasági Műhely – Monostori Fanni diplomaterve

"A diplomatervben olyan épületet látunk, amelyet átjár a szél, a napfény és a földhő, dimenzióit a terep és a hely formálja. Merít a régiből és visszaad a környezetének, így működése egyfajta egyensúlyozás" – írja Balázs Marcell opponenciájában. A diplomaterv részleteit az alkotó mutatja be.

Bevezetés

Gyermekkoromtól ismerem a helyet – a nyüzsgő és gazdag tolnai tájat, a lengyeli erdőségeket. Az emlékezetemben még hallom az istállók zaját, a kétkezi munkától hangos udvarok és kertek mozgalmas mindennapjait. Egy alkalommal hazafelé menet, az öreg kertészeten át rövidítettük az utat. A völgy mentén, a diófák árnyékában, ahol a törött beton lapok felett már összekarolt a gaz is. A kert közepén egy görnyedt épületforma emelkedett, szinte kongott az ürességtől. Túlhajszolták, majd magára hagyták, ahogyan a kertet is, ahogyan a földet is.

Tézis

A fennálló klimatikus viszonyok okozóira, kiemelten a mezőgazdasági szektor okozta károk súlyosságára reflektál a diplomaterv. Esettanulmány, amely a vidéki Magyarország mezőgazdasági rendszerét vizsgálja, alternatív megoldást kínál fel a ma használatos hagyományos mezőgazdasági berendezkedéssel szemben. Ha a talaj szénmegőrző képességét fokozni tudjuk, az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkenthető. Számos módszer létezik a talaj aktív szénmegkötésére és minőségnövelésére. Köztük a regeneratív mezőgazdaság, a talaj átalakításának azon módja, mely a tápanyagok pótlásával és a biológiai sokféleség helyreállításával foglalkozik.

Egy jól működő ökológiai rendszer pontos megtervezését jelenti ma a permakultúra. Ez a mezőgazdasági tervezési módszer hazánkban is egyre elterjedtebb. Szisztémáját alapul véve egy olyan épület megtervezése állt elő, amely az ökológiai rendszer segítő elemévé válhat.

Helyszín

Lengyel, Tolna megye és a Tolnai-hegyhát legmagasabb pontján fekvő települése. Csökkenő lakosságszáma ma körülbelül ötszázhúsz fő. Lengyel közel kétezer hektáros területének majdnem fele mezőgazdasági művelés alatt áll. 1799-ben gróf Apponyi Antal vásárolta meg az uradalmat. A család különösen nagy erőfeszítéseket tett a lengyeli mezőgazdaság felvirágoztatására. Főúri kastélyt építtetett, elkészülte után pedig az azt körülvevő hatalmas kertet számos új és ritka növény behozatalával pompás díszkertté alakíttatta.

Mezőgazdasági szakiskola

A kastély és kertje területén 1946 óta mezőgazdasági technikum, szakképző iskola és kollégium működik. Az uradalom egykori gazdasági épületeit ma főként a szakiskola használja oktatási célokra. A szakiskola a Déli Agrárszakképzési Centrum része. A lengyeli intézmény az egyetlen a megyében, ahol még kertészeti oktatás zajlik. Minden adott lenne a színvonalas mezőgazdasági oktatás megteremtéséhez, köztük egy 7 hektáros kertészeti- és egy 150 hektáros szántóföldi terület, ellenben a diákok létszáma évről évre fogyatkozik.

Lengyel, az agrárium, valamint a mezőgazdasági oktatás története szorosan összefonódik. A település lakói, az iskola növendékei és nevelői egyaránt osztoznak az Apponyi család tekintélyes örökségén. Sajnálatos módon a grófi család idején kialakult fajgazdagság igencsak visszaszorult a földeken, számos takarmánynövény és gyümölcsös végleg eltűnt. Közel 200 év távlatában olyannyira kimerült a talaj, hogy szinte már csak a kukorica él meg a túlművelt termőrétegeken. Ez a jelenség a környező településeken is érzékelhető.

Tankertészet

A tervezés helyszínéül a lengyeli kertészet területét választottam. A telken álló, omladozó épületegyüttes a tankertészeti oktatás helyszínéül szolgál.

Az idén bevezetésre kerülő tűzgyújtási tilalom révén a „termő településeken" nagy mennyiségű zöldhulladék állhat elő, melynek kezelése az önkormányzatokra hárul, elszállítása igen költséges. A helyszín és az összetett problémakör ismeretében egy mezőgazdasági műhely létrehozása merült fel, mely a mai romos együttes helyén, a talaj regenerációs folyamatával, a helyi zöldhulladék hasznosításával, valamint a mezőgazdaság gyakorlati oktatásának alakításával foglalkozik.

Funkció

A regeneratív műhely magában foglal egy új üvegházat és egy településléptékű pelletüzemet. A fanyesedék előtárolására egy, a kastélypark területén elhelyezkedő gazdasági tároló szolgál. A helyi, körülbelül 112,50 hektáros gyümölcsös területekről befolyó zöldhulladékot használja fel a pelletüzem. Az ide érkező fanyesedék a kertészetben talajtakarás, komposztkészítés, az üzemben pellet és hulladékhő formájában hasznosítható. Mint fűtőmű, az épület képes lehet az üvegház, a közelben lévő tervezett idősek otthona és a felújításra váró kastély fűtésére.

Telepítés

Egy permakert tervezése során elsődleges a meglévő-megtartható értékek mérlegelése. A meglévő épületmaradvány a program részeként elbontásra kerül. A bontás során kinyerhető építőanyagok bevizsgáltatást követően a beépítés részeként újra felhasználhatóak. A tervezett új épület a meglévő beépítés helyén, annak átirataként valósul meg, törekedve az egykori, megtervezett táj képének fenntartására. Felcserélődik az épületet kiszolgáló kert és a kertet kiszolgáló épület viszonya.

Működés

A beépítés két tömegre tagolódik, melyet egy, a terepbe ékelődő támfal fog össze. Az üzem földszintjén kap helyet a pelletáló gépsor, valamint a csarnokot kiszolgáló funkcionális blokk, az emeleti szinten szárító térrel. A szintek között egy gravitációs ejtőgödör teremt kapcsolatot. Az üvegház emeletén kialakított palántázó növényei idővel a földszinti ültetvényes térben, majd a kertben kiültetve teremhetnek tovább. Az üvegház földszintjén található egy kisebb közösségi tér – tankonyha, mely a dolgozók és diákok ebédlő helyisége és tanuló terme egyaránt.

Szerkezet

Az anyagválasztásnál az időtállóság volt az elsődleges szempont. Alapvetően az épületet kétféle függőleges szerkezeti rendszer alakítja. Falazott fal és acél könnyűszerkezet. Az üzem és az üvegház 44 cm vastag, 29x14x6 cm-es tömör, bontott téglából falazott, alulbordás vasbeton födém zárja, klinker tégla borítja. Kivételt ez alól egyedül a szárító acél váza képez, mely a könnyed átszellőzés lehetőségét keresve perforált trapézlemez homlokzatburkolattal készül. A tároló belső képét egy befelé lejtetett deszka burkolat adja, amely a fanyesedék kifelé áramlását gátolja.

Az épület külső határoló szerkezetei kívülről hőszigeteletlenek, a funkció és az előrevetített igények nem indokolják komforthelyiségek kialakítását, a külső szerkezetek fokozott védelmét. Ebből adódóan az épületben csak két, belülről hőszigetelt egység kialakítása javasolt.

Összegzés

A maradvány épület nem csak a neki rendeltetett funkció lemorzsolódásáról, de az emberi jelenlét legfőbb hiányáról tanúskodik. A „művelési mód", avagy az épület betöltött szerepe folyamatosan és kiegyensúlyozatlanul változik, mely mozgékony halmaz lekövetésére kevés épület képes. A tervezett műhely kísérlet e mérleg helyrebillentésére, az elmúlt idők átértelmezésére és az értékregenerációra.

Monostori Fanni

Történeti háttér:
Bai József: Tanulmányok Lengyel község történetéből című könyve

Szerk.: Hulesch Máté