Épületek/Középület

Rénszarvas-perspektíva – Tverrfjellhytta Központi Pavilon

1/18

Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen

?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Roger Brennhagen
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon
?>
1/18

Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen

Rénszarvas-perspektíva – Tverrfjellhytta Központi Pavilon
Épületek/Középület

Rénszarvas-perspektíva – Tverrfjellhytta Központi Pavilon

2012.02.29. 15:33

Projektinfó

Földrajzi hely:
Norvégia, Hjerkinn

Építészek, alkotók:
Knut Bjorgum

Vélemények:
19

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

Norvégia, a vikingek és a rénszarvasok hazája – nemzeti öntudatában nagy szerepet játszik a Dovre-hegység. Erre a vadregényes, a természet elemi erői által alakított tájra, Hjerkinnbe terveztek a Snøhetta at Snøhetta iroda munkatársai megfigyelő- és információs pavilont. Az épület megformálása a szigorú külső burok és a lágy, organikusan hajlított belső mag között feszülő ellentéten alapul, koncepcióját  a természeti, kulturális és mitikus táj határozta meg.

Tverrfjellhytta Központi Pavilon

A Norwegian Wild Reindeer Foundation megbízásából a Snøhetta építészei megfigyelő- és információs pavilont terveztek Hjerkinnbe (Dovre, Norvégia). A lenyűgöző helyszín a Dovrefjell Nemzeti Park szélén található, körülbelül 1250 méterrel a tengerszint felett, ahonnan csodálatos látvány nyílik a Snøhetta hegy tömegére.

 

Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen
1/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen

Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Roger Brennhagen
2/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Roger Brennhagen

Tverrfjellhytta Központi Pavilon
3/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon

 

 

A 75 m2-es létesítmény építésének fő célja az volt, hogy pihenő- és megfigyelőhelyként menedéket nyújtson az iskolás csoportok és látogatók számára, miközben a hegyi vezető előadását hallgatják a Dovre-hegység fennsíkjának egyedülálló vadvilágáról és történetéről.

Dovrefjell a vadon élő rénszarvascsordáknak, pézsmatulkoknak, sarki rókáknak és rengeteg helyi növényfajnak ad otthont. Hosszú története során az utazók, a vadászhagyományok, a bányászati és hadászati tevékenységek rajta hagyták nyomukat a tájon. Napjainkban a kortárs turizmus és rekreációs trendek folytatják a hely kulturális megjelenésének formálását, alakítását. Dovrefjell Norvégia nemzeti öntudatában is jelentős szereppel bír. Mind az ország legendái, mítoszai, költészete, zenéje, mind zarándoklatai eme karakteres hely misztikus, örökké való és a földben gyökerező minőségét ünneplik. A norvég alkotmány alapító atyáinak fogadalma: “Egységes és hű, míg a Dovre-hegység le nem omlik!"

 

Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta
4/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta

Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta
5/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta

Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta
6/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta

 

 

Az építészeti gondolat alapjait a természeti, kulturális és mitikus táj határozta meg. Az épület megformálása a szigorú külső burok és a lágy, organikusan hajlított belső mag között feszülő ellentéten alapul. A nyers acélból és üvegből álló, téglatest alakú vázba fából készült magot helyeztek. Ezt a magot úgy alakították ki, hogy hasonlítson a természeti erők, a szél és a folyóvíz által erodált sziklához vagy jégtömbhöz. Formája védett, meleg gyülekezőhelyet hoz létre, miközben lehetővé teszi, hogy a látogatók gyönyörködjenek a lenyűgöző látványban.

 

Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen
7/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen

Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen
8/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen

Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen
9/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen

 

 

Az építészek nagy hangsúlyt fektettek az anyagok minőségére és tartósságára, hogy az épület ellen tudjon állni az éghajlat nyers erőinek. A menedék egyszerű formája és a természetes építőanyagok használata a helyi építési hagyományokra utal, ugyanakkor új, korszerű technológiákat alkalmaztak a gyártási folyamatok során, hogy napjaink hatásfokát tudják elérni. A fa magot nagyméretű, robotvezérlésű marógéppel készítették el a 3D-s modellek alapján.

 

Tverrfjellhytta Központi Pavilon
10/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon

Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta
11/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta

Tverrfjellhytta Központi Pavilon
12/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon

Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen
13/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen

Tverrfjellhytta Központi Pavilon
14/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon

Tverrfjellhytta Központi Pavilon
15/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon

Tverrfjellhytta Központi Pavilon
16/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon

Tverrfjellhytta Központi Pavilon
17/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon

 

 

A Tverrfjellhytta olyan markáns épület, mely a helyi építési tradíciókat a végletekig letisztítja, védett gyülekezőhelyet biztosít a látogatók számára és tovább gazdagítja Dovrefjell egyedülálló látképét.


Tverrfjellhytta - Norvegian Wild Reindeer Centre Pavilion
vezető tervező: Knut Bjorgum
kivitelezés éve: 2011
bruttó szintterület: 90 m2
helyszín: Hjerkinn, Norvégia
generáltervező: Snøhetta Oslo AS
berendezés: Djupevaag Shipbuilders AS
építtető/megbízó: Norwegian Wild Reindeer Center - Jo Skorem
fotók: Ketil Jacobsen, diephotodesigner.de, Arne Nyaas, Snøhetta
bruttó beruházási költség: 500.000 EUR
 

 

Vélemények (19)
Pákozdi Imre
2012.03.02.
10:39

Egyetertek.

FenyvesiHK
2012.03.02.
11:16

@Pákozdi Imre: Senki nem tud mindenki kedvére tenni. Sok ilyen jó kamut kívánok bárhol, bármikor, retusálva avagy sem.

Pákozdi Imre
2012.03.02.
16:15

@Pákozdi Imre: Félreértés ne essék, Fenyvesivel értettem egyet néhány bejegyzéssel feljebb. Nem mintha életbe vágó lenne, de ha már ilyen hülyén pozícionáltam ezt a fehér emberek párbeszédében oly ritka szót, hát értődjék helyesen.

FenyvesiHK
2012.03.02.
18:32

@Pákozdi Imre: Köszönöm akkor is,ha nincs mit ezen köszönni. De kedvelem és követendőnek vélem kedves Imre ezt a szokását. Akár egyetért, akár nem, szereti elvarrni a szálakat. És ez jó.

Pákozdi Imre
2012.03.01.
16:18

Bocsánat, de gondolom, ez a pavilon nem úgy készült, hogy "fiúk, van 145 millió forintunk, na mire csesszük el". Hanem volt a táj, volt a hagyomány, volt a hideg és volt a tűz. Jött hozzá az üveg és a fa, utóbbihoz a megmunkálógépek, majd mindezek tudatában - még ha a tudattalanból is - megérkezett az építészi invenció, ami eléggé meggyőzőnek bizonyult ahhoz, hogy előtermett rá a pénz. Amúgy egyetértek, ez egy álom.

zim
2012.03.01.
16:48

@Pákozdi Imre: egyébként úgy kezdődött, hogy az egyik norvég Business Schoolból egy gazdasági tanácsadó javasolta a rénszarvas-központnak, hogy építsenek oda egy jelszerű épületet; "egy kis házat, ami nagy történetekről szól" ...ez egyébként azért érdekes elsősorban, mert arról szól, hogy egy gazdasági szakember is láthat értéket egy építészeti alkotásban...

fds
2012.03.02.
00:44

@Pákozdi Imre: na a hagyomány az itten tényleg tetten érhető. meg a helyi anyagok, ahogy a leírás mondja. parádés. megvan a primitív bája ennek a diorámának, de mégis süt belőle pont az az arrogancia, ami bármikor eszünkbe juttathatja azt, hogy mibe is került ez. vagy az említett norvég-afriakai mennyit utazik, hogy kitakarítson a fehér ember után.

Pákozdi Imre
2012.03.02.
06:36

@fds: Igen, a hagyomány. Például a zord időjárással való dacolás hagyománya, hogy azt ne írjam, ethosza, a természetközeliség hagyománya, vagy éppen a fához bújás, a fával való szeretetteljes együttélés hagyománya. Nézze meg a norvég skanzeneket! Hajdan minden fából készült, a boronaházaktól a bútorzaton át a kanálig.

FenyvesiHK
2012.03.02.
08:33

@Pákozdi Imre: Amikor a világon történik egy ilyen ház, akkor úgy érzem kisstílű dolog pénzekkel dekázni. Mi mennyi miért annyi. Az arab fennhéjázás a sivatagi sípályákkal vagy az éktelen szálloda-dinoszauruszokkal, az megérdemel egy kritikai pénzügyi boncolgatást. Ez az épület nem. Úgy gondolom ez a kis építmény egy kivételes pillanat a mai építészet történetében. Az európai kontinens életperemén vagyunk, ahol megtapasztalható az elemi élet sérülékenysége és egyúttal a létezés nagyszerűsége. És ott valaki leteszi ezt a skatulyát, ami lélegzetelállítóan ötvözi az ember által megismert tér örömét, az ősember védelmet nyújtó barlangjától, a mai - huszonegyedik századi - nap technikai gesztusáig az üvegfallal és a mai tudásunk szerinti legmegbízhatóbb szerkezettel. Az egész mű nagyvonalúsága, szerénysége, végtelenül szimpatikus egyszerűsége lefegyverző. Ez a ház valami olyasminek az esszenciája, amiért a mai kor emberének érdemes éppen ebben a korban élni. Tiszteletem az építőknek. Ha ma elhajítják a ceruzát, akkor is JELET hagytak ezen a Föld nevű bolygón.

fds
2012.03.02.
10:58

@Pákozdi Imre: az ethosszal és a faölelgetéssel nem lehet vitatkozni, de akár azt is visszaveri a tükröződő üvegfelület, ahogy bármi mást. nem az a baj ezzel a házzal, hogy mennyibe volt vagy az, hogy nem szép, hanem az, hogy egy nagy kamu. olcsó szemfényvesztés szépen kivitelezve, bámulatos helyen, agyonretusált fotókon.

Lakos Dániel
2012.03.01.
13:49

500.000 Eur 290-es árfolyamon 145.000.000 forint. így már nem annyira vicces :(

halottember
2012.03.01.
17:33

@Lakos Dániel: Valóban, ez jelentős mennyiségű pénz, legalábbis Magyarországról, vagy tényleg szegény helyekről nézve, (vonatkoztatásul lásd zim utalását föntebb az afrikai szociális építészetről) még egyszer idemásolom, mert tényleg jó rálesni http://www.ukumbi.org Persze amellett érdemes bármilyen honi ingatlanforgalmazó cég magasabb árkategóriájú mezejét megnézni, vagy elolvasni a 7-es vonalán, hogy mennyibe kerültek a VOLVO buszok, vadászgép-tenderekről, meg végtelen 4-es metró-építésről nem is beszélve... de a BKV viszonylatoknál maradva; a nevezetes múltkori, teljesen hivatalos önjutalmazási akció végösszege is közel 2 milliárd (2000.000.000) forint volt... Még mielőtt valaki elkezdené átszámolni lélegeztetőgépekre a pénzeket, csak annyit mondanék, hogy ez egy KÖZÉPÜLET. Igen, az a Köz, ott Rénszarvasföldön anyagilag és szellemileg is (valószínűleg nem fogják az átadás után 1 héttel szétlopni/összefirkálni a helyet) megengedheti magának ezt a fényűzést. Örüljünk neki, hogy ilyen is van a világon...

Pákozdi Imre
2012.03.01.
21:37

@halottember: Igen nagyon lenne mit írnom erre. A norvég közérzület általam megtapasztalt fajtáiról... Mert ez a szép ország jól, sőt, talán példamutatóan működik - vidéken. Ezek a tájak ma is szigorúak, fenségesek és követelménytámasztók. Az oslói, bergeni és alesundi valóság azonban nyári hétvégéken (pénteken és szombaton este nyolctól hajnali háromig) fiatal, vadállati lényeket villant, városonként százával és a helyi törvények bambán nyálfolyatós engedékenységével... Olyankor kb. minden második huszonéves városi tajtrészeg/betépett és vagy üvölt, vagy üvöltő gépzenét élvez. A norvégiai turisták jól teszik, ha ilyenkor elkerülik a nagyobb városok belső kerületeit, mert nyugtuk, na az nem lesz. Durva általánosítással: Norvégia a gyönyörű vidékek és a pocsékmód rendezetlen belvárosi létezés földje.

halottember
2012.03.01.
13:34

Ez nem valóság - ez álom ...

riken
2012.03.01.
13:17

gyönyörű viszont ami nagyon vicces, hogy 1,6 millió forint/(bruttó) m2 áron épült. kíváncsi vagyok Magyarországon mikor épül ennyiért bármi is. sőt arra is kíváncsi vagyok, hogy lehet-e hasonlóan szépet tizedennyiért.

zim
2012.03.01.
14:20

@riken: hát igen, ez mindig egy kérdés, hogy mihez mérjük magunkat - Skandináviához, vagy ahhoz, amit a finnek Afrikában csinálnak (ld. www.ukumbi.org) Norvégiával (meg Finnországgal) egyébként legutoljára 1913-ban voltunk egy szinten (GDP/fő alapon), mostanában egyébként kb. az egyharmadát hozzuk a norvégokhoz képest; de úgy is lehetne nézni, hogy ott állunk (pénzügyileg), ahol Norvégia 20 évvel ezelőtt - emlékeim szerint a norvég építészet épp akkor indult meg a semmiből...

fds
2012.03.01.
14:24

@zim: igen, de beérjük őket hamarosan, ha meglesznek az olajmezők és akkor mi is építhetünk ilyeneket az alföldre. legalább mi nem a "semmiből" fogunk indulni.

zapata
2012.03.01.
16:50

@riken: Az lehet, hogy ekkora négyzetméterárért nálunk nem épül semmi (bár ebben nem vagyok biztos, mert a korrupció nem ismer korlátokat). De ha valami csoda folytán pont ugyanerre az épületre hirdetnének közbeszerzést, a négyzetméterár inkább több lenne, mint kevesebb.

FenyvesiHK
2012.02.29.
16:23

Vagy rénszarvas vagy pézsmatulok leszek, hogy a közelében éljek és naponta bebámulhassak ide.

Új hozzászólás

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk