Közélet, hírek

A Római-part 2100-ban - az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület ötletpályázatának eredménye

1/5

?>
?>
?>
?>
?>
1/5

A Római-part 2100-ban - az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület ötletpályázatának eredménye
Közélet, hírek

A Római-part 2100-ban - az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület ötletpályázatának eredménye

2013.11.22. 12:40

Fürdőzhető Dunát, árvízvédett lakóparkokat és nemzetközi jelentőségű evezősközpontot álmodott meg az az egyetemista csapat, amely a „Római Part 2100" néven kiírt pályázat győztese lett. Az Ingatlanfejlesztési Kerekasztal Egyesület (IFK) által kiírt ötletbörze nyertesei 2700 ember véleményét összegző kutatás eredményeit figyelembe véve alakították ki koncepciójukat. 

Római Part 2100" néven szeptemberben pályázatot írt ki az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK). Az ötletbörzével az IFK a Római Parttal kapcsolatos víziókat, a városon belüli, távoli jövőben betöltött szerepét és funkcióját akarta felmérni egyetemi diákok, a jövő szakembereinek mozgósításával. A nyertes pályaművet kiválasztó bíráló bizottság tagjai: Finta Sándor főépítész, Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara elnöke, Szerdahelyi-Németh Klára a Magyar Urbanisztikai Társaságtól, Ongjerth Richárd szociológus, Varga-Ötvös Béla várostervezési közgazdász, Tihanyi Dominika tájépítész, valamint az IFK képviseletében Horváth Emese és Kocsány János. Az egyesület az ötletpályázat győztesét pénzjutalomban részesíti, a nyertes használhatja az IFK által adományozott „IFK Talentum 2013" címet, valamint lehetőséget kap arra, hogy pályaművét a szélesebb nyilvánosság előtt is bemutathassa.

A győztes pályázatot a Budapesti Corvinus Egyetem négy hallgatója, Horváth Bettina, Hrabák Luca, Papp Márton és Városy Dóra Marianna nyújtotta be. „A nyertes csapat azzal emelkedett ki a többi közül, hogy rendkívül alapos helyzetértékelést követően határozta meg a víziót, a megvalósítását célzó koncepciót illetve ennek ütemezését – mondja Takács Ernő, az IFK elnöke - Az árvízi helyzetet figyelembe véve első lépésként az árvízvédelem színvonalas megoldását, majd a lakóterület fenntartható erősítését javasolják, miközben kialakítják a közösségi tereket és a szabadidő eltöltésére ideális rekreációs projekteket is."

3/5

A pályázat koncepciója szerint 2100-ban a Római part „egy árvízvédelmi szempontból védett, közkedvelt természetes rekreációs terület lesz, amely a lakók, látogatók és befektetők által egyaránt kihasználható sport és pihenési funkciókat jelent." A pályázók úgy látják, hogy ma a part jelenlegi helyzetét tekintve elhanyagolt, szabályozatlan, leromlott, funkcióját elveszített, árvíz által veszélyeztetett terület a politika ütközőzónájában. Azonban természeti környezetével, és egyediségével, a budapesti agglomeráció és általa vonzott idegenforgalom megnövésével jó vásárlóerőt jelent a Római parton létesülő vállalkozásoknak.

Korábban már több mint 2700 ember megkérdezésével készült egy felmérés: ebből az derült ki, hogy a látogatókat leginkább a rendezetlen környezet, a kerékpárút megoldatlansága, az illemhelyek hiánya zavarja, és úgy gondolják, az evezést egyensúlyba kellene hozni más szempontokkal. A megkérdezetteket leginkább az árnyas, fás környezet és a víz közelsége vonzotta.

5/5

A terv 2030-ig tartó első ütemében a létrehozandó mobilgát megóvja a területet az árvizektől, így annak egyharmada lakóterületté minősülne. A beinduló ingatlanfejlesztések és a partmenti sétány kiépítése révén többen költöznének oda és a parthasználók száma is növekedne. A 2070-ig tartó második szakaszban zöld közösségi tér, teniszakadémia, termálfürdő kialakítása és nemzetközi jelentőségű evezős fejlesztések következnek.

Az utolsó ütemben (2100-ig) az első ütemes közmű rendezés miatt a Duna vizének megfelelő tisztasága várható, így indokolt a partszakasz rendezése és fürdőzhetővé tétele. A parton végigfutó galériaerdőben kígyózó szalagszerű, pihenésre alkalmas objektum kiépítésével, a termálfürdő vízen lebegő kávézó teraszának bővítésével vonzó és változatos partszakasz kialakítása adja a projekt végkimenetelét.

forrás: Ingatlanfejlesztési Kerekasztal Egyesület

 

 

Vélemények (7)
bardóczi
2013.11.22.
13:18

Itt szeretném megjegyezni, hogy az IFK közleménye tartamaz néhány tévedést. Nem a nyertes pályázók kérdeztek meg 2700 embert, hanem a Maradjanak a Fák a Rómain nevű facebook csoportot üzemeltető civil koalíció. A pályázók pedig - nagyon helyesen - felhasználták a kérdőív eredményeit. Ha ezzel a módszerrel például a Városháza is sűrűbben élne, akkor nem biztos, hogy a part karakterét megszüntetni készülő parti mobilgát terve haladna éppen ütemes léptekkel a vízjogi engedélyek megszerzése felé...

Az ominózus kérdőív eredményei egyébként itt megtekinthetőek.

A pályázóknak gratulálok. Legyen ilyen a part sokkal hamarabb, mint 2100!

FenyvesiHK
2013.12.15.
08:55

@bardóczi: Az ötletpályázat a szokásos módon lezajlott. A kiíró kivágott a térképből egy darabot és ráírta: ez a megoldandó feladat.

Mi is történt valójában.

A tervezők víziókat vázoltak fel, amelyekben a „Római Part” szerepelt némi kiterjesztéssel a térséget magábafoglaló város irányába. Voltaképpen Budapest városállam fejlesztése irányába.

Egy folyó (tó,tenger,patak) parti területe lakott zónában, egy szárazföldi településrészhez csatlakozó - a térséghez viszonyítottan - limitált földrajzi egység. Egy kialakult városban egy vízpart már számtalan meghatározottsággal bír. A Római part rendezésének igénye is a  jelen kényelmetlen meghatározottságokból (lakottság és árvízveszély dilemmája) a jelen rendezetlenségből született.

Vajon mi az oka a jelen állapotnak és megszüntethetőek-e ezek egyetlen partrendezés, nagyberuházás keretében?

A terveken megjelenő megoldások üzenete nagyjából egységes. Bármennyire is benne van ezekben a tervekben az igyekezet a haszonelvűség emberi dimenziókká szelidítésére, voltaképpen ugyanazt a korakapitalista városszövetet rögzítik, ami Budapest történelmi városmagjának meghatározója. A hagyományos sávos elrendezésből adódóan a parti zóna mögött egy prémiumkategóriás ingatlansáv helyezkedne el, majd a mögöttes rész többé-kevésbé tudatos radírozásával egy további „fejlettebb” tehát a jelenleginél városiasabb zóna, amelyben már megjelennek az irodaházak is, tehát Budapest a városállam, egy újabb városi gyűrűt növeszthetne maga köré. Ebben a kontextusban a parti zöld vidámpark mindösszesen egy ingatlanfelértékelő szereppé zsugorodik, a luxusövezet kialakításának alapfeltételeként. Amikor a Római partról beszélünk megkerülhetetlen lenne a Békásmegyer parttal való együttes említése. Ez a geográfiai együttes nem a préri egy víziókban létező településsel, hanem egy intenzíven beépített középvárosnyi embert tartalmazó városi zóna ma is. A jelenlegi part használói (és normálisan továbbra is) meghatározó módon ezek az emberek, kiegészítve egy szubkultúrával (a Dunát imádó emberekkel) ami történelmileg jelen van a térségben. Ehhez képest a Római part „Budapest korzója” hatalmas ambíciókkal vezetné ide a város más részeiben lakó tömegeket, nem beszélve a túristák tömegeiről.Ennek összes közlekedési, ellátási,elhelyezési vonzataival.

A budapesti turizmus, amelyik alapvetően városlátogató jellegű, vajon milyen megfontolásból özönölné el a kirakati rekreáció övezetét, hacsak nem gasztrokulturális indíttatásból esetleg. A kerékpáros-evezős turizmus bár létezik, nagyon komoly kiépített, működő célpontokkal rendelkezik egész Európában, lélegzetelállító természeti környezetekben.Igaz, szívünknek nagyon kedvesek az újpesti part gyér fűzfaligetei,vagy a szentendrei sziget ősfái, netán az északi összekötő vasúti híd látványa, nem képezik alapját egy valós túristaáradatnak.

A sávos városépítés koncepciója(parti sáv+luxus lakóövezet dunai panorámával) magával hozza a gettósodást automatikusan.A környezethez képest jobban élők „fallal” veszik körül magukat a világon mindenhol és ez továbbgyűrüzik óhatatlanul a part irányába is. Ahogy Békásmegyeren megjelentek az úszó sétegeken a „stégre lépni tilos ! magánterület  !” táblák és láncok, mitől ne lenne ez ugyanígy lejjebb is?.

Mint említettem a Római (+Békásmegyer) fölött egy városnyi ember lakik szociológiai rétegződésben erősen vegyes elrendezésben. A terveket nézve, melyekben a fenntartásról csak a „fenntartható” bűvszó rendelkezik homályos vagy semmilyen tartalommal arra nézve, hogy vajon ki is ez a szervezet,szponzor,befektető, üzemeltető stb. aki valóságosan fenntart, előrevetíti, hogy a helybenlakók széles rétegei NEM lesznek használói ennek a területnek, miközben lopakodva ideköltözik a város minden”szépségével”, ami elől a mai napig a Római-ra menekültek az emberek.

Valóban ezt akarjuk?

Pákozdi Imre
2013.12.15.
20:28

@FenyvesiHK: Abszolút ezt akarjuk (pardon, legalábbis én ezt tartom a fejlődés útjának). Azt, amitől Ön, kedves FenyvesiHK fél. Persze, nem gettósodással, naná, hogy nem*. De igenis, többrétegű parti sávval, ahol a Dunapart a csoda, a csali, a hab a tortán, majd a rekreációs központok, a szállodák, a lakóparkok és az irodaépületek ízlésesen tálalt vegyesfelvágottja következik. Nem feltétlen közpénzből; közpénzből csak a sétány, a közművek és a gát épüljön, ahol az utóbbi legyen bombabiztos. És hogy az egész mögött ott a békásmegyeri lakótelep? Na és? Örüljenek a lakók, hogy szép dunai előkertjük lesz...

* Nemrég bontották el a Graphisoft Park Záhony utcai kerítését. A balatonfüredi szállodasor (Marina és Füred szállók) utcai kerítése is a múlté már, parkba megy át a közút melletti sétány. Miért is a gettósodás lenne a tendencia? Magyarországon a víz és az egyéb természeti-táji kincsek hozzáférhetősége példamutatóan demokratikus. Hasonlítsa össze bárki pl. a Fertő-tó osztrák szakaszának és a Balaton partjának közösségi hozzáférhetőségét! A Fertő-tónál tízesével kell kerekezni a kilométereket, amíg végre egy strandhoz érünk, ahol esetleg - pénzért - bemehetünk és az ujjunkat a tóba márthatjuk. A Balaton ezzel szemben, alapvetően szabad hozzáférésű. De hozhatnám példaként a vietnami tengerpartot Huénál vagy a spanyol tengerpartot Puerto Banusnál: mindkét helyen a resortok uralják a partszakaszt, oda lejutni igen küzdelmes, ha nem valamelyik üdülőszálló fizetős vendégeként próbálkozunk.

FenyvesiHK
2013.12.16.
14:08

@Pákozdi Imre: Kedves Imre, ennél a „Na és”-nél sokkal komolyabb felelős várostervezési, fejlesztési gondolkodásról próbáltam mondani valamit a Római ürügyén. Kár, hogy ennyire nem jött át.

A gettó nem lesz, hanem van. Nem a Marina szállónál, hanem Békásmegyeren konkrétan. Egy városnyi ember nem annyira „Na és”-nek éli meg, ha nem fér hozzá semmihez illetve a csudaszép Dunaparthoz, mint említettem már ma is le- és kizárt partszakaszaihoz.

A balatonfüredi resort teraszain többnyire külföldiek üldögélnek vagy nehézfoglalkozású aranyifjak. A  nép csak sétál a szabad hozzáférésű 20 méteres elkerített partig, meg vissza és bámul(ja az árakat) a demokráciában.

Sajnos városvezető atyáink is ilyen „Na és” -ekkel kormányozzák kies fővárosunkat és születnek belőle Városliget szindrómák.(Nem mehetnek oda zöldben lenni a népek? Na és ? Csak nem képzelik,hogy nekik van ott az a jó kis milliárdos befektetésre alkalmas terület ? Ha nem tetszik hát nem tetszik! Na és ?)

 A kiragadott példái is erősen sántítanak. A salzkammerguti tóvidéken bárhol bele lehet ingyen ájulni  a bicikliről mondjuk a Mondsee tó vizébe, de ugyanezt elmondhatom a Garda tó környékéről, az osztrák Dunáról, Horvátország tengerpartjairól, de speciel a marokkói Agadirban is bárki ingyen lötyköltetheti magát az Atlanti óceánnal több kilométer hosszan. Mit ne mondjak még a mexikói Pacific Ocean-ban is Acapulconál, ha ragaszkodik a világ másik feléhez.Ahol viszont nagyok a társadalmi különbségek, ott bizony keményen tartják magukat a gettók Dominikától Thaiföldig, de a luxusnak számító élet mindenhol a világon zárt ajtók mögött zajlik.És hogy mi számít luxusnak ? Szép komoly kérdés itt Keletközépföldén.

Amúgy a Balatonon 52 fizetős kontra 30 nem fizetős strand nem rossz arány, de nem „alapvető”. Nyilván másképp ítéli meg ezt az, aki a hajójából látja az alapvetést, mint aki négy gyerekkel kutyagol sok száz métert a „szabad”-ság felé.

Félni csak a harapós kutyáktól félek.

Pákozdi Imre
2013.12.16.
18:00

@FenyvesiHK: Látom, megbántódott, bocsánat. A hét végén megyek gettót nézni Békásmegyerre és a Rómaira. Legutóbb két éve jártam a Királyok útján (a parton azért voltam már azóta). Lehet, hogy olyan bűnös fejlemények történtek, a szociális különbségek olyannyira megnőttek, a lakótelepek népe oly mértékben kitiltatott, kiszorult, kívül maradt a Rómain és körzetén, hogy az égbekiáltó. A dolog mondjuk meglepne, mert a Római Partot még a múlt (a tavalyi) nyáron is inkább pangani, semmint zizegni láttam és még lehetett csapolt korsó sört kapni 350 forintért. Ígérem: tervezett szemleutam során megpróbálom látnoki pillantással tetten érni a jövendő gettósodás körvonalait is.

A Liget Múzeumnegyeddé nyomorítása ellen sok mindent fel lehet hozni, de hogy az a gazdagok, az élősködők és az aranyifjak érdekét szolgálná, hogy a tervezett átalakítással a plebszet akarnák kiszorítani, azt egyszerűen tévedésnek tartom. 

Kedves FenyvesiHK, ami pedig a vastag pénztárcájú kizsákmányolók (a mai magyar társadalmi szerkezetben = a sikeres vállakozók) elleni, szinte minden második-harmadik hozzászólásában megnyilvánuló ellenszenvét illeti, ez első pillantásra rokonszenves, de nem igazán igazságos. Mert azt hiszem, többlet-értéket termelni nem lehet karitatív módon, pusztán a társadalmi szintű jólét és egyenszilárdságú gazdagodás igézetében. Ha lehetett volna, akkor a szocializmus nem torzult volna egy gazdaságilag lemaradó, politikailag pedig erőszakos, antidemokratikus nyomorúsággá.

FenyvesiHK
2013.12.16.
20:20

@Pákozdi Imre: szerintem lapozzunknem vagyok a proletáriátus szószólója és magam is vállalkozom minden egyes munkámnál, nem utálom a vállalkozói jólélőket sőtvégképp nem úgy gondolom, hogy a világ egyenlősdiséggel menne előbbreemberi sorsok vannak és ez mindig így is lesz, de hogy  lehetőség szerint mindenki jól érezze magát a saját polcán, az az építészetben pl. várostervezői felelősség

Pákozdi Imre
2013.12.16.
21:36

@FenyvesiHK: Kedves FenyvesiHK, azt hiszem, hogy ez az utóbbi mondata önmagában is megérte a vitát. 

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk