Nézőpontok/Vélemény

Séták a Rózsadomb Bauhaus utcáin

1/18

A főváros feletti Rózsadombon, illetve a folytatásában emelkedő József- és Ferenc-hegyen már a szőlők 19. század végi hanyatlása után megjelentek a felső tízezer villái, de a gyors fejlődés az 1920-as években kezdődött. Forrás: Fortepan/Sattler Katalin

A Rózsadomb 50-70 méterig emelkedő lejtőjén fokozatos az átmenet a 19. századi építészettől a modern felé. Legszebb képviselőik a Zrumeczky Dezső tervezte Áldás utcai iskola, vagy a Szemlőhegy utcai Haas-villa

Az utóbbi épület 1928-ban épült Kiss Géza tervei szerint. Gazdag díszítései ma is eredeti formájukban láthatók.

Az Áfonya utca 7 alatti villa megjelenése már az új időket hirdeti, tervei Pogány Móric irodájában készültek 1934-ben. Két lakása elsősorban persze a táj felé nyílik, ahol tágas teraszok is helyet kaptak.

Az utcai homlokzaton a látványos lépcsőké a főszerep.

Alig húsz méterrel odébb, szintén Pogány Móric műhelyében, de főként Janáky István tervei szerint épült a jóval szögletesebb, szintenként itt is egy-egy lakásos ház.

Az épület minimalista, modern stílusa az építése idején elérhető csúcstechnikát rejtette a falakon belül is. Eredeti, tágas fürdőszobái, benapozott szobái ma is megnyerők lennének, de a háború után kilenc kisebb lakásra osztották.

Mai szemmel talán még időtállóbb megjelenésű a Harangvirág utca 11. alatti Tyroler-villa. Pedig ebben az esetben is egy közel kilencven éves, műemlék épületet látunk.

A ház Molnár Farkas tervei szerint épült, és az igazán különleges megoldásai szintén nem az utcáról láthatók: szobái eredetileg eltolható mobil falakkal voltak variálhatók, tetején zuhanyzós kert adott előteret a panorámának.

A Rózsadomb egyik legelegánsabb és legnagyobb villája sajnos épp a leginkább eltakart is, csak az oldalára nyílik rálátás. Pedig a Kozma Lajos tervezte Berkenye utcai Magyar-villa igazán látványos, szerencsére építéskori fotókkal kiválóan dokumentált.

A Pasaréti út egyik kevésbé frekventált, nagy telkén épült fel 1940-re a Budai Tornaegylet sporttelepe, amit ma is eredeti funkciója szerint használnak.

A Korozmai Vilmos tervei szerint épült főépület mára kissé átépült, főbejárata előtt az 1950-es évek végétől állnak Szabó István és Kamotsay István sportoló-szobrai.

A közeli Hermann Ottó út 10 és 12-ben áll a kor egyik legismertebb lakóház-tervezője, Kozma Lajos két villája. Az előbbi, 1932-re elkészült Vázsonyi-ház kevésbé hasonlít az építész két évvel korábbi Napraforgó utcai épületeire.

A szomszédos 10. szám alatti Klinger-villa már letisztultabb, és persze itt is elsősorban a táj felé tájolt.

A Ferenc-hegyen 1941-re készült el a Baba utcai Járitz-villa. Fischer József pompás épületét háborús találatok, és a földszint átépítése is sújtotta, megmaradt viszont a hozzá tartozó, óriási telek, ami ritkaság a sűrűsödő beépítésű környéken.

A domb tövében a századelő rendezési terve nyomán tömbházak sora választja el a kertvárost a Margit-körúttól. Ennek lezárására épült 1937-ben Domány Ferenc és Hofstätter Béla tervei szerint a 15-17. alatti pompás bérház.

Budapest egyik legismertebb bauhaus épületének két bejárata is van, a domboldal miatt másfél szint eltolsással. A hozzájuk tartozó két különleges, kör alakú üveglift miatt kapta a dugattyús ház nevet. Ma is jó állapotban áll, immár műemléki védelemmel.

A modern kertváros szélén modern mozi is épült, szintén Kozma Lajos tervei alapján. Az Átrium filmszínház különlegessége, hogy a mai napig közel eredeti állapotában csodálhatjuk meg, immár színházként.

?>
A főváros feletti Rózsadombon, illetve a folytatásában emelkedő József- és Ferenc-hegyen már a szőlők 19. század végi hanyatlása után megjelentek a felső tízezer villái, de a gyors fejlődés az 1920-as években kezdődött. Forrás: Fortepan/Sattler Katalin
?>
A Rózsadomb 50-70 méterig emelkedő lejtőjén fokozatos az átmenet a 19. századi építészettől a modern felé. Legszebb képviselőik a Zrumeczky Dezső tervezte Áldás utcai iskola, vagy a Szemlőhegy utcai Haas-villa
?>
Az utóbbi épület 1928-ban épült Kiss Géza tervei szerint. Gazdag díszítései ma is eredeti formájukban láthatók.
?>
Az Áfonya utca 7 alatti villa megjelenése már az új időket hirdeti, tervei Pogány Móric irodájában készültek 1934-ben. Két lakása elsősorban persze a táj felé nyílik, ahol tágas teraszok is helyet kaptak.
?>
Az utcai homlokzaton a látványos lépcsőké a főszerep.
?>
Alig húsz méterrel odébb, szintén Pogány Móric műhelyében, de főként Janáky István tervei szerint épült a jóval szögletesebb, szintenként itt is egy-egy lakásos ház.
?>
Az épület minimalista, modern stílusa az építése idején elérhető csúcstechnikát rejtette a falakon belül is. Eredeti, tágas fürdőszobái, benapozott szobái ma is megnyerők lennének, de a háború után kilenc kisebb lakásra osztották.
?>
Mai szemmel talán még időtállóbb megjelenésű a Harangvirág utca 11. alatti Tyroler-villa. Pedig ebben az esetben is egy közel kilencven éves, műemlék épületet látunk.
?>
A ház Molnár Farkas tervei szerint épült, és az igazán különleges megoldásai szintén nem az utcáról láthatók: szobái eredetileg eltolható mobil falakkal voltak variálhatók, tetején zuhanyzós kert adott előteret a panorámának.
?>
A Rózsadomb egyik legelegánsabb és legnagyobb villája sajnos épp a leginkább eltakart is, csak az oldalára nyílik rálátás. Pedig a Kozma Lajos tervezte Berkenye utcai Magyar-villa igazán látványos, szerencsére építéskori fotókkal kiválóan dokumentált.
?>
A Pasaréti út egyik kevésbé frekventált, nagy telkén épült fel 1940-re a Budai Tornaegylet sporttelepe, amit ma is eredeti funkciója szerint használnak.
?>
A Korozmai Vilmos tervei szerint épült főépület mára kissé átépült, főbejárata előtt az 1950-es évek végétől állnak Szabó István és Kamotsay István sportoló-szobrai.
?>
A közeli Hermann Ottó út 10 és 12-ben áll a kor egyik legismertebb lakóház-tervezője, Kozma Lajos két villája. Az előbbi, 1932-re elkészült Vázsonyi-ház kevésbé hasonlít az építész két évvel korábbi Napraforgó utcai épületeire.
?>
A szomszédos 10. szám alatti Klinger-villa már letisztultabb, és persze itt is elsősorban a táj felé tájolt.
?>
A Ferenc-hegyen 1941-re készült el a Baba utcai Járitz-villa. Fischer József pompás épületét háborús találatok, és a földszint átépítése is sújtotta, megmaradt viszont a hozzá tartozó, óriási telek, ami ritkaság a sűrűsödő beépítésű környéken.
?>
A domb tövében a századelő rendezési terve nyomán tömbházak sora választja el a kertvárost a Margit-körúttól. Ennek lezárására épült 1937-ben Domány Ferenc és Hofstätter Béla tervei szerint a 15-17. alatti pompás bérház.
?>
Budapest egyik legismertebb bauhaus épületének két bejárata is van, a domboldal miatt másfél szint eltolsással. A hozzájuk tartozó két különleges, kör alakú üveglift miatt kapta a dugattyús ház nevet. Ma is jó állapotban áll, immár műemléki védelemmel.
?>
A modern kertváros szélén modern mozi is épült, szintén Kozma Lajos tervei alapján. Az Átrium filmszínház különlegessége, hogy a mai napig közel eredeti állapotában csodálhatjuk meg, immár színházként.
1/18

A főváros feletti Rózsadombon, illetve a folytatásában emelkedő József- és Ferenc-hegyen már a szőlők 19. század végi hanyatlása után megjelentek a felső tízezer villái, de a gyors fejlődés az 1920-as években kezdődött. Forrás: Fortepan/Sattler Katalin

A Rózsadomb 50-70 méterig emelkedő lejtőjén fokozatos az átmenet a 19. századi építészettől a modern felé. Legszebb képviselőik a Zrumeczky Dezső tervezte Áldás utcai iskola, vagy a Szemlőhegy utcai Haas-villa

Az utóbbi épület 1928-ban épült Kiss Géza tervei szerint. Gazdag díszítései ma is eredeti formájukban láthatók.

Az Áfonya utca 7 alatti villa megjelenése már az új időket hirdeti, tervei Pogány Móric irodájában készültek 1934-ben. Két lakása elsősorban persze a táj felé nyílik, ahol tágas teraszok is helyet kaptak.

Az utcai homlokzaton a látványos lépcsőké a főszerep.

Alig húsz méterrel odébb, szintén Pogány Móric műhelyében, de főként Janáky István tervei szerint épült a jóval szögletesebb, szintenként itt is egy-egy lakásos ház.

Az épület minimalista, modern stílusa az építése idején elérhető csúcstechnikát rejtette a falakon belül is. Eredeti, tágas fürdőszobái, benapozott szobái ma is megnyerők lennének, de a háború után kilenc kisebb lakásra osztották.

Mai szemmel talán még időtállóbb megjelenésű a Harangvirág utca 11. alatti Tyroler-villa. Pedig ebben az esetben is egy közel kilencven éves, műemlék épületet látunk.

A ház Molnár Farkas tervei szerint épült, és az igazán különleges megoldásai szintén nem az utcáról láthatók: szobái eredetileg eltolható mobil falakkal voltak variálhatók, tetején zuhanyzós kert adott előteret a panorámának.

A Rózsadomb egyik legelegánsabb és legnagyobb villája sajnos épp a leginkább eltakart is, csak az oldalára nyílik rálátás. Pedig a Kozma Lajos tervezte Berkenye utcai Magyar-villa igazán látványos, szerencsére építéskori fotókkal kiválóan dokumentált.

A Pasaréti út egyik kevésbé frekventált, nagy telkén épült fel 1940-re a Budai Tornaegylet sporttelepe, amit ma is eredeti funkciója szerint használnak.

A Korozmai Vilmos tervei szerint épült főépület mára kissé átépült, főbejárata előtt az 1950-es évek végétől állnak Szabó István és Kamotsay István sportoló-szobrai.

A közeli Hermann Ottó út 10 és 12-ben áll a kor egyik legismertebb lakóház-tervezője, Kozma Lajos két villája. Az előbbi, 1932-re elkészült Vázsonyi-ház kevésbé hasonlít az építész két évvel korábbi Napraforgó utcai épületeire.

A szomszédos 10. szám alatti Klinger-villa már letisztultabb, és persze itt is elsősorban a táj felé tájolt.

A Ferenc-hegyen 1941-re készült el a Baba utcai Járitz-villa. Fischer József pompás épületét háborús találatok, és a földszint átépítése is sújtotta, megmaradt viszont a hozzá tartozó, óriási telek, ami ritkaság a sűrűsödő beépítésű környéken.

A domb tövében a századelő rendezési terve nyomán tömbházak sora választja el a kertvárost a Margit-körúttól. Ennek lezárására épült 1937-ben Domány Ferenc és Hofstätter Béla tervei szerint a 15-17. alatti pompás bérház.

Budapest egyik legismertebb bauhaus épületének két bejárata is van, a domboldal miatt másfél szint eltolsással. A hozzájuk tartozó két különleges, kör alakú üveglift miatt kapta a dugattyús ház nevet. Ma is jó állapotban áll, immár műemléki védelemmel.

A modern kertváros szélén modern mozi is épült, szintén Kozma Lajos tervei alapján. Az Átrium filmszínház különlegessége, hogy a mai napig közel eredeti állapotában csodálhatjuk meg, immár színházként.

Nézőpontok/Vélemény

Séták a Rózsadomb Bauhaus utcáin

2022.12.10. 15:58
1/18

A főváros feletti Rózsadombon, illetve a folytatásában emelkedő József- és Ferenc-hegyen már a szőlők 19. század végi hanyatlása után megjelentek a felső tízezer villái, de a gyors fejlődés az 1920-as években kezdődött. Forrás: Fortepan/Sattler Katalin

A Rózsadomb 50-70 méterig emelkedő lejtőjén fokozatos az átmenet a 19. századi építészettől a modern felé. Legszebb képviselőik a Zrumeczky Dezső tervezte Áldás utcai iskola, vagy a Szemlőhegy utcai Haas-villa

Az utóbbi épület 1928-ban épült Kiss Géza tervei szerint. Gazdag díszítései ma is eredeti formájukban láthatók.

Az Áfonya utca 7 alatti villa megjelenése már az új időket hirdeti, tervei Pogány Móric irodájában készültek 1934-ben. Két lakása elsősorban persze a táj felé nyílik, ahol tágas teraszok is helyet kaptak.

Az utcai homlokzaton a látványos lépcsőké a főszerep.

Alig húsz méterrel odébb, szintén Pogány Móric műhelyében, de főként Janáky István tervei szerint épült a jóval szögletesebb, szintenként itt is egy-egy lakásos ház.

Az épület minimalista, modern stílusa az építése idején elérhető csúcstechnikát rejtette a falakon belül is. Eredeti, tágas fürdőszobái, benapozott szobái ma is megnyerők lennének, de a háború után kilenc kisebb lakásra osztották.

Mai szemmel talán még időtállóbb megjelenésű a Harangvirág utca 11. alatti Tyroler-villa. Pedig ebben az esetben is egy közel kilencven éves, műemlék épületet látunk.

A ház Molnár Farkas tervei szerint épült, és az igazán különleges megoldásai szintén nem az utcáról láthatók: szobái eredetileg eltolható mobil falakkal voltak variálhatók, tetején zuhanyzós kert adott előteret a panorámának.

A Rózsadomb egyik legelegánsabb és legnagyobb villája sajnos épp a leginkább eltakart is, csak az oldalára nyílik rálátás. Pedig a Kozma Lajos tervezte Berkenye utcai Magyar-villa igazán látványos, szerencsére építéskori fotókkal kiválóan dokumentált.

A Pasaréti út egyik kevésbé frekventált, nagy telkén épült fel 1940-re a Budai Tornaegylet sporttelepe, amit ma is eredeti funkciója szerint használnak.

A Korozmai Vilmos tervei szerint épült főépület mára kissé átépült, főbejárata előtt az 1950-es évek végétől állnak Szabó István és Kamotsay István sportoló-szobrai.

A közeli Hermann Ottó út 10 és 12-ben áll a kor egyik legismertebb lakóház-tervezője, Kozma Lajos két villája. Az előbbi, 1932-re elkészült Vázsonyi-ház kevésbé hasonlít az építész két évvel korábbi Napraforgó utcai épületeire.

A szomszédos 10. szám alatti Klinger-villa már letisztultabb, és persze itt is elsősorban a táj felé tájolt.

A Ferenc-hegyen 1941-re készült el a Baba utcai Járitz-villa. Fischer József pompás épületét háborús találatok, és a földszint átépítése is sújtotta, megmaradt viszont a hozzá tartozó, óriási telek, ami ritkaság a sűrűsödő beépítésű környéken.

A domb tövében a századelő rendezési terve nyomán tömbházak sora választja el a kertvárost a Margit-körúttól. Ennek lezárására épült 1937-ben Domány Ferenc és Hofstätter Béla tervei szerint a 15-17. alatti pompás bérház.

Budapest egyik legismertebb bauhaus épületének két bejárata is van, a domboldal miatt másfél szint eltolsással. A hozzájuk tartozó két különleges, kör alakú üveglift miatt kapta a dugattyús ház nevet. Ma is jó állapotban áll, immár műemléki védelemmel.

A modern kertváros szélén modern mozi is épült, szintén Kozma Lajos tervei alapján. Az Átrium filmszínház különlegessége, hogy a mai napig közel eredeti állapotában csodálhatjuk meg, immár színházként.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.