Nézőpontok/Kritika

Sirály repül

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Sirály repül
Nézőpontok/Kritika

Sirály repül

2007.06.22. 11:02

Cikkinfó

Szerzők:
Ráday Mihály

Vélemények:
4

Mi szeretnénk tiszta helyzetet, s reméljük, módunk lesz – tisztességes, nyílt pályázatban – jelentkezni a Király utca 50. használati, vagy akár tulajdoni jogáért, egyenlő feltételekkel versenyezve.

A Király utcában Sirály néven megnyitott hely gazdái folyamatosan támadják a Budapesti Városvédő Egyesületet, mintha ennek a civil szervezetnek bármi köze lehetne ahhoz, hogy ők a „házfoglalással" hozzájutott ingatlanban véglegesen ott maradhassanak. Érdekérvényesítő képességük elég erős – úgy tűnik. Mi is történt tényszerűen?

 


1. A Héttorony – könyvkiadással foglalkozó – Kft, ill. vezetője, Verő László ötlete volt a Budapest Székesfőváros Könyvesháza életre hívása. Létrehozott egy alapítványt a fenti elnevezéssel, s felkérte a kuratórium tagjait, köztük e sorok szerzőjét is. Megállapodást kötött a Fővárosi Önkormányzattal a Király utca 50. alatti klasszicista bérház kaputól balra eső fele (a jobboldali rész a VI. Kerület tulajdona!) hasznosításáról. A fővárosi testület költségvetési pénzből is segítette a helyreállítást. A házban új- és antikvár könyveket, hangzó anyagokat, egyéb nyomtatványokat árultak az akkor – értelmiségi körökben – legnépszerűbb könyvesbolti (a Váci utcai antikváriumot addig) vezető, Simó Jenőné, Judit irányításával. A pincében – akkor még úttörő kezdeményezésként - kávéház működött. Az alapító egy idő után kiszállt az „üzletből", s átadta az alapítvány vezetésével együtt Bátki Mihálynak. (Akkor léptem ki a kuratóriumból. RM) Aztán ő valamilyen tartozásokra hivatkozva, pénzt követelt a Fővárostól, bezárta a háromszintes boltot. A Fővárosi Önkormányzat beperelte Bátkit, s a per nyolc éve folyik.
Érdekes, hogy – a hivatalosan még mindig kezelő, hasznosító, avagy bérlő Bátki neve egyetlen egy nyilatkozatban, újságcikkben sem szerepel a Magyar Narancstól a Népszabadságig!

 


2. A Budapesti Városvédő Egyesület alapítóinak egyes tagjai részt vettek a Könyvesház létrehozásában, mely akkor egy valódi közösségi térré, találkozási ponttá vált, még úgy is, hogy akkor a Király utca nem is volt még annyira (újra) divatban, mint egykor és most. Ezért újra és újra érdeklődtünk a fővárosi illetékeseknél, mikor lehetne átvenni a Könyvesházat, további működtetésre, s egyben a civil szervezet otthonaként hasznosítva. A válasz mindig is egyértelmű volt: csak a per befejezése után! 2006 közepén kiderült, hogy a bíróság a perből kivette a ház pincéjét (Bátki „visszaadta" azt a szintet), s így azt a Fővárosi Önkormányzat újra hasznosíthatja. Ki is írták rá a pályázatot. Az Egyesület pályázott, s nyert. Mindenki jól járt: a tulajdonos biztos lehetett abban, hogy a ház – legalább részben – jó kezekbe kerül, az Egyesület Választmánya pedig úgy gondolkodott: egy kicsit beljebb vagyunk, őrizzük, védjük, azt a ház-harmadot rendbe tesszük, használjuk, s ha lehet, ha itt az ideje, majd megpályázzuk az egész házat, a másik kétharmadot. A Tulajdonosi Bizottság döntése után a BVE titkára megkapta a Főváros vagyona feletti tulajdonosi jogokat gyakorló ügyosztálytól a kulcsokat, s a Válaszmány kivonult testületileg a helyszínre, megvizsgálandó, mik az első elvégzendő feladatok. A Király utca 50. tárva-nyitva állt, ott szorgos kezek alakították át éppen mind a három szintet! Kérdésünkre, mit csinálnak a per alatt lévő házban, beleértve a nekünk ítélt szintet is, azt a választ kaptuk, hogy csupa jó dolgot, majd meglátjuk!
A kulcsokat visszaadtuk, s tudomásul vettük, hogy tehetetlenek vagyunk, a továbbiakban a tulajdonos dolga, kezdeményez-e jogi-, avagy rendészeti lépéseket.

 


3. A sajtóorgánumok szinte mindegyike beállt a Sirály néven megnyitott vendéglátóhely népszerűsítésébe, Rendkívül sikeres a lobbizás, olyannyira, hogy alapvető kérdéseket egyik újságíró sem tesz fel, sem a Kossuth Rádióban, sem a Magyar Televízióban, sem a lapokban, folyóiratokban:

 

  • Hogyan jutottak be? Csak három lehetőség lehetett: vagy Bátki adta oda a kulcsokat, vagy egy – önmagát végig háttérben, teljes titokban tartó - fővárosi vezető, vagy egyszerűen betörtek. Vajon mi a válasz?
  • Egyszerűen nem igaz az, hogy ez a – biztosan sok kitűnő programot is csináló – társaság egyedüli lehetősége, megnyilvánulási formája. Övék a fővárosi tulajdonú Józsefvárosi Színház! Érdekes erről sem olvasni sehol! Persze az sem lehet kétséges, hogy a Király utcában jobbak a lehetőségek bizonyos dolgokra, míg a sajtóban (is) oly sokat felemlegetett színházi munkára talán mégsem jobbak, mint a Kálvária téren, a valóságos színházban…
  • A kávéházi és italforgalom szempontjából ez a jobb hely, kétségtelenül. Az ezzel kapcsolatos újságírói felvetésre azt szokták válaszolni Szalai-Szabóék, hogy a vendéglátó-ipari szolgáltatás, az italkimérés „baráti alapon" megy, ellenértékeként „adományokat" kapnak. Vagyis ÁNTSZ- és APEH-mentesen. És még senki sem kérdezett tovább!

 


4. Több lobbista telefon, levél és újságcikk vádolja a Budapesti Városvédő Egyesületet, hogy nem egyezkedik a Sirály vezetőivel, szervezőivel. (Pl. a Népszabadság Fórum rovatában is május 16-án.) Hiszen ők annyi jó kezdeményezésnek, valamint további civil szervezeteknek biztosítanak helyet. A kérdésben nem perdöntő talán, hogy ugyanezt tette 1983-as létrejötte óta folyamatosan a „közhasznú" Városvédő Egyesület is, a másik, immár közel negyedszázada működő polgári szerveződés. A lényeges szempont az, hogy a Király utcában a BVE nem tulajdonos, nem tárgyalhat más(!) tulajdonáról, annak kezeléséről, annak használatról.

 


Az illetéktelen behatolás jogi helyzetet teremt. Nem kulturális kérdés! A jogcím nélküli lakóra és az elfoglalt ingatlan tulajdonosára tartozik. S – persze – a közvéleményre is, amely elvárhatja a teljes, s nem csak az elfogult, egyoldalú tájékoztatást.

 


Az, hogy a házfoglalás jutalma folyamatos jogviszonnyá lesz-e, vagy a Bátkival folytatott nyolc éves per véget érvén, megnyílik a ház használatának lehetősége valamelyik (akár több másikat is befogadó anya-) civil szervezet számára, még kérdés. Az, hogy kocsma lesz-e, vagy könyvesbolt, s kávéház, alternatív színház, vagy zenés klub, vagy kiállítások, építészeti, városrendezési viták otthona a következő évtizedben, ez még nem dőlt el. Egy biztos csak: nem a ház egy részének jogos, de kitúrt kezelőjének a dolga a tulajdonos érdekeit megvédeni, s a jogcímnélkülivel egyezkedni a használat mikéntjéről.

 


Mi szeretnénk tiszta helyzetet, s reméljük, módunk lesz – tisztességes, nyílt pályázatban – jelentkezni a Király utca 50. használati, vagy akár tulajdoni jogáért, egyenlő feltételekkel versenyezve.

 

Ráday Mihály

Vélemények (4)
szomszéd
2007.07.16.
13:08

Kedves Ráday Mihály! Csak egy rövid kérdés: az Ön terveiben a 11 lakásban élő csalának illetve lakónak mi lesz a további sorsa? Köszönettel: Hamerli Iván

kiskarakter
2007.06.25.
12:06

Hát, gondolom, szeretné a portálon keresztül a kandelábereit nézegetni. Bár ezt a város gyakorlatilag bármely pontján megtehetné. Mint ahogy megtehette volna, hogy nem csak ül és vár a per végéig (ez is mutatja, mennyire volt sürgős), hanem a Sirály létrehozóihoz hasonlóan cselekvésre szánja el magát. Akár úgy, hogy lemond az egészről és máshol próbálkozik, akár úgy, hogy valamiféle konstruktív módon egyezkedik az Önkormányzattal, hogy ne álljon kihasználatlanul a ház addig sem. Ha ezt más meg tudja (a városban már többen meg tudták) tenni, meg tudja a Városvédő Egyesület is. De hát nem, és most savanyú a szőlő, valamint dögöljön meg a szomszéd tehene is, pláne ha jogilag valóban nem teljesen egészséges, és ezt ki lehet használni. Egyik civil szervezet kinyírja a másikat. Szép. --- a rockandroll az nem egy tánc ---

kemtam
2007.06.25.
08:43

Miért éppen most akar mindenki beköltözni ebbe a salétromos romhalmazba amikor már több mint 10 éve üresen kong? Eddig Rádaynak miért nem volt fontos? Vagy csak azért találta meg ő is épp most, mert kirakták az Eötvös utcából? Tisztelem városvédő munkásságát - többek között az ő műsorának és könyveinek hatására vált hobbimmá a város -, de ismerve politikai múltját (jelenleg mszp-s városképvédelmi biz. tag), nagyon nem értem, hogy miért épp most akar rámozdulni az ingyenhelyiségre? Nem értek ugyan egyet a Sirályosok házfogalaló technikájával, de Ráday nyafogása ugyancsak visszatetsző számomra. Ahogy a Sirályosoké a Józsefvárosi Színház, úgyanúgy a BVE-é a Kossuth L. u. 14. Vagyis ganzegal! Van a városban megannyi üresen álló - hasonlóan "jó" állapotú - üzlethelyiség. Töltse meg élettel azok valamelyikét. Tegyen lépéseket azok újranyitásáért is.

line out
2007.06.22.
22:30

Megszakad a szívem. Akasztják a hóhért. kisasszony! dzsungel ez a város!

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk