Ritmus és geometria mint otthon a tájban – Salgótarján modern városközpontjának építészete

Salgótarján az itteni szén 1850-ben kezdődő kitermelése óta gyorsan fejlődött, száz évvel később Nógrád megye székhelyének rangját is átvette Balassagyarmattól. Ezután kezdődött a város modern központjának tervezése.

A Német Pál tervei szerint 1953-ra megépült városháza még egyike azoknak a korai szocialista realista épületeknek, amelyeket eredetileg még modern szellemben terveztek, majd a politikai fordulat hatására egészítették ki historizáló elemekkel

Bár egy jelentős tér a városháza előtt is kialakult, az új központ is kívánt egy főteret. Itt találhatók a város emblematikus, ma már műemlék épületei, a Karancs Szálló, és a József Attila Művelődési ház, előtérben Somogyi József felszabadulási emlékműve

Az 1963-ban épült, ma üresen álló Karancs szálló hazánk első, brutalista stílusú, látszóbeton falazatú épülete. Tervezője a Miskolci Egyetemmel hírnevet szerzett Jánossy György, akinek nevéhez a közelmúltban lebontott budavári Diplomata-ház is kötődött.

A Karancs Szálló szomszédságában áll a Szrogh György tervei szerint, három évvel később megépült művelődési ház, amely homlokzatának felújítása után is megtartotta eredeti megjelenését.

A rendkívül ötletes, összetett térbeli elrendezésű épület központi eleme a hatalmas előadóterem, amely egy belső, nagyrészt kék üvegmozaikkal borított, óriási dobozban helyezkedik el.

A belső fal városra néző oldalán Blaski János festőművész óriási, mintegy 120 négyzetméteres mozaikja határozza meg a belső teret.

Az este közeledtével kívülről is láthatóvá válik a harminc méter széles mozaikkép.

A város talán legmeghatározóbb épületei a 17 és 20 emeletes garzon toronyházak; háttérben Salgó vára és a Medves-fennsík.

A toronyházak tervezője a városközpont egészének kidolgozásában is jelentős szerepet vállaló Magyar Gáza, akinek ilyen irányú munkáját 1981-ben Ybl- díjjal is elismerték -immár a másodikkal munkássága során.

A Pécskő úti házsor pontházai (baloldalt hátul) a budapesti óbudai kísérleti lakótelepről lehetnek ismerősek. A Dul Dezső tervezte épületek szintenként négy, közel azonos, két és fél szobás lakással épültek. Jobbra az északi garzon toronyház.

A főtér környezetének jellegzetes épületei a szintén Magyar Géza tervezte erkélyházak.

A lakóházak közé ültetett, új korukban még alig észrevehető facsemeték mára szinte erdővé nőttek, igazán hűvös, de kissé sötét környezetet teremtve.

Reprezentatív áruház már 1956 óta áll a központban, azonban a további bővülés újabb hasonló épületet is megkívánt. Az új Pécskő áruház végül 1979-re készült el, eredeti, nyers beton falai a kilencvenes években színes vakolatot kaptak.

Az áruház ma is jó kihasználtsággal működik. Tervezője nem más, mint a fiatal Finta József, akinek aztán az utóbbi évtizedek egyik legmeghatározóbb és legtermékenyebb építészirodáját köszönhetjük.

1975-ben kezdődött a Rákóczi út, és a vasúti megállóhely közötti területen a fórum, egy második, közintézményeknek otthont adó központi tér kialakítása. Épületeit és elrendezését ezúttal is Magyar Géza tervezte.

A tér jellegzetes épületei az Apolló mozi ablakok nélküli doboza, és a hozzá hasonlóan Zsolnay kerámiával burkolt, immár három, lekerekített sarkú tömbből álló Dornyay Béla Múzeum. Utóbbi egyik kiállítási tere látványos lábakon áll.

A Dornyay Béla Múzeum keleti homlokzata a Rákóczi úttal.

Az épületek közt Bobály Attila Séchényi Itván-szobra 1995-től díszíti a fórumot. Egyedi kialakítása ellenére ez a tér sokkal inkább kiesik a város életéből, forgalmából, mint a régi városháza, vagy a Karancs szálló előttiek.

A Múzeum tér szemközti oldalának képét Finta Sándor lakóház-sora határozza meg, amelyeken megragadt egy korai vázlatból származó motívum nyomán a csillagházak név.

A város jellegzetes látszóbeton falainak eredetileg praktikus oka volt: a gyárakáltal erősen szennyezett levegőt a korabeli vakolatok nehezen viselték volna hosszú távon.

Az eredetileg szintén strukturált beton homlokzattal épült központi óvoda küllemét a négy évvel ezelőtti feljítása nagyban megváltoztatta. A vastag külső hőszigetelés ugyanakkor a fűtés, és költségeinek régi problémáját oldotta meg.

Kilátás a Kistarjáni út alatti lépcsősorról, háttérben a Karancs csúcsa. A lépcső tetején álló 11 szintes lakóházak erkélyeiről, ennél a nézőpontnál majd negyven méterrel magasabbról látható be a táj -a hasonló panoráma a fővárosban százmilliókat érne.