Nézőpontok/Kritika

Sabján Tibor - Buzás Miklós: Hagyományos falak

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Sabján Tibor - Buzás Miklós: Hagyományos falak
Nézőpontok/Kritika

Sabján Tibor - Buzás Miklós: Hagyományos falak

2003.10.13. 14:09

A magyar népi építészet falféleségeinek gazdagságát mutatja be a könyv, a Népi kultúra sorozat újabb köteteként.

Kiadja a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest 2003.
140 oldal, fekete fehér fotókkal és rajzokkal, 2800Ft

Részlet a bevezetõbõl:
"A magyar népi építészet falféleségeinek gazdagságát mutatja be könyvünk, a Népi kultúra sorozat újabb köteteként. A parasztság építkezési gyakorlata évszázados, sõt évezredes hagyományokat õrzött meg, de a változatlan eljárások mellett újabb építésmódokkal is próbálkozott. Ami az úri és polgári építkezésbõl már régen kiszorult, az a népi házépítés fogásaiban továbbélt és fennmaradt egészen a 20. század közepéig. A parasztság építkezése szorosan kapcsolódik az adott terület földrajzi adottságaihoz, gazdálkodási körülményeihez, de teljes mértékben mégsem függ attól, hiszen a kereskedelem és az ipar hatásai ellensúlyozzák a természetföldrajzi kényszer befolyását. Jó példa erre az Alföld építkezése: a középkorban még erdõs-ligetes síkság a 18. századra fátlan pusztává változott, ezért az építkezésben a földfalak kerültek túlsúlyba. Természetesen a házak építésekor a fát nem lehetett teljesen mellõzni, hiszen a födémeket, a tetõt és a nyílászárókat is fából készítették. Az ezekhez szükséges fát az Alföld peremét szegélyezõ hegyvidékeken termelték ki, és a nagyobb folyókon úsztatták le a fûrésztelepekkel felszerelt alföldi kikötõkbe. Tehát a fában szegény sík vidéki területeken is folyt faépítkezés, csak kisebb mértékben, mint a hegyvidékek fában gazdag falvaiban.

A népi építészet egyik alapvetõ és szembeötlõ jellegzetessége a természetes anyagok (fa, föld, kõ, szalma, nád stb.) használata, amelyeket ugyan az ember környezetébõl nyernek ki, de feldolgozásuk, majd pusztulásuk kevésbé károsítja és terheli a természetet. Az ökológiailag kedvezõ tulajdonságok szembeötlõk, ha a hagyományos eljárásokat mai építõkultúránkkal hasonlítjuk össze. Ezért van az, hogy egy-egy építésmód iránt ma ismét érdeklõdés tapasztalható. Ezért könyvünkben a hagyományok bemutatása mellett hangsúlyt fektetünk a mai alkalmazás kérdéseire is. A fennálló régi épületek felújításának, megmentésének sarkalatos pontja a nedves földfalak kijavítása vagy a rovarfertõzött faelemek konzerválása, ezért külön fejezetben foglalkozunk a már meglévõ épületek karbantartásával, felújításával. A hagyományok átmentésének másik útja, hogy új épületek építéséhez alkalmazzuk az évszázados eljárásokat, természetesen a mai követelményeknek megfelelõen."

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.