REPLAN - 1. csoport

A REPLAN kutatás bemutatását folytatva, az első csapat munkája következik: Közösségi csoportházak a kertvárosban - XVII. kerület, Rákosmente. A terület vizsgálata és a problémák feltárása után a csoport javaslatokat tett, majd önkéntesek bevonásával tervezték meg a megoldást. 

A REPLAN projekt részeként az 1. csoport Budapest külső szuburbánus területeit vizsgálta. A kutatás során alkalmazott módszerek négy lépésben épültek egymásra. A csoport először a szuburbánus területek általános és egy konkrét helyszínre vonatkoztatott problémáit tárta fel. Második lépésként a problémák enyhítésére javaslatokat dolgozott ki, a megoldási lehetőségeket következő lépésben a helyszínre mintatervi variációkban vázolta fel. Negyedik lépésben önkéntesek bevonásával participatív folyamatban a csoport mintatervet dolgozott ki.

A terület

Budapest belső szuburbanizációs zónájában, Rákosmente ketrvárosi övezetében található a kutatás helyszíne. A telek a jelenleg beépítetlen Nyilas-tábla része, pozitív adottsága a zöldterület közelsége. Északi oldalán halad el a Rákos-patak, délkelet felől fákkal sűrűn borított sáv határolja, keleti oldala a Szabadság sugárútról közelíthető meg. Környezetére a szabadonálló, illetve zártsorú beépítési mód jellemző.

A Nyilas-tábla városszövetbe való integrálására már több kísérletet tett Rákosmente Önkormányzata, de a megfelelő fejlesztési irányt még nem jelölték ki. Egy 2009-es építészeti ötletpályázat célja öko-szemléletű városrész kialakítása volt.

Problémák és javaslatok

A szuburbanizációs területek fenntarthatósági problémáit a problématérkép mutatja be. A felvázolt általános problémák a kutatási helyszínen különböző mértékben relevánsak.

A szuburbánus területek általános problémáira: szétterülő, családi házas övezeteire, monoton, identitás nélküli jellegére, a köztes funkciók hiányára a kutatás innovatív megoldásként csoportházas beépítést javasol. Ez köztes sűrűségével átmeneti sűrűséget tud teremteni és a szomszédsági tervezés elveit alkalmazva a környezetét is kezeli.

A gyors ütemben létrejött szuburbánus területeket a társas elszigeteltség, a közösségi kapcsolatok hiánya jellemzi. A jelenségre a cohousing kínál megoldást, mint olyan lakhatási forma, amelyben a lakók a közösségi összefogás erejével fejlesztik környezetüket, valamint közös tereket, feladatokat, tevékenységeket osztanak meg egymással.

A kutatás olyan modellt kínál, ahol a lakók szomszédsági együttműködése a cohousing elvei alapján és a köztes, átmeneti jelleg a csoportházas beépítési formával együttesen valósul meg.


Mintatervi variációk

A kutatás harmadik lépésében a XVII. kerületi helyszínre három mintatervi variáció készült. A variációk öt olyan változó mentén formálódtak, mint (1) lakóösszetétel, (2) lakástípusok, (3) tulajdonviszony, (4) sűrűség, (5) közös részek arányai. Ezekhez rendelve a funkciók elrendezési sémáit alakultak ki a beépítések formái. A változók és elrendezési sémák meghatározása működő cohousingok és csoportházas beépítések vizsgálatán alapul. 

A három mintatervi variáció kiindulási alapja a lakóösszetétel - 50 év felettiek, családosok, vegyes lakóösszetétel - a többi változó ennek függvényében egy-egy lehetséges forgatókönyv. A valóságban a cohousingok tervezési döntéseit a lakóközösség participatív folyamat során hozza meg.

Participatív tervezés 

A kutatás negyedik lépésében a korábban vázolt harmadik variáció került kidolgozásra. A mintaterv döntései a cohousingokra jellemző közösségi tervezési folyamat modellezése során születtek meg. A cohousing létrehozási folyamatot a nemzetközi szakirodalom öt alapvető lépésre osztja, melyet leegyszerűsítve a kutatás három lakótalálkozón modellezett. A kísérlet önkéntesek bevonásával történt, meghirdetésére nyilvános fórumokon került sor, a csoportba 29 fő jelentkezett.

Egy cohousing lakóközösségének alakulásásnál fontos az alapvető értékek és célok definiálása. A későbbi folyamatban ezek mentén hozzák meg a konkrét döntéseket. Vitás helyzetek esetén az értékek hivatkozási alapot képeznek. Ezt figyelembe véve az első találkozó a csoport a közös céljainak és értékeinek meghatározásáról szólt.

A második alkalmon a különböző funkciók elrendezési lehetőségeiről, a lakástípusokról, valamint a közös funkciókról ötletelt és döntött a csoport. Az ötleteket cetlis módszerrel gyűjtötték a lakók, majd ezeket kategóriákba rendezve súlyozott szavazás után állt össze a közös funkciókat fontossági sorrendben szerepeltető lista.

A harmadik találkozó fő célkitűzése a beépítés közös megtervezése volt. A pénzügyi számítások egy költségkerettel számoltak azt feltételezve, hogy a beépítésben egy lakás egyenértékű egy környékbeli, új építésű családi házzal. Az álmoknak és a létesíthető funkcióknak a keret kimerülése szabott határt.

Mintaterv

A 3. lakótalálkozón a tervezési program meghatározását a közösségi tervezés követte. A beépítés a megszavazott orsószerű telepítést, központi közösségi épületet és út menti szolgáltató blokkot tartalmaz.

A közösségi tér egy, az út mentén ívesen húzódó pavilonszerű épületben konyha-étkezőt, sporttermet, két hobbi szobát, vizesblokkot, mosókonyhát és raktárakat foglal magába. Kelet felől kisebb napközi és pékség határolják a bekötő utat. A belső út két végén a parkolók és kerékpártárolók egy-egy blokkban helyezkednek el.

A kerti elemek sorát gazdagítja a két egységben telepített konyhakert és az alatta elrejtett esővízgyűjtő, a felső közösségi zónában telepített sportpálya, a közösségi épület mellett játszótér, illetve rekreációs kert.

A beépítésben a lakóegységek négy-öt elemenként fűrészfogasan kapcsolódnak össze és sorolódnak az orsószerűen futó belső út mentén. Az eltolások privát és félprivát kerteket teremtenek, a kertek és lakások között akadályozzák az átlátásokat. A lakók különböző igényei, illetve cserélődése miatt fontos, hogy az alaprajzok belül egyedileg alakíthatóak.

Az életformát tekintve a közösség ökotudatos szemléletet, megosztott gazdálkodást célzott meg. A megosztott autóhasználat, a közös termesztés,  a közösségi vásárlás, a közös mosókonyha, a belső hulladékkezelés, a komposztálás részei az ökológiai koncepciónak. A high-tech fenntarthatósági elemek magas ára miatt azok megvalósítására kevés lehetőség nyílt, helyette soft-, low-tech megoldások kerültek előtérbe, mint kedvező helyi mikroklíma kialakítása, vagy növényzet telepítése és megtartása

Megvalósíthatóság

A terv ugyan nem épült meg, a kutatás kitért a megvalósíthatóságra is. Számba vette a megtakarítási lehetőségeket, a hosszú távú bevételi forrásokat. Kitért a cohousingok működéséhez nélkülözhetetlen szabályzatra és menedzsmentre, valamint a munkacsoportokból álló szervezeti felépítésre. Végül az itthon még ismeretlen cohousing akadályait és lehetőségeit tárgyalta.

Babos Annamária, K. Theisler Katalin

Közösségi csoportházak a kertvárosban - XVII. kerület, Rákosmente

Csoportvezető: K. Theisler Katalin, építész

Munkatársak:
Babos Annamária, építészhallgató
Paskuj Benedek, szociológus
Somogyi Flóra, szociológus hallgató
Munkatársak a participatív folyamatban
Közösségben Élni tagok: Glatz Zsófia, építész / Horogh Petra, építészhallgató / Komlósi Bence, építész / Koncz Péter, építész / Lukács Zsófia, építészhallgató

Önkéntes lakóközösség:
Csúsz István / Fekete Dániel / Kádár Piroska / Kiszel Nóra / Komlós Marcell / Kósa Balázs / Kóti Zsófia / Miklós Rita / Némethné Apáti Anna / Sáfián Fanni / Schlenker Ádám / Simor Máté / Szász Jolán / Tóth Andrea / Zafir Ibolya Indra