Régi ipari épületek új szerepei

A budai Duna-part egyik legelegánsabb étterméről mai szemmel könnyen hihetnénk, hogy eredetileg is erre a célra épült. Pedig a 19. század végén még a város talán legszebb szivattyúgépházát tisztelhették benne, amelyet maga Ybl Miklós tervezett.

A kéményt rejtő, díszes torony alatt tágas üzemi terek és a kezelőszemélyzet szolgálati lakásai kaptak helyet. Ebben a minőségében 1882-től 1905-ig működött, azóta többször átépítve kávézóként vagy épp kaszinóként hasznosult.

A legutóbbi, 2018-ban befejezett felújítás során a Dr. Oláh M. Zoltán vezette építész csapat munkája nyomán három szinten újult meg az épület, jelenleg FELIX Kitchen&Bar néven működik.

Szintén a Duna jobb partján, de kétszáz kilométerrel lejjebb, Mohács központjában áll az egykori selyemgyár. 2010-es bezárása után a város tulajdonába került, és rövidesen egy parkosított rendezvénytér tervei kezdtek formát ölteni benne.

A terület hasznosítására több koncepció is készült. A győztes terv szerint az évtizedek alatt felépült különféle üzemi épületeket és toldásokat egy kivétellel lebontották, helyreállítva az építéskori beépítettséget és arculatot.

A Dombaiterv Építésziroda tervei szerint megújult helyszín végül 11 évvel a gyártógépek leállása után nyílt meg, ami igazán rövid idő a többi hazai példához képest.

A budapesti Révész utcában, az egykor saját vasútvonallal is kiszolgált angyalföldi gyárak egyik legnagyobb, ma is álló képviselője a régi Székesfővárosi Gázművek központi műhely- és raktárépülete, amely 1914-ben épült Neuschloss Kornél tervei szerint.

A 2007-ben a KÖZTI által tervezett felújítás és átépítés során a C betűt formázó raktárépület mellé egy hasonló alaprajzú, modern lakóház épült, létrehozva egy zárt, de átjárható belső udvart. A Neuschloss-féle téglaépületbe loft jellegű irodák kerültek.

A Tima Zoltán által tervezett átépítés óta eltelt másfél évtizedben nem volt szükség jelentős változtatásra. Jobbra a környék utolsóként megmaradt, hasznosításra váró műemléki épülete, az 1906 és 2011 közt működő Révész Erőmű, majd Fűtőmű.

A debreceni kiskörút egyik legkülönlegesebb épülete az 1964-ben épült Barcsay-malom, építésekor a Kárpát-medence legnagyobb szélmalma volt. Később, gépekkel kisegítve 1929-ig működött.

Az egykori malom műemlék épülete egészen a 2000-es évekig állt kihasználatlanul. Közben a műemlékvédelmi szempontokból kissé engedve, a fából ácsolt belső szinteket kibontották, megnyitva az utat a szabadabb átépítés előtt.

Végül 2013-ra készült el az építményt négycsillagos szállodává átalakító beruházás. Ennek során az egykori magtárban 44 darab, négycsillagos szobát alakítottak ki, a toronyból kilátó lett. Jelenleg is Malom Hotel néven működik.

Az egykori ózdi acélgyár erőművének csarnokában 2016 óta működik a nyugat-európai mintára létrehozott Digitális Erőmű, és a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark.

A budai nagykörút mentén egészen 1987-ig villamos kocsiszín működött, az egykori Pálffy-telep falai pedig azóta is állnak, sőt ma is innen kap áramot a 4-6 villamosok felsővezetékének jó része. 1999-ben Ekler Dezső tervei szerint irodaházzá alakították

A három új épületszárny között az eredetihez hasonló formában maradt meg a csarnokok helyi védelem alatt álló homlokzata. 22 év elteltével is változatlanul Margit Palace irodaházként működik.