Programok

53. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem

1/1

?>
1/1

53. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem
Programok

53. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem

2020.07.15. 10:16

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Szombathely, Magyarország

Esemény kezdete:
2020.09.21. 08:00
Esemény vége:
2020.09.24. 20:00

Milyen irányokat vett a fizikailag is kettévágott városok fejlődése, építészete a két világháború között illetve a szocializmus évtizedeiben? „100 éve peremhelyzetben: határmenti városok a Kárpát-medencében" címmel rendezik meg az 53. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemet szeptember 21. és 24. között Szombathelyen.

A 100 éve történt trianoni határmegvonással kapcsolatosan sokszor leragadunk a számoknál. A számok meggyőzők tudnak lenni, de rendre elfedik a mélyebb tartalmakat. A Kárpát-medence városainak esetében, határon innen és túl, szintén vizsgálni és sorolni lehetne népességváltozásukat, vándorlási folyamataikat, gazdasági szerkezetük átalakulását, a piacaikon megfordult áru mennyiségét, akár vonzáskörzeteiket leíró számadatokat. Az 53. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem előadásai azt vizsgálják, hogy a 20-21. században államhatár-szakaszonként is különbözően, ám szinte folyamatosan változó funkciójú, átjárhatóságú és jelentésű határok hogyan befolyásolták, alakították a közelükben fekvő települések életét. Az előadók fő kérdése, hogy ezek a helyenként fizikailag is kettévágott városok hogyan tudtak alkalmazkodni ezekhez a változó feltételekhez, s milyen irányokat vett településfejlődésük, városépítészetük a két világháború között, a szocializmus évtizedeiben vagy a politikai rendszerváltozás után.

Program

1. nap – 2020. szeptember 21. – Emberek, épületek és városok Trianon után

Dr. Klestenitz Tibor PhD. (történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos munkatársa): A trianoni döntés körülményei és következményei

Prof. Dr. habil. Mezős Tamás CSc. PhD. DLA. (okleveles építőmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, a BME Építészmérnöki Kar Építészettörténeti És Mũemléki Tanszék egyetemi tanára): Trianon hatása a magyar műemlékvédelemre

Dr. Borovics Attila PhD. (okleveles erdőmérnök, az Erdészeti Tudományos Intézet intézetigazgatója, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának címzetes egyetemi tanára): Erdészek válasza a trianoni sokkra

Dr. Mariska Zoltán CSc. PhD. (egyetemtörténész, a Miskolci Egyetem Filozófia Tanszékének és az Eszterházy Károly Egyetem Kulturális Örökség és Művelődéstörténet tanszékének ny. egyetemi docense): A Kolozsvári Egyetem átköltözése és az egyetem jelenléte mit jelentett és jelent Szeged városa számára

Kiss Lajos (építészmérnök, vezető építésztervező, településtervező, területi tervező, Szeged Palóczi-díjas ny. főépítésze): A Szegedi Tudományegyetem építészete - különös tekintettel a Dóm téri együttesre.

 

2. nap – 2020. szeptember 22. – Határmenti városok határhelyzetben

Kuslits Tibor (okl. építészmérnök, Széchenyi István Egyetem Építészettörténeti és Városépítészeti Tanszék adjunktusa, Pannonhalma város főépítésze) Sopron városának sorsa és fejlődése 1920-tól napjainkig

Siklósi József (okleveles építészmérnök, Komárom város Ybl-díjas főépítésze) és Litomericzky Nándor (Jedlik-díjas építészmérnök, az Európa Atelier tervezőiroda egyik alakítója és társtulajdonosa) Észak- és Dél-Komárom (Komarno és Komárom) városának helyzete és alakulása Trianon óta

Spisák Balázs (tanár) Esztergom városfejlődése, története a határhelyzetben

Pekár István (újságíró) Balassagyarmat helyzetének alakulása


Kísérő program: Osskó Judit filmjeinek vetítése

Unokáink is látni fogják / Rerrich Béla építész, kertművész (1881-1932);
Jankovics Tibor portré (2020)
 

3. nap – 2020. szeptember 23. – Határhelyzet, és ami utána jöhet

Csach Gábor (művészettörténész, Balassagyarmat polgármestere) A „Civitas Fortissima" lehetőségei és tervei ma

Godzsák Attila (történész, Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum) Sátoraljaújhely legutóbbi száz évének története

Végh József (okleveles építészmérnök, az Art Vital Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. ügyvezetője, vezető tervezője) Sátoraljaújhely településének alakulása, lehetőségei

Dr. Erdész Ádám PhD. (főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés megyei Levéltárának igazgatója) Gyula szerepének, útjának fordulói a legutóbbi száz évben

Béres István (okleveles építészmérnök, Gyula város főépítésze) Gyula városfejlődése és építészete a rendezési tervek tükrében és a városkép alakulása

Dr. habil. Bede István DLA (okl. építészmérnök, egyetemi docens) Pécs és Baranya megye küzdelmei a határhelyzetbe kerülés óta.

 

További információk a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem oldalán olvashatók.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A FÓTI PLÉBÁNIATEMPLOM // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:51
00:07:54

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

Épületek/Örökség

MÁTYÁSFÖLD // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:47
00:07:04

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk