| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Helyek

Régi közvéleménykutatás a Moszkva tér átépítéséről

1/8

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/8

Régi közvéleménykutatás a Moszkva tér átépítéséről
Helyek

Régi közvéleménykutatás a Moszkva tér átépítéséről

2006.05.11. 09:38

Egy 1990-es speciális felmérés részletei. Az ismét napirendre került örökzöld téma, a Moszkva tér tervezése szempontjából talán még ma sem érdektelen.

Vajon a legújabb tervek készítése során legalább az itt közölthöz hasonlóan megkérdezik-e az érintetteket a lényegi szempontokról?


A mintáról és a kérdőív elvi szerkezetéről
1990. januárjában a Magyar Közvéleménykutató Intézet1 speciális felmérést végzett a Moszkva tér tervezett átépítésével kapcsolatban. Készítőinek a feladatból fakadóan el kellett térniük a szokásos mintavételi elvektől, s a következő megoldást választották:
Három almintát alkalmaztak.
Az első alminta közvetlenül a Moszkva tér környékét fedi le, a szükebben vett tervezési területet. A második alminta a Moszkva téren áthaladó tranzitforgalom egyik legfőbb települését jelenti: Budakeszit. A harmadik pedig a kontroll funkcióját tölti be: négy külvárosi kerület és a Belváros lakosságát reprezentálja, egyszóval olyan embereket, akik nem kötődnek közvetlenül a Moszkva térhez. A mintalétszámok a következők voltak: A Moszkva téri minta mintegy 150, a Budakeszi tranzitminta mintegy 75, s a kontrollminta nagyjából 100 fő volt. A minták kor, nem és iskolai végzettség szerint reprezentálták - külön-külön - az érintett településeket, illetve településrészeket. (Mivel az egész – 325 fős – minta nem reprezentatív, az alapsoros megoszlásokat s az esetleges elemzéseket külön-külön végezték el, de a fő hangsúly a Moszkva tér környéki minta eredményeire kerül.

Négy alapvető témát kérdeztek a kérdőívben. Először a térrel kapcsolatos általános beállítódásokról – jól érzi-e magát ott a kérdezett, szépnek találja-e a teret vagy nem –, illetve arról, hogy milyen mértékben veszi igénybe a tér közlekedési, kereskedelmi és egyéb lehetőségeit. Másodszor arról, hogy a tervkoncepció egyes konkrét elemeiről mi a véleményük a megkérdezetteknek. Harmadszor a tervkoncepció általános "ihletettségével" kapcsolatban tettünk fel kérdéseket, nevezetesen arról, hogy az emberek inkább egy modern vagy inkább egy hagyományos átépítés mellett vannak-e. Végül negyedszer a tervezési folyamat amaz elemével kapcsolatban kérdezősködtek, amelyik a lakosság bevonásának mikéntjét és véleményének figyelembevételét tartalmazza.



Eredmények
Az első kérdésekkel aziránt érdeklődtek, hogy a megkérdezettek szépnek vagy csúnyának találják a teret, szívesen tartózkodnak-e ott vagy nem. Alminták szerint különböző válaszok érkeztek. A términta 81%-a tartotta csúnyának a teret, a tranzitminta és a kontrollminta nagjából hasonló arányban vélekedett így (48, ill. 56%). "Is-is"-sel válaszolt 10-30%, s csak a kontrollminta 1%-a mondta, hogy még sohasem járt arra. 67–56–53% mondta, hogy nem szívesen jár arra, 17–28–17% pedig azt, hogy szívesen. A tranzitminta kiemelkedése már utal arra, hogy a Moszkva tér az átutazók számára egészen mást jelent beállítódás szinten is, mint a budapestieknek, ti. a términta és a kontrollminta azonosan viselkedett e kérdést illetően.

A kérdezettek beállítódásukat, attitűdjüket a teret illetően a legkülönbözőképpen magyarázták, indokolták. Pozitív értelmű indoklás lényegében kétféle volt: a közlekedési lehetőségeket említették (términta: 11%, tranzitminta: 11%, kontrollminta: 7%) és azt, hogy "mindig arra járnak", "hozzánőttek" a térhez (9%–5%–2%). Egyéb pozitív indok csak a tranzitmintánál volt: ők említették, hogy ott vásárolnak (9%). A magasabb iskolai végzettségűek és kvalifikáltabb munkát végzők egyébként inkább voltak kritikus beállítódásúak a tér küllemével és az ott-tartózkodás "közérzetével" kapcsolatban, mint az alacsonyabb státusúak. A válaszolók sokkal több negatív indokot soroltak fel a térrel kapcsolatban, mint pozitívat.

 

Nagyon sokan említették, hogy a közlekedés, annak szervezése rossz, veszélyeket okozhat (29–29–32% – e tekintetben a három alminta véleménye nem különbözött), hogy a tér büdös, rossz a levegő, egészségtelen ott lenni, piszkos, zajos (24–25–20%), nagy a zsúfoltság (22–23–31%), sok a kétes elem (csavargók, részegek) s ez is veszélyforrás (22–3–10%). A Moszkva tér átépítésének tervezetéről a megkérdezettek 44–50–24%-a hallott, mégpedig a leginkább a sajtóból, rádióból, televízióból. Barátoktól, ismerősöktől csak a tranzitmintába tartozók hallottak valamivel jelentősebb méártékben (14%-uk). Az, hogy a kontrollminta csak 24%-ban hallott erről az elképzelésről, nem szorul különösebb magyarázatra, hiszen nem érintkezik közvetlenül a Moszkva térrel.

Fontos információ, hogy a megkérdezettek kétharmada-háromnegyede egyetértett a tér tervezett átépítésével. A fiatalabbak, magasabb státusúak az átlagnál gyakrabban nyilatkoztak így, alminta szerint azonban nem mutatkozott értékelhető eltérés. Mintegy 10%-nak különböző kifogásai voltak az átépítés elfogadott koncepciójával kapcsolatban; főként nyugdíjas korú, de még nem öreg középfokú végzettségűekről van szó, akik az átépítés alatti zűrzavartól tartanak, akik már megszokták a mostani helyzetet és nem bíznak az "ilyen átépítésekben, mert az új mindig rosszabb lett, mint a régi". Legfőképpen a términtából kerülnek ki, de mindhárom almintában találkozunk e vélekedésekkel.

Minél fiatalabb valaki, minél magasabb a végzettsége és minél kvalifikáltabb munkát végez, annál nagyobb az átutazás gyakorisága. Egyszerűen "átutazást" említett általában 60–53–73%, munkába-menést–munkából-jövést 26–33–8%, bevásárlást 44–51–11%, s végül randevúzást-találkozókat 2–6–11%. Egyes kategóriáknál azonban megfigyelhetők bizonyos jellegzetességek. Az átutazásnál a kontrollminta tagjai, a fiatalok, tanulók, ill. szellemi beosztottak (akik általában – mivel ezt is kérdezték – Fidesz- és SZDSZ-szimpatizánsok) az átlagosnál gyakrabban említették az átutazást általában, a términta és a tranzitminta tagjai, a fiatalabb középkorú, felsőfokú végzettséggel rendelkező vezető beosztású szellemiek a munkábajárást-munkábóljövést, a términta és a tranzitminta idősebb tagjai a bevásárlást, s végül, de nem utolsósorban a kontrollminta fiatal, szakmunkásképzőt vagy középiskolát végzett tagjai a randevúzást, mint a téren való átutazás-tartózkodás célját. (Amikor ez utóbbira egyenesen rákérdeztek – tehát nem a válaszolóra bízták, hogy mondja-e ezt a funkciót, a términta 38%-a, a tranzitminta 56%-a, a kontrollminta 28%-a válaszolt úgy, hogy szokott találkozót megbeszélni a Moszkva téren.) Ez a tér három közlekedési alapfunkcióját igazolja: egyrészt városi szintű forgalmi csomópont, másrészt specifikus viszonylatú hivatásforgalmi átszállóhely, harmadrészt pedig speciális agóra-funkciót lát el: találkozóhely. Ide tartozik az is, hogy a tervkoncepcióban felmerült elképzeléssel, hogy a 18-as villamost esetleg szüntessék meg, a megkérdezettek nem értenek egyet (83–64–64% nem ért egyet, 4–15–4% egyetért és 13–21–32% nem tud válaszolni).

 

Ezután a tér kereskedelmi funkcióival kapcsolatban tettek fel kérdéseket. A términta megkérdezettjei közül 47 % mondta, hogy szükség lenne egy nagy szupermarketre (a felmérés a két ütemben készült Széna téri bevásárló központ építése előtt történt, a szerk.), 22 %-uk említett élelmiszerboltot, viszont 20 % úgy nyilatkozott, hogy (már) nem kell semmi, mert minden van. A tranzitmintából 56 % említett szupermarketet, 14 % élelmiszerboltot, újabb 13 % vasboltot, műszaki boltot, autósboltot, szintén 13 % pedig ruházati boltot, Röltexet. A kontrollminta lényegében csak a szupermarketet mondta (38%). A többi említés (háztartási, illatszerbolt, butik, nagyobb piac) gyakorisága 10% alatt maradt. A megkérdezetteknek csak igen kis hányada (7–10–13%) vélekedett úgy, hogy nincs szükség őstermelői piacra. 43–54–53% szerint szükség van rá, s 50–34–21% meg is nevezte a meglévő Fény-utcai piacot. (Az, hogy szükség van-e piacra, általános beállítódást takar, a meglévő piac ismertsége viszont ismeretre utal; ez arányosan csökken az érintettséggel (a fennmaradó rész – 0–2–13% – nem tudott válaszolni).

A jelenleg elfogadott tervkoncepció igyekszik alkalmazkodni ahhoz a másik tervkoncepcióhoz, amely a Ganz-gyár egy részéből, a Retek utca alsó végéből, a Széna tér egyes részeiből s ehhez csatlakozva a Moszkva térből egy modern városi alcentrumot akar létrehozni, amelyben hazai és külföldi K+F létesítmények, illetőleg az ehhez kapcsolódó kiállítási, bemutató és egyéb létesítmények (is) helyet kapnának (szintén nem volt még meg ekkor a Millenáris Park, a szerk.). Ezek közül kérdeztek meg néhányat a kérdőív következő részében.

Bemutatótermek, üzlet- és irodahelyiségek létesítésével a megkérdezettek körülbelül felerészben értettek egyet (44–45–38%). Nagyméretű irodaházak építésével azonban már nem értettek egyet (77–79–81% nem értett egyet ezzel az elképzeléssel. A K+F centrumhoz "kapcsolódó" szállodaépítkezéssel az érintettség mértékével fordított arányban nem értettek egyet. A términta 72%-a, a tranzitminta 68%-a, a kontrollminta 54%-a ellenezte a szállodaépítést. A másik tervezett kapcsolódó beruházás a parkolóház lenne. Ezzel a términta és a kontrollminta nagyjából azonos mértékben értene egyet, a tranzitminta viszont – értelemszerűen – ennél nagyobb mértékben: egyetért parkolóház létesítésével 56-81-63%.

A Moszkva tér kiindulópontja gyakorlatilag majdnem az egész budai kirándulóforgalomnak. Ezért érdeklődtek afelől is, hogy milyen gyakran mennek kirándulni a Moszkva tér érintésével? Általában igaz az, hogy minél fiatalabb és iskolázottabb valaki, annál gyakrabban megy kirándulni (a Moszkva tér érintésével). A términta magasabb kirándulási gyakorisága a közelséggel, a tranzitminta alacsonyabb gyakorisága pedig azzal magyarázható, hogy lakóhelyük – Budakeszi – maga is kirándulózóna, s így nem jönnek be a Moszkva térre, hogy aztán vissza- vagy kimenjenek onnét. Kirándulóközpont létesítését – ahol turistairodák, különböző szolgáltatások is helyet kapnának – azonban a többség helyeselné (49–71–79%).

A nyugalom-féltés játszhat szerepet abban, ahogy a tér környékén lakók viszonyulnak ahhoz, hogy több kulturális-szórakoztató intézmény lenne a téren. Ezek létesítését a términta 52%-a nem látná szívesen, s csak 42%-a igen. Ugyanezek az arányok a tranzitmintánál 34, ill. 61%, a kontrollmintánál pedig 28, ill. 57% (a többiek nem tudtak válaszolni). Akik szívesen látnák ezek létesítését, azok leginkább stúdiószínháznak és (video)mozinak örülnének, ill. ezeket vennék igénybe. A diszkó népszerűsége minimális lenne.

Az eszpresszók, vendéglők számának gyarapítását a términta szintén másképpen itéli meg, mint a másik két minta (41–50–45% helyeselné, 53–43–40% nem helyeselné, 6–7–15% nem tud válaszolni). Megkérdezték azt is, hogy helyeselnék a megkérdezettek, ha sok éjjel is nyitvatartó bolt, üzlet, vendéglő, szórakozóhely lenne a téren vagy nem. A términta felerészben helyeselné, felerészben nem (46, ill. 48%, a maradék nem tud válaszolni), a tranzitminta és a kontrollminta viszont egyértelműen helyeselné (64, ill. 34% és 62, ill. 30%, a maradék nem tud válaszolni). A helyeslők között a fiatalok és fiatalabb középkorúak, illetve a szakmunkásképzőt végzettek az átlagnál gyakrabban fordulnak elő.

 

A következő téma az ún. kétes, alvilági elemek. Mint az köztudott, ilyenekben bővelkedik a Moszkva tér. A csavargók, az alvilági elemek okozta problémák megoldását a megkérdezettek lényegében két módon képzelik el. Az egyik a burkolt vagy nyílt, közvetlen vagy közvetett-intézményesített retorzió, a másik a társadalmi-politikai hinterland megváltoztatása. 30–44–31% említett olyan megoldásokat, amelyek a politikai-társadalmi háttér megváltoztatására utaltak, a lakáskérdés, a külföldiek, a cigányok problémájának megoldására, a kulturált környezet megteremtésére. (Ebből a kulturált környezet megteremtése 15–16–17%-kal szerepelt.) Ilyen válaszokat az átlagnál gyakrabban a fiatalabbak, a tanulók és a szellemiek adtak (a tranzitminta kiugrása itt talán elsősorban azzal magyarázható, hogy Budakeszin magasabb státusúak élnek). 64–61–68% említett retorziókat, amelyek a formális kitiltástól a munkatáboron és rendőri beavatkozásokon át az agyonverésig terjednek. Ilyen válaszokat az idősebb középkorúak, öregek, illetve a vállalkozó rétegek adtak az átlagnál gyakrabban. A "nem tudom"-válaszok arányának növekedése az érintettség mértékének csökkenésével párhuzamosan arra utal, hogy a probléma létező, s aki közelebbről "tapasztalja meg", többet is tud róla. A lumpenekhez való hozzáállás, a megoldásról alkotott kép tehát egyrészt az érintettségtől, másrészt pedig a kortól s a munkával kapcsolatos attitűdtől függ – s a helyzetértékeléstől eltérően nem függ a politikai beállítódástól, a pártszimpátiáktól.

A következőkben megkérték az embereket, hogy mondják meg sorrendben azt az öt legfontosabb feladatot, amit a Moszkva tér átépítése során meg kellene valósítani. Nagyon fontos, hogy a sorrend mindhárom almintánál megegyezett. Az első helyre sorolt feladat a közlekedés rendezése, a parkolás megoldása lett (38–55–40%). Az átlagosnál jellemzőbb ez a megítélés a tranzitmintára, a fiatal középkorúakra, a felsőfokú végzettségűekre és szellemi vezető beosztásúakra. A második helyre sorolt feladat a kereskedelmi ellátás megoldása volt (legfőképpen szupermarkettel) (23–41–26%). Az eloszlásban kitűnnek szintén a tranzitminta tagjai, a fiatalabb középkorúak, az alacsony végzettségűek és a segéd- és betanított munkások. A harmadik legfontosabb feladat az ún. humán környezet létrehozása-javítása lett (22–30–24%). E tág kategóriában a következő elemek szerepelnek: tágas, egészséges, emberbarát környezet, sok zöldterület létrehozása, szórakoztató, kulturális és vendéglátó intézmények telepítése, valamint turistaforgalmi és sportlétesítmények idetelepítése. Meglehetősen egyenletes a társadalmi rétegek és alminták szerinti megoszlás e tekintetben, talán egy árnyalatnyival gyakrabban mondják ezeket az elemeket a középrétegekhez tartozók.



 

A legtöbben csak három feladatot neveztek meg. Azok, akik elmentek a megkívánt öt feladatmegjelölésig, a negyedik helyre az épületfelújításokat, a (téresztétikai szempontok figyelembevételével történő) építészeti rendezést helyezték (5–3–2 %). Jellemzően a felsőfokú végzettségűeknél találhatjuk meg ezt a válaszelemet. Az ötödik helyre a közbiztonság, a környezet kulturáltságának javítása került, de olyan válaszelemek is, mint a köztéri nyilvános telefonállomások számának növelése, egészségügyi létesítmények idetelepítése vagy a tér régi nevének visszaállítása (6–4–9 %). Ezeket is inkább felsőfokú végzettségűek mondták.

Ezután a kérdések arra irányultak, hogy mi az emberek véleménye a tervkoncepció alapelgondolásáról: modern, tömör, többszintes beépítéssel történjék a Moszkva tér rekonstrukciója, vagy tradicionális, tágas, nyitott, parkosított formában. (Bár tudták, hogy a tervkoncepció szerint e kettőt egyszerre kellene érvényesíteni, kérdezéstechnikai okokból "széthúzták", polarizálták a kérdést, hogy láthatóvá váljék a lakosság alapbeállítódása.) A tradicionális beépítési mód mindhárom almintánál többségben volt. A términta esetében azonban ez kimondottan domináns vélekedés. A modern, illetve vegyes beépítés népszerűbb az átlagosnál a szakmunkások és vállalkozók körében, a tradicionális pedig a tanulóknál, illetve szellemi foglalkozásúaknál. Ez a kérdés ugyanakkor politikai beállítódások, pártszimpátiák szerint is mutat értelmezhető megoszlást. Két párt, nevezetesen az MDF és az SZDP szimpatizánsai között az átlagosnál gyakrabban találhatunk a modern beépítéssel rokonszenvezőket, míg a politikailag passzívak között (tehát akik nem vállalkoznak arra, hogy valamelyik pártot válasszák) olyanokat, akik a tradicionálisat részesítik előnyben.

Válaszaik indoklásaképpen az emberek különböző érveket fogalmaztak meg:
- túl kicsi a terület a hagyományos, zöld kiépítéshez;
- előnyös a koncentrált kereskedelem és vendéglátás;
- jó a városias, belvárosi jelleg;
- kell üzletház, hotel, parkoló;
- zöldterület, tágasság, fény kell;
- egészséges, légszennyezés-mentes környezet kell;
- ne növekedjék a zsúfoltság;
- emberi lépték, emberközeliség, barátságos környezet kell;
- nem kell a magas "metropolisz", a betonrengeteg, uniformizáltság;
- ne legyen koncentrált és veszélyt okozó közlekedési rend;
- a magas beépítés építészetileg nem illik a környezethez, városképileg elfogadhatatlan.

A modern beépítés mellett szóló egyetlen, gyakoribb érv meglehetősen elvont, általános, valamiféle "city-jelleget" tekint kívánatosnak, különösebb konkretizálás nélkül. A hagyományos beépítés melletti érvek konkrétak, emberközeliek.

Az eredmények összefoglalásaképpen tehát elmondható, hogy az emberek elfogadják a tervkoncepció szinte minden elemét, de mindezen elképzelések megvalósítását csak hagyományos, nyitott, szórt, szabadon bejárható, természetes, egészséges és emberközeli beépítési – pontosabban: kiépítési – formában tartják kívánatosnak, tudják elfogadni.

A lakosság bevonása a tervezési folyamatba
A Moszkva téren és környékén lakó megkérdezettek – tehát a términta – csupán 3%-a vett részt a tér átépítéséről rendezett lakossági fórumon, rendezvényen, bemutatón. Az emberek általában – érintettségüktől függetlenül – meglehetősen szkeptikusan viszonyultak az ilyen fórumokhoz. 42%-uk szerint e fórumoknak gyakorlatilag semmilyen szerepe nincs a döntések meghozatalában, 35%-uk szerint csak közepes, s mindössze 12%-uk vélekedik úgy, hogy ez a szerep jelentős (11% nem válaszolt a kérdésre). Ugyanakkor többségük (67–83–92%) szerint a lakosságot be kell vonni a Moszkva tér átépítéséről hozandó döntésekbe.

A megkérdezettek a bevonásnak két fontosabb módozatát nevezték meg (a kérdés nyitott volt, tehát nem ajánlottak fel válaszalternatívákat). Az egyik megoldás a tervek ismertetése volt. Így  vélekedett a  términta 28, a  tranzitminta  15,  a kontrollminta 25%-a. A másik fontosabb megoldás a vélemények megkérdezése volt. Ilyen választ a términta 39, a tranzitminta 54, a kontrollminta 55%-a adott (specifikusan a közvéleménykutatás 15–35–20%-kal szerepelt ezen belül). E két kiemelkedő választípus mellett még felmerült – kisebb gyakorisággal – a vitafórum, a szavazás, a tömegkommunikáció, sajtó útján való tájékoztatás, a tanácstagi beszámoló, lakóbizottsági ülés, s végül az alternatívák felajánlása a "népnek".

Úgy tűnik tehát, hogy a lakosság bevonása leginkább két módon történhet: egy aktívabb módon, ez lenne a terv(alternatívá)k ismertetése, s egy passzívabb módon, ez pedig a vélemények valamiképpen módszeres feltárása lenne (pl. közvéleménykutatási eszközökkel). A legcélravezetőbb persze a két módszer együttes alkalmazása lehet.

Budapest, 1990. január


1. Az intézményt pár évvel később jogutód nélkül megszüntették.

Kapcsolódó oldalak:
A tér humanizálása - Moszkva tér; beszámoló a Városházi beszélgetésekről

Moszkva tér park/liget

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.