Egyéb cikkek

S1 projekt - Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda javaslata

1/3

Hirdetés
?>
?>
?>
1/3

S1 projekt - Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda javaslata
Egyéb cikkek

S1 projekt - Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda javaslata

2006.12.06. 12:12

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Zoboki Gábor, Demeter Nóra

A térség morfológiai adottságai Athén ókori fővárosának agórájához és templomkörzetéhez hasonlatosak. Építészeti javaslatunk ezt a fellegvárat idézi meg és egy olyan új elemmel, a pincerendszer megnyitásával a felszín irányába egészíti ki.

Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda - Demeter Nóra (40) és Zoboki Gábor (42) Budapest
„A sörgyár megújítása Budapest barna-zónájának egyik legígéretesebb fejlesztési lehetősége. Jövőbeni infrastruktúrális fejlesztései, a városszerkezetben elfoglalt helye a város elkövetkező éveinek egyik kulcsprojektjévé avathatja. Különlegessége a hangulatos és revitalizálható történeti gyárépületek és a szabadon, új beépítésekkel fejleszthető építési helyek, valamint a zöldfelületek megfelelő aránya és a már beállt épített környezet. Mint a kerület neve - Kőbánya - is mutatja, a hely egyedi adottsága a valamikori sörgyári épületek alatt húzódó hatalmas pincerendszer. Itt egy egyedülálló, a kőfejtők világát idéző térsor életre keltésével és evvel összhangban a terület domborzati viszonyait kihasználó építészeti megoldások alkalmazásával Budapest talán legérdekesebb szórakoztató és kulturális központja épülhet fel."



A térség morfológiai adottságai Athén ókori fővárosának agórájához és templomkörzetéhez hasonlatosak. Építészeti javaslatunk ezt a fellegvárat idézi meg és egy olyan új elemmel, a pincerendszer megnyitásával a felszín irányába egészíti ki.

Az előkép mintájára kialakuló épületegyüttes fő eleme a befogadó zenés színház, mint méltóságteljes középület áll a terület ormán. A létesítmény színpadtechnikájának kialakítása megengedi, hogy műfaj legtöbb produkciója elhelyezhető legyen és a rendezői elképzelések is a lehető legszabadabban használják a teret. Ez teszi valódi központi elemmé az épületet, hisz a város legflexibilisebb színházaként, igen sikeres létesítmény lehet.

Ez a hely, a színház környezete egyben a „T" alakú belső gyalogos tengelyek kereszteződése is. Míg az egykori gyártelep főutcáját alkotó főtengelyen egy új felszíni sétány alakul ki, mellette egy a kőpincékig lenyúló, kereskedelmi funkciójú „kanyon" is kialakításra kerül. A színház előterében, a terület alacsonyabb részén a megújított műemléki épületek, pavilonok vendéglátást szolgáló együttese jelöli ki az erre merőleges tengelyt. Ez a második tengely kapcsolja össze a projektet Kőbánya történelmi városközpontjával.

Egyértelmű és határozott funkcionális hármasság adja a rendezvényhelyszínek elrendezését. A színháztól nyugatra a tízezres szabadtéri koncerthelyszín, egy új városi tér alakul ki, attól keletre a magas sörgyári épületek karéjában elhelyezett multifunkcionális csarnok adja a szórakoztató- és kulturális intézményközpont fő elemét. A gyalogos tengelyekre elrendezett kiszolgáló kereskedelmi, sport, vendéglátó, szórakozó és játszóhelyszínek (gambling) végigkísérik a terület központjának megközelítési irányait.

A projekt összképet a kortárs, egyedi építészeti elemek, a funkcionális és kiszolgáló építmények neutrális világa és az invenciózusan megújított műemlékek adják.

Fotó: Bémer Miklós 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk