RR (Calatrava-híd / japán bungaló / marseille-i tengerparti vízimentőállomás / tetőteres városi lakóház Augsburgból stb.)
Faszerkezetek a Detail magazin aktuális számában. Szemle.
A Detail magazin legutóbbi száma faszerkezetekkel foglalkozik. A témát felvezető esszé a fa, mint építőanyag „titokzatos nimbuszára" igyekszik rávilágítani, elméleti fejtegetéseiben talán túlságosan is Aalto munkásságnak elemzésére támaszkodva. Mindenesetre a végkövetkeztetés a fa „természetes" építőanyag mivoltának megkérdőjelezéséről nem következik egyenesen a szövegből.
A vezércikk és egy tudósítás a Velencei Biennálé kiállítását bírálja, illetve röviden bemutatják az Architectural Association diákok tervezte hagyományos egynyári pavilonját és az új velencei Calatrava-hidat. A Detail X (a magazin diákoknak szóló on-line portálja) rovatban rövid interjúrészlet olvasható a Würzburgi Műszaki Főiskola képviselőjével a kóros műtermi férőhelyhiányról (!), amire a Detail közvéleménykutatása világított rá.
Az épületbemutatók sorát egy 35x35 cm-es tömör cédrushasábokból legószerűen épített pimasz japán bungaló nyitja, ezt egy marseille-i tengerparti vízimentőállomás követi. Három szint plusz tetőteres városi lakóház Augsburgból, majd kocka alakú kortárs svájci parasztház, egy francia ökomúzeum épülete és egy londoni villa következnek. Tartószerkezeteik túlnyomó részt változatosan használt rétegelt-ragasztott fából készültek (a ragasztó és a faanyagvédő szerek lakásbiológiai hatása most nem téma).
Egy hétszintes berlini lakóház ennek a lapszámnak a főfogása, két cikk foglalkozik vele. Az emeleteket rr-fa pillérek, gerendák és födémek rendszere alkotja, utóbbiak némi vasalt felbetonnal megtámogatva. A számos hatósági előírásnak ellentmondó koncepció (hét szint fából) végül egyedi, főként a tűzvédelmet célzó megoldásokkal valósult meg.
De megvalósult, és mindjárt központi anyagi támogatásra érdemesített alacsony energiamérleggel, az építés sebességéről már nem is beszélve. A végeredmény pedig egy tisztességes, koherens kortárs épület – lehet tanulságokat levonni.
A tautrai (Norvégia) trappista apácakolostort bemutató cikk is demonstrálja, hogy az előírásszerű, formálisan ortogonális és szimmetrikus stb. építészeti fotók könnyen ellentmondásba keveredhetnek a szerkezet megértésének igényével, különösen egy ilyen, a látvány érzékiségére támaszkodó épület esetében. Ez persze nagyjából triviális tény, de egy konstrukcióval foglalkozó lapban alkalomadtán megnő a jelentősége.
Figyelemre méltó írás zárja a fa-témát, ebben a szerző a kortárs építészet non-standard elemekből képzett domborodó felületeinek faszerkezetekre érvényes vonatkozásait taglalja. Az egyedi darabok gyártása során alkalmazott technológiák nyersanyaggal szembeni követelményeit rendre szembesíti a fa tulajdonságaival és érdekes végkövetkeztetésre jut. Eszerint a fatartók forgácsolására kifejlesztett, számítógép-vezérelt technológiák lassan elszakadni látszanak az eredeti nyersanyagtól, és új fejezetet nyitnak egyéb anyagok megmunkálásában.
Török Tamás