Épülettervek/Hallgatói terv

Római Part 2100 - a hallgatói ötletpályázat első helyezett terve

1/13

Mobilgát kérdése - elemzés

Funkcióelemzés

Analízis

Kérdőív elemzés

Látogatóelemzés

Ütemezés - finanszírozás

Ütemezés

Ütemezés - koncepció

Látványterv

Látványterv

Látványterv

Látványterv

Látványterv

?>
Mobilgát kérdése - elemzés
?>
Funkcióelemzés
?>
Analízis
?>
Kérdőív elemzés
?>
Látogatóelemzés
?>
Ütemezés - finanszírozás
?>
Ütemezés
?>
Ütemezés - koncepció
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
1/13

Mobilgát kérdése - elemzés

Funkcióelemzés

Analízis

Kérdőív elemzés

Látogatóelemzés

Ütemezés - finanszírozás

Ütemezés

Ütemezés - koncepció

Látványterv

Látványterv

Látványterv

Látványterv

Látványterv

Római Part 2100 - a hallgatói ötletpályázat első helyezett terve
Épülettervek/Hallgatói terv

Római Part 2100 - a hallgatói ötletpályázat első helyezett terve

2013.11.22. 14:55

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Horváth Bettina, Hrabák Luca, Városy Dóra, Papp Márton

Vélemények:
3

Római Part hallgatói ötletpályázat

Tervezés éve:
2013

Stáblista

csapattagok: Horváth Bettina, Hrabák Luca, Városy Dóra, Papp Márton

Dosszié:

Bemutatjuk a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítész Karának első éves Master hallgatóinak tervét. Horváth Bettina, Hrabák Luca, Városy Dóra és Papp Márton koncepciója a civil kezdeményezésként 2700 fő bevonásával készült kérdőíven alapul, és az adottságok és funkciók harmóniáját célozza.

Elsődleges célunk a nagymértékű, egy gesztussal végigvezetett beavatkozás helyett kisebb, ütemezett átalakítás és megújítás, mely a terület 'akupunktúrás' környezetalakítási és építészeti elemeire koncentrál. Ezek alapján a Római-part funkcióját és jövőjét tekintve fő szempontnak találtuk a III. kerületben – és vonzáskörzetében - képviselt zöldfelületi, valamint rekreációs szerepének a megtartását, megújítását. Elengedhetetlennek tartjuk a fővárosi Duna szakasz mentén betöltött egyedi zöldfelületi jellegének megerősítését, hogy a kialakult funkciókkal és közösségi téralakítással közelebb hozzuk a városlakókat a folyóhoz, kihasználva és védve annak potenciáljait.

Ütemezés - koncepció
8/13
Ütemezés - koncepció

Az újraértelmezett Római-part, a kerület célközönségének igényeit figyelembe véve, illetve a hagyományok életben tartását erősítve biztosít pihenési és sportolási lehetőséget a helyi szereplők bevonásával és mozgósításával, egy olyan folyamatosan fejlődő partszakaszon, mely árvíz ellen védett. Fontos hogy megőrizzük az eddigi laza beépítettségét és vonzó természeti környezetét. Az üdülőövezetben kialakult lakófunkciók tisztázásával, a természetvédelmi értékek szem előtt tartásával olyan zöldfelületi területnövekedést és megújulást, illetve fejlődést biztosít a terv, mely a kihasználható adottságok és az igényelt funkciók harmóniájában biztosít egy önfenntartó partszakaszt.

Funkcióelemzés
2/13
Funkcióelemzés

I. ÜTEM:
A terület megújulásának és fejleszthetőségének alapja a hullámtér és a III. kerület árvíz elleni védelme, így elsődleges a terület fellendülését megalapozó mobilgát megépülése. A tervezett mobilgát legfontosabb ismertetője, hogy megváltoztatott nyomvonalával úgy védi a környező területet, hogy a természeti értékeket és a Római-part hangulatát meghatározó partképet nem változtatja meg. A telekhatár vonalába építve a kialakult sétány mellett húzódik, így árvíz idején a beépíthető elemekkel és a kerítésvonal mögötti szerviz út meglétével biztosítja az árvízmentességet.

Ütemezés - finanszírozás
6/13
Ütemezés - finanszírozás

A sétány mellett futó gát megépítéséhez és ennek használatához kötött szervizúthoz szükséges kb. 5 métert a sétány melletti telkektől sajátítaná el közérdekű, természetvédelmi célok megvalósításának érdekében. (2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról) E rendezett és védett közegbe integrálva kívánjuk erősíteni a lakó funkció szerepét, mely lehetőséget nyújt az ingatlanfejlesztés térnyerésére, konkretizálva: lakóépületek létesítésére. A Pünkösdfürdőtől északra húzódó, jelenleg üdülőövezeti terület kisvárosias lakóterület besorolást kap, így lehetőség nyílik további lakóhelyek építésére és beépítések térnyerésére az üdülési adó vonzata nélkül.

Látványterv
12/13
Látványterv

A mobilgát tervezett nyomvonalában szükséges közműrendezés során, a parton lévő szabadvégű csövek becsatlakoztathatóak a csatornarendszerbe, így megalapozva a későbbi ütemeket és segítve a Duna vizének tisztulását. A mobilgát mellett rendezett sétány és bicikliút, BKV hajóállomás illetve BuBi pontok létrehozása és a Graphisoft épületeivel egy összekötő, híd alatt futó panoráma sétány kiépítése az infrastruktúra fejlődését és a terület megközelíthetőségét segíti.

II.ÜTEM
Az első ütemben biztosított árvízvédelem és beépítés - ez által lakók és látogatók számának növekedése - lehetővé teszi a terület rekreációs jellegének fejlesztését és erősítését. A part mellett húzódó üdülési övezet beépítése foghíjas, így az üres telkek teret biztosítanak különböző funkciók megtelepedésének. Mivel a partszakaszon található termálvíz jelentős potenciált rejt magában, ide egy termálfürdőt terveztünk. A meglévő tenisz centrum fejlesztésével és kiépítésével központi szerephez jut a jelenleg elhanyagolt teniszcsarnok, mely meglévő nemzetközi szerepét tovább erősítheti.

Látványterv
13/13
Látványterv

Emellett, a Római-parton húzódik a Nemzetközi Dunatúra evezős útvonala, mely a terület hagyományőrző sportágaként fejlesztendő Evezős klub létrehozásával illetve a sólyapályák felújításával. Az ideális vízre szállást a partszakaszok kavicsteraszt képző 1:10 illetve 1:12 lejtésének megtartása biztosítja. A területen elhelyezkedő sajtház felújításával új, kulturális helyként funkcionáló, rendezvények és események befogadására alkalmas terület alakul ki. A további fennmaradó üres telkek a természetes környezet kiterjedésére adnak teret, melyeken közösségi zöldterületek alakulnak.

III.ÜTEM
Az I. ütemes közmű rendezés miatt a III. ütemre a Duna vizének megfelelő tisztasága várható, így - illetve a korábbi fejlesztések következtében - lehetőség nyílik a partszakasz rendezésére és fürdőzhetővé tételére. A part mentén kialakult funkciók és kiszolgáló egységek nagyfokú látogatottsága és bevétele anyagi alapot biztosít a további infrastruktúra és rekreációs fejlesztéseknek. Az előző ütemek alapján nő a látogatók és lakók, ezáltal az igények és befogadók száma is. A parton végigfutó- galériaerdőben kígyózó szalagszerű objektum kiépítésével, a termálfürdő vízen úszó kávézó teraszának bővítésével vonzó és változatos partszakasz kialakítása adja a projekt végkimenetelét. 

Látványterv
10/13
Látványterv

A területet három nagy egységre osztottuk fel, melyek nem különülnek el egymástól élesen, viszont használatuk és kiépítettségük mértékét tekintve különbözőek. A részekről egyaránt elmondható, hogy a kialakított funkciók nem terhelik túlságosan a környezetet, illetve a használók igényeit figyelembe véve öltöző- és mosdópavilonokat is elhelyeztünk a terület egészén. A legdélebbi terület - mint a Római-part kapuja - a leginkább kiépített rész. Innen észak felé haladva, a legaktívabb – rekreációs funkciókkal ellátott természetes partkialakítású zóna terül el. Az eredeti hangulatot megőrizve egy olyan fürdőrészt alakítottunk ki, ahol a városlakók közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a folyóval. A 3. egység a legnyugodtabb, lakóövezeti besorolású terület, melyen a lakóterületi hangulat és a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó rekreációs funkciók dominálnak.

Látványterv
9/13
Látványterv

VÍZIÓ
2100-ban a Római-part egy árvízvédelmi szempontból védett, közkedvelt természetes rekreációs terület, mely a lakók, látogatók és befektetők által egyaránt kihasználható sport és pihenési funkciókat jelent. A nemzetközi szempontból is jelentős sportolási lehetőségek (evezés, biciklis útvonal, tenisz centrum), az attraktív sétány és partkialakítás, a természetes környezet egyedisége és a Duna folyóval kialakított közvetlen kapcsolat olyan erős vonzerőt jelent a budapesti lakosság számára, mely nem zavarja a lakók és természetes folyamatok nyugalmát, még is használható, élhető és élő teret biztosít.

Római Part 2100 csapata

 

 

Vélemények (3)
Pákozdi Imre
2013.12.13.
15:02

Le a kalappal! A "mobilgát másképp" koncepió frappánsan oldja meg a tájépítészeti problémákat és arányos teherviselésre szorítja a parti telkek tulajdonosait. (Továbbra is kérdés, persze, hogy a mobilgát miképpen áll ellen a jelentős sebességgel érkező, több tonnás uszadékfák rombolásának, valamint a jeges árnak...). A terv nagyon nagy előnye, hogy nem csupán a közpénzek testvéries elköltésére épít, hanem számol a "beruházó" nevű - a világot, minden ellenkező híreszteléssel szemben mégiscsak működtető - furcsa fajzat fontosságával és érdekeivel. Sajnálom, hogy nem ezt a megérdemelten győztes tervet láttam elsőként.

FenyvesiHK
2013.12.13.
19:26

@Pákozdi Imre: Azért mielőtt leemelnénk a kalapunkat.

Itt most olvasunk egy tervezetről, ami egyetlen lépéssel átlép a leglényegesebb probléma fölött.Van itt minden, római parti hangulattól kezdve sétányok meg ingatlanfejlesztés termálfürdővel csak az a megoldatlan  kiindulópont ne lenne.

Szeretném Bardóczi Sándor tájépítész gondolatait megidézni:

"2. Valóban teljes értékű védelmet biztosít-e majd a mobilgát?

A legutóbbi tervmódosítások tükrében a hullámtér esetében már egyáltalán nem beszélhetünk a teljes értékű árvízvédelemről, hiszen a 6-9 m mélységű résfal alapozást az engedélyezési tervekben felváltotta egy mindössze 1-1,5 m mély vasbeton alap (szakaszonként stabilizáló cölöp alapozással kiegészítve), a vízzáró anyag feltöltést pedig homokos kavics feltöltés. A tervezők erre azért kényszerültek, mert a még mindig titkos hidrológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy akkora a terület háttér talajvíz áramlása a Duna felé, hogy azt még folyamatos szivattyúzással sem bírnák elvezetni, amennyiben elzárják a talajvízáramlás eddigi természetes útját. Így viszont marad a kérdés: ha jön egy tartós árhullám, akkor a nyomáskülönbség miatt nem fog-e a mostani hullámtéren ugyanúgy megjelenni – a mobilgát alatt átbújva – a víz? A válasz erre a kérdésre rövid, de velős: de!

Amennyiben az eredeti tervek szerint valósul meg a mobilgát (meder leszigetelése vízzáró agyaggal, mély résfalazás) akkor viszont olyan szintű belvízveszély állt volna elő a területen a hegyek felől a Dunába áramló talajvizek felduzzadása miatt (az egykori aquincum-i római katonai tábort tápláló „szent források” ma is dolgoznak, például a Rozgonyi Piroska utcánál lévő kivezetésen keresztül tiszta termálvizet eregetünk a Dunába bődületesen nagy vízhozam mellett) amely a hullámteret a nem árvízi időkben is megtöltötte volna.

 

Gazdagok vagyunk termálvízben (foto: Bardóczi Sándor)a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre

  

Európában sehol nem épült még 2-2,5 km összhosszúságban 8-9.000 m3/sec árvízi vízhozamú folyók partján mobilgát. A mobilgát technológia alapvetően jól teljesít árvízi kapuk, kisebb lakótömbök védelménél, örökségvédelmi területeken (óvárosokban) vagy nyúlgátakon extra védelemként. Ilyen kis, koncentrált szakaszokra találták ki, ahol a látvány- vagy a közlekedési kapcsolat megőrzése árvízmentes időszakban fontos, így az integrált védekezés részeként van helyük a nap alatt. Amíg a mindössze 2000 m3/sec árvízi vízhozamú szentendrei ágon egy 300 m-es szakaszon Szentendre legfrekventáltabb Duna parti sétányán egy mesterséges kőburkolatú gát kiváltásaként nagyon is alátámasztható vizuális-esztétikai, urbanisztikai, turisztikai érvekkel egy mobilgát (habár a katasztrófavédelemnek már ettől is égnek áll a haja), addig a máig természetszerű Római parton, egy külső kerületben, 3-4 szer nagyobb (!) vízhozam terhelés, számtalan biztonsági kockázat és 8-10-szer nagyobb (!) szakaszhossz mellett ez nem csak vizuális, közgazdasági és ökológiai értelemben vett tévcselekedet, de rossz műszaki döntés is, amely egyben a mai budapesti dunai tájpotenciál egy markáns szakaszának visszafordíthatatlan elherdálását jelentené."

2013 májusában írta volt./Kérdések és válaszok a római parti mobilgátról./

Azóta megváltozott volna a világmindenség, a Duna, a vízáramlások fizikai jellemzői vagy mi történt amiről lemaradtam?

 

 

Pákozdi Imre
2013.12.14.
06:50

@FenyvesiHK: Egyetértek és örülök, hogy Bardóczi S. velős, a Római parti mobilgátat elvető érvelését újra olvashatjuk. Egyetlen apróságot azonban hadd jegyezzek meg, ami májusban, a szöveget először látva, fel sem tűnt. (És bocsánat, ha csupán félreértettem, a kákán is csomót keresve ...) A vízhozam három-négyszeres értéke nem jelent többlet-terhelést a gáton; a víznyomás ott ugyanakkora, mint a szentendrei szakaszon (az ui. csak a vízoszlop magasságától függ). A vízhozam magasabb értéke nem a gátszakadás esélyét, hanem a gátszakadás esetén bekövetkező kártételt növeli. Magasabb vízhozamú folyószakaszon több víz kerül a védett területekre gátszakadáskor, hiszen a vízszint - és ezzel a vízoszlop nyomása - kevésbé csökken a kifolyás miatt. Ez azonban a Római parti veszélyt csak elméleti szinten növeli a szentendreihez képest, mert már a szentendrei Duna-ág vízhozama is elegendő, hogy a mobilgát átszakadása esetén végtelen mennyiségűnek tekinthető vízzel árassza el a gát mögötti területeket... Az igazi különbség a két, mobilgáttal védeni szándékozott folyószakasz veszélyessége között a mobilgátak hosszúságának különbségében rejlik. Mert változatlanul süket fülekre talál az a kétely, amelyet sem az MTA, sem a BME "szakmai" véleménye (e tárgyban felháborítóan felszínes tanulmánya) nem vesz komolyan: mi történik, ha koncentrált nyomástöbblet, pontszerű erőhatás éri a mobilgátat, jeges ár vagy egy több tonnás uszadék-fatörzs képében? Ennek valószínűsége pedig a gát hosszával arányos.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.