Közélet, hírek
Sándor Gergely programja a BÉK elnöki posztjára
2012.10.05. 13:00
Sándor Gergely részletes programja a Budapesti Építészkamara elnöki tisztségének betöltésére.
ÁTLÁTHATÓ SZAKMAISÁG
Átlátható szakmaiság címmel programtervezetet készítettünk a Budapesti Építész Kamara 2012-2016 közötti ciklusának vezetéséhez, amelyet 2012. október 11-én, 17-19 óra között
a FUGA Budapesti Építészeti Központ nagytermében megrendezésre kerülő nyilvános vitaesten a többi elnök- és alelnökjelölt jelenlétében, azok elképzeléseivel együtt, vitára bocsátunk! A vitaesten számítunk minden olyan kolléga jelenlétére, akinek a budapesti régió szakmai jövője fontos: megismerhetik a jelöltek személyét és programjaikat, valamint kérdéseikkel és hozzászólásaikkal segíthetik a beszélgetés menetét.
A pillanat jelentősége, hogy a fenti vitaest, valamint a Budapesti Építész Kamara tisztújítása olyan időszakban kerül sor, amikor a magyar építészet jövője igen bizonytalan. A felkért tisztségekre azon reményünkből vállalkozunk, hogy a jelenlegi aggasztó tendenciák hatását enyhítsük, és a kilátástalannak tűnő körülmények között is tartást adjunk a szakmának. Véleményünk szerint ehhez határozott, konstruktív, kompromisszummentes kamarára van szükség.
A szakma társadalmi elfogadottsága egyre problémásabb: egyre több, a szakmát is érintő kérdésben döntenek építészek megkérdezése nélkül; drasztikusan csökken a nyílt, országos tervpályázatok száma; az épített környezet ügyei egyre több minisztériumba vannak szétszórva. A jelenlegi helyzet megváltoztatásához sokkal jelentősebb lobbierőre, szakmai összefogásra és erőteljes kamarai szerepvállalásra van szükség. Ennek érdekében elvárásunk szerint:
a Budapesti Építész Kamarának minden, az építészetet érintő kérdésben - azokban is, melyekben erre nem kérik fel - szakmai alapokon nyugvó, kompromisszumoktól mentes véleményt kell nyilvánítania.
A kamara és tagjai közötti kommunikáció hiányos, a kamara működése nehezen követhető, számos információhoz csupán az éves küldöttgyűlések során lehet hozzájutni, a kommunikáció egyoldalú.
Elvárásunk szerint:
a Budapesti Építész Kamarának transzparens módon kell működnie, döntései, ügyintézése, egyeztetései nyilvánosak, elérhetőek, visszakereshetőek, a tagok véleményüket kifejthetik, azokat a kamara megfontolja.
A kamarai rendszer - a területi kamarák, az országos - jelenlegi állapotában nem alkalmas a szakma elvárt képviseletére. Hatékonysága, a befolyó tagdíjak felhasználása, lobbiereje megkérdőjelezhető. Elképzelésünk szerint:
a Budapesti Építész Kamara jelenlegi struktúráját költséghatékonyabb, professzionális szervezet felé kell elmozdítani, és országos szinten is változtatásokat kívánunk javasolni, melyhez partnereket keresünk.
A fenti, illetve a mellékletben részletezett programpontok megvalósításához a vitaesten való érdeklődésen túl számítunk a tagság tisztújításon való megjelenésére és támogató szavazataira!
Budapest, 2012. október 05.
Sándor Gergely, elnökjelölt
Sajtos Gábor, elnökségi tagjelölt
Sólyom Benedek, elnökségi tagjelölt
Szentirmai Tamás, elnökségi tagjelölt
Részletes programtervezet
KI – szerepek, definíció, leírás
definíció: professzionális alapon működtetett területi szakmai szervezet
területi szakmai szervezet
- kamarai törvényben meghatározott a szerepe (ennek ellenére a gyakorlatban felemás az alkalmazása, ezért a szerepek tisztázása fontos:);
- tisztázandó a kamara szerepe, a tőle elvárható teljesítmény;
- meghatározandó az országos szakmai kamarához való viszonya;
- maghatározandó a többi területi szakmai kamarához való viszonya;
- tisztázandó a kamara kompetenciája;
professzionális alapon működtetett*
- elnök ne legyen összeférhetetlen a pozíciójával (azáltal, hogy egyszerre gyakorló építész és kamarai elnök is);
- kamarai tisztségviselők munkája meg legyen fizetve;
- kamara (igény szerint teljes munkaidőben) saját feladatkörrel és azon belül döntéshozói hatáskörrel rendelkező jogi, közgazdasági, marketing és kommunikációs feladatokért felelős szakembereket alkalmaz;
* a professzionális működés költségigényes, mert szakemberek alkalmazásával jár!
MIT – feladatok
- az elvégzendő feladatok jellemzően kétirányúak: kifelé / befelé;
- nem kizárólagos, de egyik elsődlegesen fontos feladat a szakmai érdek;
- képviselete
- védelme
- érvényesítése,
- ahol az érdek: hogy az épített környezet alakítására irányuló építési beruházások eredményeként az érintett szereplők együttműködéseként egyre magasabb fokú, minőségű építészeti érték jöjjön létre!
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII tv. 2.§ értelmében a fenti fogalmak az alábbiakat jelentik:
5. Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja;
30. Építési beruházás: az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági, és építésügyi tevékenységek összessége;
36. Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése;
32. Építészeti érték: az épített környezet minden olyan tárgyi és szellemi (építészettörténeti, építőművészeti, műszaki-tudományos) építészeti minőséggel rendelkező alkotásokban megjelenő értéke, amelyben a mindenkori társadalom – ezen belül a helyi közösségek – identitása és alkotóképessége fejeződik ki;
valamint a szereplők a 32.§ és 38/A.§ értelmében különösen: építtető, beruházás-lebonyolító, hatóság, szakértők (pl. építésügyi műszaki és igazgatási), építészeti-műszaki tervező (különösen a BÉK tagja), tervellenőr, kivitelező, felelős műszaki vezető, építési műszaki ellenőr.
- állami feladatok ellátása (pl. névjegyzék, továbbképzés, jogosultság);
- társadalmi szerepvállalás, különösen:
a szakma és az építési beruházás szereplői közötti párbeszéd kialakítása;*
a vizuális nevelés elősegítése (pl. készségfejlesztés, ismeretterjesztő tv-műsorok);* - párbeszéd kialakítása, segítése
belső: tagok között;
belső: kamara és a tagok között;
külső: a szakma és az építési beruházás szereplői között;*
külső: a szakma és a társadalom között;* - véleményformálás, kritika megfogalmazása;
- alapszabály fentiek szerinti módosítása;
- munkához jutás lehetőségének elősegítése:
belső munkerő-áramlás támogatása az erre a célra kialakított adatbázis segítségével;*
eddig még periférikusnak gondolt szakterületek (pl. meglévő ingatlanállománnyal foglalkozó szakmák) munkáltatói szervezeteivel való együttműködés kialakítása;*
* új területek felé való nyitás költségigényes, mert szakembereket és háttérszervezetet igényel!
HOGYAN - működés
- átlátható és nyilvános:
működés;
pénzfelhasználás; - politikai kötődéstől mentesen, de a politikával együttműködve;
- csak szakmai szempontok mentén látja el feladatát és hozza meg döntéseit;
- proaktív: nem csak akkor lép, dönt, cselekszik, látja el feladatait, hogyha értesítették, hanem elébe megy a feladatoknak, kihívásoknak és problémáknak, lobbizik;*
- határozott;
- konfliktusokat a megfogalmazott szakmai érdek mentén felvállalja;*
- megfogalmazott szakmai érdek tudatában, illetve annak erejéig kompromisszummentes;
- egyértelmű;
- tiszta;
- konstruktív;
- kamara vezetése és a tagjai között intenzívebbé és személyesebbé kívánjuk tenni a kapcsolatot
évente 3x (január, május, szeptember) tart küldöttgyűlést;*
ahol nem csak a működéshez szükséges minimális feladatok elvégzése a cél;
MENNYIÉRT – finanszírozás
- bevétel:
tagdíj;
támogatások;
pályázatok; - kiadás
szervezeti működés;
feladatok ellátása;
támogatások (pl. FUGA); - bevétel / kiadás felülvizsgálata;
- szervezet működési költségének racionalizálása, gazdaságossá tétele;
- az országos szervezet felé egyenlő tagdíj-feladás a területi kamarák között;
- a működés feltétele a pénzügyi szigor:
tagdíjfizetési fegyelem szigorítása;
tárgyi évet megelőző év végéig meghatározni a tagdíj-fizetési határidőt; - tagdíjreform – ebben a MÉK-et támogatjuk;
MIKOR - ütemezés
- a szerepeket a ciklus elején kell tisztázni (2012);
- a feladatok ellátása folyamatos (2012 - );
- a működés mikéntjét kezdettől fogva alkalmazni kell (2012 - );
- a tagdíjfizetés átalakítását elő kell készíteni, 2013 év végén bevezetni;
- pénzügyi ütemtervet, cash-flowt a tárgyévet megelőző év végéig kell elkészíteni, elfogadni;
Sándor Gergely
10:54
BÉK elnöki, alelnöki vitaest: - megjelentek száma kb. 14-15, beleértve az elnökségi tagjelölteket, ÉF tudósítóját, FUGA vezetőjét (azaz a BÉK tagság ca. 5 ezreléke) - megjelent küldött-jelöltek száma saccra: 2-3 - ezek után jogosnak gondolom a kérdést, hogy vajon hogyan fogja a valóságban az új elnökség aktivizálni a küldötteket..? - sőt azt is fölvetném, hogy vajon a jelölőbizottság tényleg érdemben konzultált-e a küldött-jelöltekkel, hogy majd ők aktívan részt vesznek a komoly megújítási munkában..? Amit érdekesnek tartottam: - Mónus János: tervezés megkezdésének bejelentése egy nyilvános adatbázisba - Szegvári Katalin (moderátor): hiányzik a kommunikációs stratégia a programokból; a munkahiányos időkben nem jelenik meg a szolidaritás a programokban Amit furcsának találtam: - Sándor Gergely: nem az összes építész helyzetén kell segíteni, hanem azokén, akik már kiépítették a működő praxisukat - Mónus János: mindenkinek elege van már a honlapokból; - nem lehet visszaállítani a taggyűlést a küldöttgyűlés helyett, mert az anarchia lenne - Szegvári Katalin: fejezzük be a kérdéseket, mert már nincs idő (mi lett volna, ha 200 fős hallgatóság van??) (Már csak zárójeles kérdés: A küldöttjelöltek egyébként melyik programot támogatják?? Most akkor hogy szavazzak rájuk? Ja, és hányan fogunk majd szavazni? Szóval tényleg olyan hülyeség a tagság internetes szavazása..?)
12:19
@zim: Volt - egy elvetélt - ötlet valamikor (amikor bevezették a küldöttértekezleteket a taggyülés helyett -, hogy csak az lehessen küldött, aki mögött írásos támogatás van (pl. 20 fő/küldött, de most 15 fő/küldöttel is megelégednék), mert akkor legalább a támogatók számon kérhetnék küldötteiket a tevékenységükért. Ryhe Ui. Mennyire igaz, hogy minden újszülötnek, minden vicc új!
13:44
@Hartmann György Sándor: Ezt nem tudtam, de én is javasoltam a MÉK-ben, amikor a kamarai reformról ment a diskurzus, hogy az lehessen az EGYIK választási módszer, hogy 30-30 ember küldhessen egy-egy küldöttet. A többi tag meg nyugodtan szavazzon a listákra. (de azt mondták, hogy ez túl bonyolult, meg ilyenek...)
12:13
A BÉK tisztújítására készített Átlátható szakmaiság című programunk az oldalon hibásan olvasható. Az érthetetlen módon már eredetileg is két külön oldalra szerkesztett program (program bevezető: BÉK - Átlátható szakmaiság című programtervezet vitaestje - http://epiteszforum.hu/node/21933, részletes programtervezet: Sándor Gergely programja a BÉK elnöki posztjára - http://epiteszforum.hu/node/21934) a többszöri pontosítási kérelmünk ellenére jelenleg már hiányos is. A program bevezetőnk már nem található meg, helyén a vitaest tervezett programja található. A hiányzó részek mellett jelenleg az sem derül ki, hogy kik készítették. A hiányzó részt ezúton tesszük közzé: ÁTLÁTHATÓ SZAKMAISÁG Átlátható szakmaiság címmel programtervezetet készítettünk a Budapesti Építész Kamara 2012-2016 közötti ciklusának vezetéséhez, amelyet 2012. október 11-én, 17-19 óra között a FUGA Budapesti Építészeti Központ nagytermében megrendezésre kerülő nyilvános vitaesten a többi elnök- és alelnökjelölt jelenlétében, azok elképzeléseivel együtt, vitára bocsátunk! A vitaesten számítunk minden olyan kolléga jelenlétére, akinek a budapesti régió szakmai jövője fontos: megismerhetik a jelöltek személyét és programjaikat, valamint kérdéseikkel és hozzászólásaikkal segíthetik a beszélgetés menetét. A pillanat jelentősége, hogy a fenti vitaestre, valamint a Budapesti Építész Kamara tisztújítására olyan időszakban kerül sor, amikor a magyar építészet jövője igen bizonytalan. A felkért tisztségekre azon reményünkből vállalkozunk, hogy a jelenlegi aggasztó tendenciák hatását enyhítsük, és a kilátástalannak tűnő körülmények között is tartást adjunk a szakmának. Véleményünk szerint ehhez határozott, konstruktív, kompromisszummentes kamarára van szükség. A szakma társadalmi elfogadottsága egyre problémásabb: egyre több, a szakmát is érintő kérdésben döntenek építészek megkérdezése nélkül; drasztikusan csökken a nyílt, országos tervpályázatok száma; az épített környezet ügyei egyre több minisztériumba vannak szétszórva. A jelenlegi helyzet megváltoztatásához sokkal jelentősebb lobbierőre, szakmai összefogásra és erőteljes kamarai szerepvállalásra van szükség. Ennek érdekében elvárásunk szerint: a Budapesti Építész Kamarának minden, az építészetet érintő kérdésben - azokban is, melyekben erre nem kérik fel - szakmai alapokon nyugvó, kompromisszumoktól mentes véleményt kell nyilvánítania. A kamara és tagjai közötti kommunikáció hiányos, a kamara működése nehezen követhető, számos információhoz csupán az éves küldöttgyűlések során lehet hozzájutni, a kommunikáció egyoldalú. Elvárásunk szerint: a Budapesti Építész Kamarának transzparens módon kell működnie, döntései, ügyintézése, egyeztetései nyilvánosak, elérhetőek, visszakereshetőek, a tagok véleményüket kifejthetik, azokat a kamara megfontolja. A kamarai rendszer - a területi kamarák, az országos - jelenlegi állapotában nem alkalmas a szakma elvárt képviseletére. Hatékonysága, a befolyó tagdíjak felhasználása, lobbiereje megkérdőjelezhető. Elképzelésünk szerint: a Budapesti Építész Kamara jelenlegi struktúráját költséghatékonyabb, professzionális szervezet felé kell elmozdítani, és országos szinten is változtatásokat kívánunk javasolni, melyhez partnereket keresünk. A fenti, illetve a mellékletben részletezett programpontok megvalósításához a vitaesten való érdeklődésen túl számítunk a tagság tisztújításon való megjelenésére és támogató szavazataira! Budapest, 2012. október 05. Sándor Gergely, elnökjelölt Sajtos Gábor, elnökségi tagjelölt Sólyom Benedek, elnökségi tagjelölt Szentirmai Tamás, elnökségi tagjelölt
16:35
Amit javaslok még : Egy kamara /egy székhely. Nem kell megyei lebontás, az csak pénzkidobás. inkább professzionális szervezet. Pl........................ I. Egy 2013 január reggelén bekapcsolom a gépem, kapok egy mailt teles-teli gyorsan átlátható jogszabályi változásokkal kiegészítve számtalan szerkeszthető formátumú mintaanyaggal (hogyan alkalmazzuk..a jogszabályokat....).....mi kell a tervezői nyilatkozatba? ... Fogd és Vidd azaz Ctrl+C - Ctrl+V.....Azonnal. II. Minden héten egy gyorsan átlátható "ugye hogy 3000 F t/ nettó m2 áron dolgozik egy építész ? .........betanulandó mondatok. III. Kedves X.Y tervező, XY tervezőiroda az Ön/Önök által 2012.12.05-én a Budapest, X KER, Hrsz alatti társasházzal kapcsolatosan a Megbízó (adatbázisunk alapján) három irodától kért be árajánlatot. (melyet kötelezően meg kell küldeni kamaránknak véleményezésre ). Mindhárom résztvevőnek a minimálisan 2500 Ft/m2 árat javasoljuk. Ez alatt nem lehet vállalni. A Kamara felvette a Megbízóval a kapcsolatot és a 3 cég részére történő fixáras zártkörű meghívásos pályázat kiírását javasolta. Felhívom a Tisztelt kamarai tag figyelmét, hogy az engterv leadását követően a benyújtott engedélyezési terv valamint szerződés /számla másolatát Kamaránknál be kell mutatni. IV. Legfrissebb AutoCAD/Arcicad/stb formátumban közreadott gyártói segédlet, csomópont......menüpontunkban....... V. Tisztelt kamarai tag. ...számú Szerződését a kamara alkalmazásában lévő Dr.XY....ügyvéd ellenjegyzésivel ellátva mai napon postai uton postára adtuk. stb......(pl ez benne volna a kamarai tagdíjban). VI. Tisztelt tervező, újabb a Tervezés fontosságáról, mikéntjéről szóló újabb videó került fel a kamarai videótárunkban. E filmet, mely a tervezői munka fontosságát, összetettségét hivatott bemutatni minden gyakorló /tervező kolléga részére ajánljuk, hogy az ajánlati stádiumban lévő ügyfelei részére megküldjék. Ezzel is erősítsük szakmai érveinket, minden tag a tervezési konkrét feladataival foglalkozhat és nem kell "magyarázatokat" adni arra hogy miért nem tudunk egy héten belül elindulni egy feladattal, miért nem vagyunk sokszor telefonon elérhetők, mit jelent a hatósági egyeztetési kötelezettség. (Mert az építészre azt mondják, hogy olyan elhavazós.....) Azaz a Kamara által készített videó egy szakmai marketing eszköz. A Kamara magyaráz a Tervezők helyet. A Kamara ad válaszokat. Egy forrásból. És ezáltal Önnek több idő szabadul fel. A tervezésre. A továbbképzésére. Vagy csak egyszerűen a regenerálódásra. ikon
19:08
@epiteszikon: - Szerintem is, egy profi kamara sokkal hasznosabb volna egy ilyen kis országban. Ráadásul a budapesti ügyek nagy része országos ügy is, így állandó kompetenciaproblémák merülnek fel a BÉK és a MÉK között. - A jogállami gondolkodás szerint, illene visszaállítani a kamarai taggyűlést (ld. kamarai tv.). A mai világban illene bevezetni az internetes szavazás intézményét is, így valós felhatalmazása lenne az elnökségnek a döntéseihez. - Jó lenne bemutatni a program egyes elemeinek nagyságrendi költségeit (összefüggésben a tagdíjjal). (Így például, illett volna egykoron szavazásra bocsátani a tagság körében a FUGA létrehozását, annak anyagi vonzataival. Igazából nem is értem miért kellett a Budapesti Építészeti Központot "kiszervezni" az Építészek Házából, amikor annak az alagsora csupán vendéglátásra van bérbeadva.) - A fenti hozzászólásban tényleg vannak jó ötletek, de kérdés mi fér ebből bele a tagdíjba... Szerintem, a mai krízis sújtotta helyzetben csak differenciált tagdíjjal lehet profi kamarát építeni. Pl. alaptagdíj a kötelezően ellátandó feladatokra, "prémium" tagdíj a profi kamarából profitálóknak.
22:38
@epiteszikon: Epiteszikon hozzászólása nagyon hasznos.
08:05
@epiteszikon: A problémafölvetésekkel egyet értek, a rájuk adott válaszokkal is jórészt. De azért volna egy pár, amivel erőst vitatkoznék. Vegyük sorjába: ad I., IV. és VI.) Én dolgozom épp egy ilyesfajta rendszeren (ami egyébként még ennél is többet szeretne nyújtani). ad II.) Végre valaki, aki szintén úgy gondolja, hogy a díjszabás kérdése egyáltalán nem másodlagos kérdés. Éppenhogy minden ez után következik! A Csongrád Megyei tisztújításon képviselt elnökjelölti programom fókuszában is ez állt (talán nem elég hangsúlyosan). Illetve a díjszabással kapcsolatban van egy koncepcionális (paradigmatikus) változtatási javaslatom is (itt, az építészfórumon is publikáltam): költségvetés-típusú ajánlatokat a díjalap×módosító tényező1×módosító tényező2 szerkezetű díjkalkuláció helyett. Ugyanis (mint ahogyan azt korábban is kifejtettem) egy "3000 Ft/m2 a tervezési díj" típusú ökölszabály megfelelő lehet akkor, ha az ember csak társasházakat tervez; a való világban viszont a munkák nem elhanyagolható része ennél sokkal összetettebb. Pl.: meglévő épület kisebb-nagyobb átalakítása (nem mindegy, hogy csak egy ajtót kell nyitni, vagy egy teljes műemléki átalakításról van szó, komoly technológiai tervezéssel); ipari épületek tervezése kapcsán is elég sok speciális eset képzelhető el; stb. ad III. és V.) Azért ezek az elképzelések eléggé szocialisztikus/totalitárius ízűek. Ezek ellen én határozottan érvelnék: nem tartanám szerencsésnek, ha a kamara ilyen mértékben belelátna/belefolyna az egyes vállalkozások gazdálkodásába. De nem is gondolom, hogy a bevezetésüket a tagság elegendő többsége támogatná (ami egy demokratikus szervezet esetén fontos volna). A probléma viszont valós, csak egy kicsit más válaszokat kellene adni rá! S volnának is ilyen válaszok: -ha a jelenlegi szabályoknak történő megfeleléseket komolyan vesszük, már ma sem igazán tudna működni korrektül egy 1-2 fős magánvállalkozás (szabványok, felelősség stb.) -ergo a kamarának is határozottan támogatnia, segítenie kellene a tervezésből élő vállalkozások egészséges koncentrációját. Vállalatgazdasági szempontból a jelenlegi struktúra nehezen volna ideálisnak nevezhető, de a gazdasági függetlenség föladása nehéz kérdés, s a hatékony gazdálkodás sem egyszerű, a másik oldalon. ad "hoc":) A kamarai rendszer koncentrálása sem az ördögtől való. De azért ne ugorjunk a ló túloldalára se! Ugyanis: a területi kamaráknak jelenleg van egy elég komoly önigazgatási joga; ezt én nem dobnám ki alapból, egy budapesti kamara érdekében. Még egy paritásos területi képviseleti rendszer esetén sem. Sokkal egészségesebbnek tartanám, ha a megyei kamarák saját szándékból döntenének a regionális összeolvadások mellett (természetesen itt is fontos volna valamiféle területi paritás érvényesítése: a képviselt megyék rotációs alapon adnák valamely vezetői posztot). Merthogy nem eltagadható, hogy a közös problémák ellenére vannak olyan valós, területi jellegű problémák, amit a központi kamara nem tudna megfelelően képviselni; s nem is a tisztességességgel volna a gond, hanem csupán azzal, hogy mi látszik Budapesten egy zalaegerszegi vagy egy szentesi problémából? (tapasztalatból tudom, hogy a szentesiből már sok esetben Szegeden se sok)
08:15
@zim: zim! Te tudsz esetleg konkrét megoldást az internetes szavazásra? Nem kekeckedésből kérdem, hanem konkrét a fölvetésem (az elhúzódó Csongrád Megyei tisztújítással kapcsolatban merült föl a lehetőség). Egy internetes szavazással kapcsolatban ugyanis egy csomó kérdés fölmerül: -hogyan biztosítható, hogy törvényileg egyenértékű/elfogadható legyen a személyes szavazással? -de ha ez fenn is áll, ezt el is kell hitetni, meg kell ismertetni a tagsággal; -az azonosítással kapcsolatban is fölmerül egy sor technikai kérdés: hogyan tud egy tag regisztrálni? (hogyan biztosítható a regisztráló személy személyazonossága) S mindez a "nagy"politikai regisztrációs balhé fényében további stichet kap.
09:47
@sityu: Konkrétan a finn "kamaránál" láttam: névjegyzéki számmal és passworddel lehet belépni a szavazófelületre. Szerintem sokkal komolyabb legitimációja lenne egy ilyen szavazásnak, mint most, amikora tagság 10-15%-a szavazata alapján történik a választás.
09:21
@sityu: folytatom a választ: Arra, hogy hogyan kapjon valaki egy password-öt, úgy hogy a személyazonosságát igazolja, több lehetőség is van: pl. egy külföldi pénzintézettől kaptam úgy bankkártyát, hogy e-mailben kértek be dokumentumokat: kellett egy fényképes dokumentum + 2 db közüzemi számla / de más bankoknak is van pl. olyan telefonos rendszere, ahol n db személyes adat bemondásával (mindig más kérdések) azonosítod magad / végül még mindig ott a lehetőség, h személyesen beszaladjon az ember a Kamarába a passwordjéért (amit utána bármikor megváltoztathat, és több évig használhat minden szavazásra). Ezzel szemben a budapesti tisztújítás a múltkor egy egész munkanapot elvett a megjelentektől, sőt még egy másik napon vissza kellett menni szavazni egy olyan ügyben, ami nem dőlt el az első alkalommal. Ha épp azon a munkanapon van fontos / sürgős / vidéki dolgod - kihagyod; ha fiatalként egy irodában dolgozol, nem hiszem, hogy elkéredzkedsz - kihagyod /ha eleged van az egészből - kihagyod... Az interneten, jó programok alapján azért sokkal többen szavaznának, és ami ugyanilyen fontos: komoly kérdéseket a ciklus közben is fel lehetne tenni szavazásra a tagságnak (már ha a demokratikus működés a cél...)
09:32
@sityu: Én meg ismét leírom, h szerintem két tételből kellene, hogy álljon a díjszabás: (i) óradíj + (ii) szerzői jogdíj. Így sokkal jobban összevethető lenne más szakmákkal. Pl. ha normálisnak gondol valaki 20.000 Ft-os ügyvédi óradíjat, akkor nem kellene, hogy elborzadjon, ha egy komoly munkát végző építész (statikus, gépész stb.) is elkér ennyit a hozzáértéséért (a rajzoló munkájáért meg nyilván nem ennyit). Az óradíjas rendszerben a megrendelői változtatgatási igények is jobban lekövethetőek lennének. A szerzői jogdíjat pedig a tervezés kvalitásai szerint lehetne egyénileg beállítani (extrém esetben egy fennmaradási tervnél mondjuk 0).
12:37
@zim: " a megrendelői változtatgatási igények"....Ez őszintén szíven talált, mert ez folyamatosan szétzilálja az időbeosztásomat. Lakóssági munkáknál (és most azok vannak többnyire) ez mindennapi probléma.