| CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Séták Lőcse felújított főterén, és azon túl

1/20

Lőcse gyors fejlődését kiváló fekvésének köszönhette: a felvidéki bányavárosok és Buda közti útvonalak egyike mentén, már a 13. században árumegállítási joga volt a városnak. Ekkor kezdett kialakulni mai látható városképe.

A városfal mai formáját a 16. századra nyerte el, legfontosabb szerepe nem a török, hanem a Huszita támadások kivédése volt. Nagy része, három eredeti kapujával, és a 15-ből hat bástyával a mai napig áll.

A városközpont talán legpatinásabb bejárata a Kassai kapu. A boltív fölötti harmadik szint és a tető már a 20. század elején épült.

A belső városrész szűk utcáiban, a várfaltól a történelmi főtér felé haladva, egyre öregebb, de jobb állapotú épületek szegélyezik az utat.

A városi főtér az elmúlt években nagyszabású felújításon esett át. Hatvan épülete eredetileg gótikus és reneszánsz stílusban épült, ma mindegyikük része a város több mint 366 épületből álló műemlék listájának.

A tér egyik legismertebb homlokzata, a Thurzó-ház. Az egykori bányatulajdonos család otthona mai formáját 1902-ben nyerte el. Ma a városi levéltár működik benne.

A klasszicista megyeháza a tér legfiatalabb épületeinek egyike, 1981-re készült el Povolny Antal tervei szerint.

A város részben pompás főtéri házaival, de általános képével, városfalával és kulturális örökségével, 2009 óta az UNESCO Világörökség része.

A főtér felújításának egyik utolsó, még hiányzó lépése a Krupek-ház rendbehozatala. A 15. században épült homlokzat pompás sgrafittóinak helyreállítása a modern vékonyvakolatokkal aligha lehetséges, de a különleges feladat sokáig már nem halasztható.

A tér nyugati oldalának legmagasabb eleme a szomszédos Spillenberg ház. Jókai Mór regényének lőcsei fehér asszonya, a valóban is létező Géczy Julianna egykori lakhelye ma egy ír állampolgár tulajdonában áll, szépen felújított állapotban. Szemben a méltán híres városháza.

A főtér két monumentális épületének egyike a pompás városháza, ami közel hatszáz éve látja el a funkcióját (majdnem olyan rég, mint a kőszegi). Mai formáját 1893 és 1895 között Schulek Frigyes tervei alapján kapta.

A városházánál is bő száz évvel idősebb gótikus Szent Jakab-templom a város talán legértékesebb műemléke. Csaknem tucatnyi alkalommal átépítették, legalább háromszor leégett, de mai formájában is egyedülálló épített emlék. Hozzá igazodva (balra) épült a városháza harangtornya, 1651-ben.

A Szent Jakab-templom gazdagon díszített főbejárata. A 2015-ös pápai döntés óta éppúgy basilica minor templom, mint a város fölötti Mária-hegyi templom.

A Szent Jakab-templom ma álló tornya 1858-ra készült el. Közel ötven méteres magasságával a korábbinál alacsonyabb, de így is a város szinte minden pontjáról látható tájékozódási pont.

A városközpont másik nagy temploma már a városfal mellett, kései barokk stílusban épült Szent Lélek minorita templom és kolostor.

A város harmadik, távolról jól látható tornya a 350 éves gimnáziumé, amelynek korszerű bővítése 1913-ban, Hajós Alfréd tervei alapján épült. A jellegzetes fiatorony, mint díszítő elem Hajós másik korabeli művén, a debreceni Aranybika szálló homlokzatán is megjelenik.

A városközponttól távolabb, de még a falon belül, kevésbé értékes telkeken épültek és alakultak át a lakóházak, ennek folyamata ma is tart.

A város fölötti Mária-hegyen álló Szűz Mária Templom Szlovákia egyik legismertebb zarándokhelye. Az előtte álló nyitott oltárról pompás kilátás nyílik Lőcse városára is; 1995-ös látogatásakor II. János Pál Pápa is innen köszöntötte az összegyűlt hatszázezer fős tömeget.

A zarándokhely bő 800 éves története során négy templom épült, mind a korábbi helyén, azoknál nagyobb és korszerűbb formában. A ma álló templom Müller Antal lőcsi építész tervei alapján, 1914-re készült el neogótikus stílusban.

A templom előtti tisztás népszerű kiránduló és piknikezőhely, ahonnan látványosan elkülönül Lőcse történelmi központja, és a 20. században épült, újabb városrésze.

?>
Lőcse gyors fejlődését kiváló fekvésének köszönhette: a felvidéki bányavárosok és Buda közti útvonalak egyike mentén, már a 13. században árumegállítási joga volt a városnak. Ekkor kezdett kialakulni mai látható városképe.
?>
A városfal mai formáját a 16. századra nyerte el, legfontosabb szerepe nem a török, hanem a Huszita támadások kivédése volt. Nagy része, három eredeti kapujával, és a 15-ből hat bástyával a mai napig áll.
?>
A városközpont talán legpatinásabb bejárata a Kassai kapu. A boltív fölötti harmadik szint és a tető már a 20. század elején épült.
?>
A belső városrész szűk utcáiban, a várfaltól a történelmi főtér felé haladva, egyre öregebb, de jobb állapotú épületek szegélyezik az utat.
?>
A városi főtér az elmúlt években nagyszabású felújításon esett át. Hatvan épülete eredetileg gótikus és reneszánsz stílusban épült, ma mindegyikük része a város több mint 366 épületből álló műemlék listájának.
?>
A tér egyik legismertebb homlokzata, a Thurzó-ház. Az egykori bányatulajdonos család otthona mai formáját 1902-ben nyerte el. Ma a városi levéltár működik benne.
?>
A klasszicista megyeháza a tér legfiatalabb épületeinek egyike, 1981-re készült el Povolny Antal tervei szerint.
?>
A város részben pompás főtéri házaival, de általános képével, városfalával és kulturális örökségével, 2009 óta az UNESCO Világörökség része.
?>
A főtér felújításának egyik utolsó, még hiányzó lépése a Krupek-ház rendbehozatala. A 15. században épült homlokzat pompás sgrafittóinak helyreállítása a modern vékonyvakolatokkal aligha lehetséges, de a különleges feladat sokáig már nem halasztható.
?>
A tér nyugati oldalának legmagasabb eleme a szomszédos Spillenberg ház. Jókai Mór regényének lőcsei fehér asszonya, a valóban is létező Géczy Julianna egykori lakhelye ma egy ír állampolgár tulajdonában áll, szépen felújított állapotban. Szemben a méltán híres városháza.
?>
A főtér két monumentális épületének egyike a pompás városháza, ami közel hatszáz éve látja el a funkcióját (majdnem olyan rég, mint a kőszegi). Mai formáját 1893 és 1895 között Schulek Frigyes tervei alapján kapta.
?>
A városházánál is bő száz évvel idősebb gótikus Szent Jakab-templom a város talán legértékesebb műemléke. Csaknem tucatnyi alkalommal átépítették, legalább háromszor leégett, de mai formájában is egyedülálló épített emlék. Hozzá igazodva (balra) épült a városháza harangtornya, 1651-ben.
?>
A Szent Jakab-templom gazdagon díszített főbejárata. A 2015-ös pápai döntés óta éppúgy basilica minor templom, mint a város fölötti Mária-hegyi templom.
?>
A Szent Jakab-templom ma álló tornya 1858-ra készült el. Közel ötven méteres magasságával a korábbinál alacsonyabb, de így is a város szinte minden pontjáról látható tájékozódási pont.
?>
A városközpont másik nagy temploma már a városfal mellett, kései barokk stílusban épült Szent Lélek minorita templom és kolostor.
?>
A város harmadik, távolról jól látható tornya a 350 éves gimnáziumé, amelynek korszerű bővítése 1913-ban, Hajós Alfréd tervei alapján épült. A jellegzetes fiatorony, mint díszítő elem Hajós másik korabeli művén, a debreceni Aranybika szálló homlokzatán is megjelenik.
?>
A városközponttól távolabb, de még a falon belül, kevésbé értékes telkeken épültek és alakultak át a lakóházak, ennek folyamata ma is tart.
?>
A város fölötti Mária-hegyen álló Szűz Mária Templom Szlovákia egyik legismertebb zarándokhelye. Az előtte álló nyitott oltárról pompás kilátás nyílik Lőcse városára is; 1995-ös látogatásakor II. János Pál Pápa is innen köszöntötte az összegyűlt hatszázezer fős tömeget.
?>
A zarándokhely bő 800 éves története során négy templom épült, mind a korábbi helyén, azoknál nagyobb és korszerűbb formában. A ma álló templom Müller Antal lőcsi építész tervei alapján, 1914-re készült el neogótikus stílusban.
?>
A templom előtti tisztás népszerű kiránduló és piknikezőhely, ahonnan látványosan elkülönül Lőcse történelmi központja, és a 20. században épült, újabb városrésze.
1/20

Lőcse gyors fejlődését kiváló fekvésének köszönhette: a felvidéki bányavárosok és Buda közti útvonalak egyike mentén, már a 13. században árumegállítási joga volt a városnak. Ekkor kezdett kialakulni mai látható városképe.

A városfal mai formáját a 16. századra nyerte el, legfontosabb szerepe nem a török, hanem a Huszita támadások kivédése volt. Nagy része, három eredeti kapujával, és a 15-ből hat bástyával a mai napig áll.

A városközpont talán legpatinásabb bejárata a Kassai kapu. A boltív fölötti harmadik szint és a tető már a 20. század elején épült.

A belső városrész szűk utcáiban, a várfaltól a történelmi főtér felé haladva, egyre öregebb, de jobb állapotú épületek szegélyezik az utat.

A városi főtér az elmúlt években nagyszabású felújításon esett át. Hatvan épülete eredetileg gótikus és reneszánsz stílusban épült, ma mindegyikük része a város több mint 366 épületből álló műemlék listájának.

A tér egyik legismertebb homlokzata, a Thurzó-ház. Az egykori bányatulajdonos család otthona mai formáját 1902-ben nyerte el. Ma a városi levéltár működik benne.

A klasszicista megyeháza a tér legfiatalabb épületeinek egyike, 1981-re készült el Povolny Antal tervei szerint.

A város részben pompás főtéri házaival, de általános képével, városfalával és kulturális örökségével, 2009 óta az UNESCO Világörökség része.

A főtér felújításának egyik utolsó, még hiányzó lépése a Krupek-ház rendbehozatala. A 15. században épült homlokzat pompás sgrafittóinak helyreállítása a modern vékonyvakolatokkal aligha lehetséges, de a különleges feladat sokáig már nem halasztható.

A tér nyugati oldalának legmagasabb eleme a szomszédos Spillenberg ház. Jókai Mór regényének lőcsei fehér asszonya, a valóban is létező Géczy Julianna egykori lakhelye ma egy ír állampolgár tulajdonában áll, szépen felújított állapotban. Szemben a méltán híres városháza.

A főtér két monumentális épületének egyike a pompás városháza, ami közel hatszáz éve látja el a funkcióját (majdnem olyan rég, mint a kőszegi). Mai formáját 1893 és 1895 között Schulek Frigyes tervei alapján kapta.

A városházánál is bő száz évvel idősebb gótikus Szent Jakab-templom a város talán legértékesebb műemléke. Csaknem tucatnyi alkalommal átépítették, legalább háromszor leégett, de mai formájában is egyedülálló épített emlék. Hozzá igazodva (balra) épült a városháza harangtornya, 1651-ben.

A Szent Jakab-templom gazdagon díszített főbejárata. A 2015-ös pápai döntés óta éppúgy basilica minor templom, mint a város fölötti Mária-hegyi templom.

A Szent Jakab-templom ma álló tornya 1858-ra készült el. Közel ötven méteres magasságával a korábbinál alacsonyabb, de így is a város szinte minden pontjáról látható tájékozódási pont.

A városközpont másik nagy temploma már a városfal mellett, kései barokk stílusban épült Szent Lélek minorita templom és kolostor.

A város harmadik, távolról jól látható tornya a 350 éves gimnáziumé, amelynek korszerű bővítése 1913-ban, Hajós Alfréd tervei alapján épült. A jellegzetes fiatorony, mint díszítő elem Hajós másik korabeli művén, a debreceni Aranybika szálló homlokzatán is megjelenik.

A városközponttól távolabb, de még a falon belül, kevésbé értékes telkeken épültek és alakultak át a lakóházak, ennek folyamata ma is tart.

A város fölötti Mária-hegyen álló Szűz Mária Templom Szlovákia egyik legismertebb zarándokhelye. Az előtte álló nyitott oltárról pompás kilátás nyílik Lőcse városára is; 1995-ös látogatásakor II. János Pál Pápa is innen köszöntötte az összegyűlt hatszázezer fős tömeget.

A zarándokhely bő 800 éves története során négy templom épült, mind a korábbi helyén, azoknál nagyobb és korszerűbb formában. A ma álló templom Müller Antal lőcsi építész tervei alapján, 1914-re készült el neogótikus stílusban.

A templom előtti tisztás népszerű kiránduló és piknikezőhely, ahonnan látványosan elkülönül Lőcse történelmi központja, és a 20. században épült, újabb városrésze.

Nézőpontok/Vélemény

Séták Lőcse felújított főterén, és azon túl

2023.10.15. 15:05
1/20

Lőcse gyors fejlődését kiváló fekvésének köszönhette: a felvidéki bányavárosok és Buda közti útvonalak egyike mentén, már a 13. században árumegállítási joga volt a városnak. Ekkor kezdett kialakulni mai látható városképe.

A városfal mai formáját a 16. századra nyerte el, legfontosabb szerepe nem a török, hanem a Huszita támadások kivédése volt. Nagy része, három eredeti kapujával, és a 15-ből hat bástyával a mai napig áll.

A városközpont talán legpatinásabb bejárata a Kassai kapu. A boltív fölötti harmadik szint és a tető már a 20. század elején épült.

A belső városrész szűk utcáiban, a várfaltól a történelmi főtér felé haladva, egyre öregebb, de jobb állapotú épületek szegélyezik az utat.

A városi főtér az elmúlt években nagyszabású felújításon esett át. Hatvan épülete eredetileg gótikus és reneszánsz stílusban épült, ma mindegyikük része a város több mint 366 épületből álló műemlék listájának.

A tér egyik legismertebb homlokzata, a Thurzó-ház. Az egykori bányatulajdonos család otthona mai formáját 1902-ben nyerte el. Ma a városi levéltár működik benne.

A klasszicista megyeháza a tér legfiatalabb épületeinek egyike, 1981-re készült el Povolny Antal tervei szerint.

A város részben pompás főtéri házaival, de általános képével, városfalával és kulturális örökségével, 2009 óta az UNESCO Világörökség része.

A főtér felújításának egyik utolsó, még hiányzó lépése a Krupek-ház rendbehozatala. A 15. században épült homlokzat pompás sgrafittóinak helyreállítása a modern vékonyvakolatokkal aligha lehetséges, de a különleges feladat sokáig már nem halasztható.

A tér nyugati oldalának legmagasabb eleme a szomszédos Spillenberg ház. Jókai Mór regényének lőcsei fehér asszonya, a valóban is létező Géczy Julianna egykori lakhelye ma egy ír állampolgár tulajdonában áll, szépen felújított állapotban. Szemben a méltán híres városháza.

A főtér két monumentális épületének egyike a pompás városháza, ami közel hatszáz éve látja el a funkcióját (majdnem olyan rég, mint a kőszegi). Mai formáját 1893 és 1895 között Schulek Frigyes tervei alapján kapta.

A városházánál is bő száz évvel idősebb gótikus Szent Jakab-templom a város talán legértékesebb műemléke. Csaknem tucatnyi alkalommal átépítették, legalább háromszor leégett, de mai formájában is egyedülálló épített emlék. Hozzá igazodva (balra) épült a városháza harangtornya, 1651-ben.

A Szent Jakab-templom gazdagon díszített főbejárata. A 2015-ös pápai döntés óta éppúgy basilica minor templom, mint a város fölötti Mária-hegyi templom.

A Szent Jakab-templom ma álló tornya 1858-ra készült el. Közel ötven méteres magasságával a korábbinál alacsonyabb, de így is a város szinte minden pontjáról látható tájékozódási pont.

A városközpont másik nagy temploma már a városfal mellett, kései barokk stílusban épült Szent Lélek minorita templom és kolostor.

A város harmadik, távolról jól látható tornya a 350 éves gimnáziumé, amelynek korszerű bővítése 1913-ban, Hajós Alfréd tervei alapján épült. A jellegzetes fiatorony, mint díszítő elem Hajós másik korabeli művén, a debreceni Aranybika szálló homlokzatán is megjelenik.

A városközponttól távolabb, de még a falon belül, kevésbé értékes telkeken épültek és alakultak át a lakóházak, ennek folyamata ma is tart.

A város fölötti Mária-hegyen álló Szűz Mária Templom Szlovákia egyik legismertebb zarándokhelye. Az előtte álló nyitott oltárról pompás kilátás nyílik Lőcse városára is; 1995-ös látogatásakor II. János Pál Pápa is innen köszöntötte az összegyűlt hatszázezer fős tömeget.

A zarándokhely bő 800 éves története során négy templom épült, mind a korábbi helyén, azoknál nagyobb és korszerűbb formában. A ma álló templom Müller Antal lőcsi építész tervei alapján, 1914-re készült el neogótikus stílusban.

A templom előtti tisztás népszerű kiránduló és piknikezőhely, ahonnan látványosan elkülönül Lőcse történelmi központja, és a 20. században épült, újabb városrésze.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Lőcse

Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.