Helyek

Rugalmas szabályozási terv

2002.09.04. 14:52

A szabályozási terv közhatalmi eszköz, amely meghatározza egy terület építési feltételeit. A befektető által a telkekért fizetett összeg az építési lehetőség ára, amelyet éppen a szabályozási terv biztosít.

A szabályozási terv közhatalmi eszköz, amely meghatározza egy terület építési feltételeit. A befektető által a telkekért fizetett összeg az építési lehetőség ára, amelyet éppen a szabályozási terv biztosít. Értelmezhetjük úgy is, mint a rehabilitáció koncepciójának műszaki keretét, központi része annak, de nem egyenlő vele. Lényege, hogy a közösség egyértelműen a szóban forgó terület fejlesztése mellett teszi le a voksát, és rögzíti a fejlesztés lehetséges irányait.

A Rév8 Rt-nél a várost folyamatosan változó, sokkal inkább fejlődő, mint fejlesztendő egységnek tekintik. Ezért a várostervezést egy folyamat tervezéseként, "process management"-ként képzelik el, amely nem csak az épített környezetet szabályozza, hanem célja sokkal inkább a városi élet minőségének, feltételeinek biztosítása. A tervezés során olyan átlátható rendszer jön létre, amely lehetővé teszi, hogy egyes pontok módosításával más irányt szabjunk a fejlődésnek, korrigálhassuk a hibákat.

Éppen ezért a szabályozási terv is csak keretszerűen határozza meg az építés feltételeit, azért hogy rugalmasan alkalmazkodjon a változó elvárásokhoz. Ellentétben a korábbi szakmai gyakorlattal, a szabályozási tervben a lehető legkevesebb elemet rögzítettek.

A szabályozási terv legfontosabb célja, hogy meghatározza az egyéni és közösségi terület határát, ezzel kijelöli az ún. környezetterhelési határértéket. Megszabja, hogy milyen funkciójú épületből, mennyi épüljön egy területen: hány lakás, ipari vagy kereskedelmi létesítmény, iroda, stb. Ennek jelentőségét a város egészének szempontjából értékelhetjük igazán, hiszen fontos, hogy se túl kevés, se túl sok ne legyen egy bizonyos épülettípusból. A keretszabályozással megerősítették a közterületeket, és meghatározták az építménymagasságokat. Budapesten a maximális érték 30 méter, a Corvin-Szigony akcióterületen 16 és 23 méter között változhat. Végül, de nem utolsósorban kijelölték, hogy mely épületeket kell mindenképpen megvédeni.

A SZT-vel kapcsolatosan nyilvánosságra került, hogy a korábbi befektető jelölt az önkormányzati testület által elfogadott szabályozási terv hiányában nem tudott hitelt felvenni. A szerződéskötés időpontjában ez valóban nem került még elfogadásra, csak 2002. márciusában. A szerződés elválaszthatatlan részét képezte azonban a koncepció, és az önkormányzat garanciát vállalt arra, hogy ezt a tervet fogja elfogadni. A szerződésnek ez az eleme elegséges biztosítékot jelentett a hitelfelvételhez. A véglegesítés hiánya még előnyös is volt a befektető számára, hiszen ez lehetőséget kínált arra is, hogy a Szabályozási Tervet a megrendelő igényei szerint részleteiben még módosítani lehessen.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A FÓTI PLÉBÁNIATEMPLOM // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:51
00:07:54

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

Épületek/Örökség

MÁTYÁSFÖLD // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:47
00:07:04

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk