Román Építészeti Biennálé Bukarestben

Kétévente két hétre felvonul a román építészet színe-java. 2014 októberében az elmúlt két évben Románia bármely településén elkészült épületekkel, belső terekkel, publikációkkal lehetett nevezni a legkiválóbb címért. Sarlós Júlia beszámolója a román fővárosból. 

A beérkező munkákat kategóriákba sorolták: lakóházak, közösségi épületek, kulturális örökség, belsőépítészet, közterek, építészeti kiadványok. A technológia – újítás – fenntarthatóság kategóriába nem érkezett nevezés.

A nyitónapon egy-egy 70×100cm méretű tablón mutatták be az országszerte elkészült épüleket a jelenlevők. Csak a feltűnően rosszul sikerült - kb. 5%-nyi - munkát szűrte ki az előzsűri. Idén összesen 161 alkotás szerepelt a nagyon jó színvonalú kiállításon. A biennálé rendezvényeinek résztvevői folyamatosan változtak attól függően, ki mikor szerepelt ill. mikor ért rá (mindig volt 30-100 résztvevő - a fővárosból illetve máshonnan). Kategóriánként a három legjobbat a valóságban is megnézték a minősítők. A biennálén a tervezőik vetített képekkel is bemutatták ezeket a kiválasztott munkákat. Közülük kerültek ki végül a kategóriák győztesei, amelynek tervezői az elismerésen túl képzőművészeti díjat, oklevelet és pénzjutalmat is kaptak. Az összes kiállított munka bekerült a Biennálé nyomtatott katalógusába.

A tervismertetések mellett voltak szakmai előadások és épületbejárás is. A díjkiosztás a most rekonstruált Nemzeti Színházban történt, amit alaposan be is járhattak az érdeklődők. A '60-70-es években tervezett, 1973-ra elkészült színházépület terveit (tervezők: Horia Maicu, Romeo Belea, Nicolae Cucu, Alexandru Cişmigiu) az akkori politikai hatalom nyomására jelentősen megváltoztatták. A most elkészült rekonstrukció az eredeti - terv szerinti - állapotot és az olajozott színházműködést célozza. Az utólag megváltoztatott homlokzatot az eredeti terv szerintire állították vissza, az átépítést az eredeti csapat egyedüli még életben lévő tagja, Romeo Belea koordinálta. A műhelyek, a nagy díszletraktár és a később betelepített irodák helyébe közönségforgalmi terek kerültek. Tágasabb lett az előcsarnok és hét játszóhely jött létre. Az előadótermekbe új színháztechnikát telepítettek: a mobil színpad és nézőtér a felvonások közötti szünet alatt átalakítható többféle elrendezésre (pl. kukucska színházzá, amfiteátrum-szerű elrendezésűvé, térszínpaddá).

Az eseményt - és a díjakat - több cég és szervezet támogatása tette lehetővé. Az amúgy a magyar viszonyokhoz hasonlóan szétaprózott építész-szakma így elsőkézből értesülhetett a teljesítményekről az egész országban. Érdemes volna Magyarországon is próbálkozni hasonló rendezvénnyel.

Illusztráció (Kovács Kázmér fotói): A műemlékes kategória győztes terve: Kulturális központ a Vízművek elhagyott épületéből Szucsáván (Bukovina). Az eredeti gyárépületet 1912-ből való. Ez a felújítás jól példázza az ökológiailag fenntartható épületgazdálkodást: az új funkciót egy meglevő építmény átalakításával alakítják ki. Így csökkentik a felhasznált anyamennyiséget, a keletkező szemetet, vagyis a felhasznált energiát - miközben az épített örökséget is megóvják a használattal. Ugyanakkor a földdel is takarékoskodnak, nem vonnak ki újabb területet a településből. Tisztelettel bántak a régi épülettel: törekedtek a megmaradt szerkezetek megóvására, a régi és az új építményrészek megkülönböztethetőségére - miközben az egyetlen egységes épületnek látszik.

A rekonstukció tervezői:
Vezető tervező: Constantin Gorcea (AGD); építész munkatársak (AGD): Viorica Sarghi, Constantin Stroescu, Razvan-George Gorcea, Carina Ibanez–Vidal, Cristian Istrati, Andreea Manole, Vlad Vaiedeanu; építészek: Sorin Pentilescu, Mircea Curteanu, Ion Andriu, Nicolae Procopov.