Programok

Rimanóczy Gyula (1903-1958) építész emlékkiállítása a HAP Galériában

1/4

Bányász-villa, Budapest II., Pasaréti út - Udvarhelyi utca

?>
 Bányász-villa, Budapest II., Pasaréti út - Udvarhelyi utca
?>
Szent Antal ferences templom és rendház, illetve buszvégállomás, Budapest II., Pasaréti út 100.
?>
 Szakáts-villa, Budapest II., Pasaréti út 97.
?>
Budapesti Postaigazgatóság, Budapest VII., Dob u. 75-81.
1/4

Bányász-villa, Budapest II., Pasaréti út - Udvarhelyi utca

Rimanóczy Gyula (1903-1958) építész emlékkiállítása a HAP Galériában
Programok

Rimanóczy Gyula (1903-1958) építész emlékkiállítása a HAP Galériában

2010.08.30. 13:50

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Helyszín:
HAP Galéria

Építészek, alkotók:
Ferkai András, Rimanóczy Gyula

Esemény kezdete:
2010.08.31. 15:00
Esemény vége:
2010.08.31. 15:00

2010. augusztus 31-én 18 órakor nyílik a HAP Galéria új tárlata, ahol egy legendás építész életművét lehet megtekinteni. A kiállítást Ferkai András építész, művészettörténész nyitja meg.

„Minden, amit megtűrt környezetében, minőség volt a maga nemében. Nem volt egyedül az együtt mérhetők között, kik számára a mérték elegancia volt, az építészi tett eleganciája, a magától értendő könnyed szellemesség tömegben, arányban, formában, vonalban. Csak az tudja, ki próbálta maga is, hogy elérni ezt miféle erő mozgósítását kívánja." (Molnár Péter)

 

 Bányász-villa, Budapest II., Pasaréti út - Udvarhelyi utca
1/4
Bányász-villa, Budapest II., Pasaréti út - Udvarhelyi utca

 

 

Rimanóczy Gyula 1903. január 19-én született Bécsben. Régi építészcsaládból származott. Nagyapja, Rimanóczy Kálmán (1840-1906), nagyváradi tervező és vállalkozó építész volt. Apja, Rimanóczy Árpád (1867-1925) Bécsben végezte el a Militaär Hochbauschule-t, (ahol – annakidején – Fischer von Erlach és Pécsi Mihály is tanultak), majd a magyar honvédségnél mint mérnökkari tiszt működött 1924-ig, amikor ezredesi rangban nyugdíjazták. Anyja, Markowski Zsófia (1882-1932) lengyel származású, Markowski Jukian, nemes lembergi szobrászművésznek volt leánya.

Tanulmányait a Budapesti Kir. József Műegyetemen végezte 1920-tól 1924-ig. Mint az évfolyam legjobb tervezője elnyerte a Hausmann Alajos jutalomdíjat, a Ziegler-pályázatával pedig rektori elismerő levelet kapott. 1925-28 között – megszakításokkal – hosszabb tanulmányutakat tett: bejárta Franciaországot, Spanyolországot, Észak-Olaszországot, részben Németországot, Angliát, Portugáliát, Ausztriát és Lengyelországot.

 

Szent Antal ferences templom és rendház, illetve buszvégállomás, Budapest II., Pasaréti út 100.
2/4
Szent Antal ferences templom és rendház, illetve buszvégállomás, Budapest II., Pasaréti út 100.

 Szakáts-villa, Budapest II., Pasaréti út 97.
3/4
Szakáts-villa, Budapest II., Pasaréti út 97.

 

 

1928-ig Wälder Gyula műegyetemi tanár irodájában dolgozott, majd 1933 januárjában Maróthy Kálmán építészmérnök irodájában. Ebben az időben – kényszerűségből – önállósította magát, amikor is alkalma volt 1933-34-ben a pasaréti Szt. Ferenc-rendi templom és zárda tervezési munkáit elnyerni. 1934-36 között néhány családi házat épített a Pasaréten és a Farkasréten, továbbá Debrecenben.

1936-ban 58 pályázó közül I. díjjal megnyerte a Postás Nyugdíjas Otthon tervezési megbízását, amely Budapesten, a Szt. Domonkos utcában megépült. 1938-ban 54 pályázó között ugyancsak I. díjjal, megbízásként elnyerte a Dob utcai Erzsébet Telefonközpont és Budapesti Postaigazgatóság épületét, amely ma a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium épülete. 1940-44 között számos pályázaton I. díjat nyert. Így többek között: a Nemzeti Sportcsarnoknál is, amelynek azután vezető tervező építésze lett.

 

 

Budapesti Postaigazgatóság, Budapest VII., Dob u. 75-81.
4/4
Budapesti Postaigazgatóság, Budapest VII., Dob u. 75-81.

 

1948. november 1-én vették fel állami tervező irodába, először az ÉM Ipari Épület Tervező Intézetnél dolgozott, majd a közben megszűnt ÉM Könnyűipari Tervező Irodánál, végül az ÉM Középülettervező Vállalatnál. Tervei szerint épült meg a Nyíregyházi Dohányfermentálógyár, a Gödöllői Árammérőgyár, számos bányász öltöző- és fürdőépület, ipari tanulóiskolák és otthonok, a Budapesti Műszaki Egyetem „R" épülete, a szolnoki irodaház. 1953-tól kezdve – az Építésügyi Minisztérium megbízásából – számos tervezőirodában tervtanácsadó tagként működött. Így a VÁTI-ál, a KÖZTI-nél, a LAKÓTERV-nél, a KÖZÉPTERV-nél és esetenként a BUVÁTI-nál is. A Magyar Építőművész Szövetség keretein belül 1953-ban megalakult "Mesteriskola" tanára volt egészen 1958. december 21-én bekövetkezett haláláig.

„Tudta és némi jóindulatú elnézéssel vette, … hogy kortársai Gyula vezérnek emlegették a háta mögött. Tudta és büszke volt rá, mert felelősségét e ráosztott szerepnek átélte. Azonosult vele. Értelmiség volt, de nem abban az értelemben, amint azt a köztudat érti, hanem ahogyan azt egyedül érdemes érteni: felelősséggel volt telve azok iránt is, akik erről mit sem tudtak, mert maguk e felelősség híján éltek s talán létezéséről sem volt tudomásuk. Hatása akkor már töredéke volt a korábbinak, de eltökélt szándéka volt, hogy tekintélyét újból felépíti." (Molnár Péter)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk