Helyek/Köztér

Sokoldalú és mégis egységes: a Kodály körönd története

1/8

Kodály körönd, szemben a Vasutasház. A felvétel 1885 és 1890 között készült. Fortepan - Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.06.057

?>
Kodály körönd, szemben a Vasutasház. A felvétel 1885 és 1890 között készült. Fortepan - Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.06.057
?>
A Körönd 1907-ben, behavazva. Forrás Fortepan-Schoch Frigyes
?>
Andrássy út és a Kodály körönd (Körönd) a Városliget felé nézve. A felvétel az 1890-es évek elején készült. Fortepan-Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.07.134
?>
Kodály körönd (Körönd), szemben a MÁV Nyugdíjintézet bérháza. A felvétel 1885 körül készült. Fortepan-Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.06.058
?>
Kodály Körönd, az Andrássy udvar előtt Zrinyi Miklós szobra. Forrás Fortepan
?>
Kodály körönd, Hübner-udvar felvonulás idején, 1948. Forrás Fortepan-Magyar Rendőr
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
1/8

Kodály körönd, szemben a Vasutasház. A felvétel 1885 és 1890 között készült. Fortepan - Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.06.057

Sokoldalú és mégis egységes: a Kodály körönd története
Helyek/Köztér

Sokoldalú és mégis egységes: a Kodály körönd története

2021.08.17. 18:01

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Kauser József, Bukovics Gyula, Petschacher Gusztáv

Vélemények:
1

Dosszié:

A 19. század második felében, a frissen egyesített fővárosban hatalmas építészeti burjánzás indult el. A számos ékkő közül talán az egyik legkiemelkedőbb az Andrássy út létrejötte, amelynek egy különleges, egyedileg kidolgozott, mégis egységes harmóniát nyújtó tere a mai Kodály körönd. Bán Dávid írása.

„Mi szép és kényelmes leend a Pestiekre nézve az árnyas fasorok közt a Lánchídtól kezdve egész a Városerdőig mintegy parkban sétálni és kocsikázni, kikerülve a szűk, ronda Király utcát és annak unalmas, vég nélküli házsorát" – e szavakkal tett javaslatot egy reprezentatív sugárút kialakítására Kossuth Lajos még 1841-ben a Pesti Hírlap tanulsága szerint. Negyed évszázaddal később, 1868-ban Andrássy Gyula miniszterelnök vetette fel ismét a gondolatot a Pest-Budai Szépítési Vegyes Bizottság megnyitó ülésén. Mindkét javaslat alapvetően reprezentatív és nem kifejezetten a közlekedés számára fontos útvonal kialakításában gondolkozott – épp ezért később a villamosvonal telepítését elvetették a díszes allén, helyette épült meg alatta a kontinens első földalatti vasútvonala. A pesti polgárok szimbolikus szerepet is szántak az új útnak, szerették volna, ha méltán büszkélkedhetnének vele, mint a párizsiak a Champs Elyées-vel, a bécsiek a Ringgel vagy a szentpéterváriak a Nyevszkij proszpekttel. Valóban olyas sugárutat akartak, amilyet Kossuth megálmodott: amin büszkén kikocsikázhattak a Városerdőbe (ma: Városliget).

1868 nyarán javaslatot nyújtottak be a pesti városatyáknak és 1870-ben törvény írta elő a Fővárosi Közmunkák Tanácsának felállítását és annak fő célul „kellő szélességű közlekedési főútvonalak" nyitását tűzte ki. Ez elsősorban a Sugárút és a Nagykörút lenne, noha a Sugárút közlekedési fontossága már akkor sem nyúlt tovább a Városerdőnél. A tervek fontosságára jellemző, hogy a parlamenti ellenzék is az út megépítésének sürgőssége mellett állt ki. Hamar négy terv született a Sugárút nyomvonalát kijelölendő. Ezek többnyire a már meglévő és ma is létező utcák vonalán futottak. Azon igyekeztek, hogy a Lánchídtól könnyen elérhető legyen a Liget. Nehéz feladat volt ez, hiszen a hídtól legoptimálisabban vezethető nyomvonal keresztezné az épülő Bazilika telkét. Így született meg a volt Könyök utcán vezető nyomvonal, amelyik ugyan a Lánchídtól kissé félreeső Deák térről indulna, de a Városerdőbe szépen belefutna, egyenesen az Artézi kúthoz. Ehhez szükséges volt a már meglévő épületek, szűk és poros utcák elbontása, megszüntetése.

Kodály körönd (Körönd), szemben a MÁV Nyugdíjintézet bérháza. A felvétel 1885 körül készült. Fortepan-Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.06.058
4/8
Kodály körönd (Körönd), szemben a MÁV Nyugdíjintézet bérháza. A felvétel 1885 körül készült. Fortepan-Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.06.058

A közmunkatanács 107 saját telkén kezdhette meg a bontást, ugyanakkor a Főváros tárgyalásokat kezdett különböző pénzintézetekkel, akik lebonyolítanák az útmenti telkek eladását és vállalnák a paloták határidőre való felépíttetését.  Az épületterveket neves építészek jó előre elkészítették: Ybl Miklós, Feszty Adolf, Lechner Ödön, Hauszmann Alajos, Petschacher Gusztáv foglalkozott a rövid, de tartalmas szabályzat által meghatározott elrendezésű út építészeti megvalósításával. Az igen szűkszavú rendelet előírja a Nyolcszögletű teret (ma: Oktogon), a Kör teret (ma: Kodály körönd) valamint az útszélességet, járdaszélességet, az út mentén álló házak nagyságát. A Sugárút kiépítése végül 1876. augusztus 20-án befejeződött és átadták a forgalomnak, majd 1885-ig valamennyi lakóház is elkészül az út mentén. A pompás reprezentatív bérpalotákba nagynevű arisztokrata és kereskedő családok költöztek, akik idővel a kikapcsolódás számos formáját is meglelték a Sugár úton, az újonnan nyílt Operaháztól a Zeneakadémián keresztül a különböző kávéházakig.

Az út beépítési ritmusát jó érzékkel több, egyedi karakterű szakaszra bontották. A Nyolcszögletű tér találkozott a szintén ezidőben kiépítés alatt álló Nagykörúttal, míg a Kör tér, amely megépítése után már Körönd névvel lett ismert, jelentette a városias zárt beépítés és a villanegyed határát, igaz, maga a villasor ténylegesen csak a Bajza utcától kezdődik. A Körönd után az épületek jellege megváltozik, alacsonyabb házak és az előkertekkel is fellazított szellősség jellemzi a Bajza utcáig tartó szakaszt. Így, míg a Nyolcszögletű tér még a nagyvárosi nyüzsgő, részben a közlekedés által is meghatározott hangulatot árasztja, a körönd egy csendesebb, elegánsabb, kifejezetten reprezentatív teresedés tudott lenni. Az osztrák származású, a Sugár út beépítésére Budapestre csábított Petschacher Gusztáv építész jól ragadta meg a feladatot, megtalálta azokat az eszközöket, amelyekkel a főváros egyedülálló egységes, harmonikus terét megteremtette.

A teret négy markáns, az Andrássy út palotáihoz képest is igen jelentős méretű épülettömb határolja, amelyek tudatos építészeti egységet alkotnak. A négy, egyedi elképzeléseket, de közös gondolatmenet menténk kibontakozó épület néhány év eltéréssel, 1881 és 1884 között készült el. A páratlan oldalon a Vasutasházat Kauser József, Andrássy-udvart pedig Bukovics Gyula tervezte. A páros oldalon, a nyugati sarkon a MÁV Nyugdíjintézeti bérházát maga Petschacher Gusztáv, a keletre esőt pedig szintén Bukovics Gyula tervezte.

Kodály Körönd, az Andrássy udvar előtt Zrinyi Miklós szobra. Forrás Fortepan
5/8
Kodály Körönd, az Andrássy udvar előtt Zrinyi Miklós szobra. Forrás Fortepan

Az 1880-1881-ben Petschacher Gusztáv tervei alapján a tér nyugati sarkára megépült bérházát sokan a négy épület közül a legmívesebbnek, legfinomabban kidolgozottnak tartják. A háromudvaros neoreneszánsz palota homlokzatát díszítő sgrafitto Székely Bertalan és Rauscher Lajos munkája, elegáns belső udvarát pedig díszesen kivitelezett kovácsoltvas kerítés zárja, amely Jungfer Gyula alkotása. A vezető beosztású MÁV alkalmazottak számára tágas, 4-5 szobás lakások épültek. Az eredetileg a MÁV tulajdonában lévő épületet az 1940-es évek végén államosították és azóta is állami tulajdonban van, jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő alvállalkozásba adva látja el az üzemeltetési feladatokat. A lakásokat a szocializmus időszakában, annak rendje és módja szerint feldarabolták, a míves kivitelű háztömbön utoljára 1960-ban végeztek nagyobb szabású felújítást, ezután csak részlegesen és a lakók szerint megkérdőjelezhető minőségben nyúltak hozzá. Jelenlegi állapotát jellemzi, hogy mind az Andrássy út, mind a Szinyei Merse utcai felé alagútszerű állványozás védi a járókelőket a homlokzatról esetlegesen lehulló daraboktól. A műemlékké nyilvánított épületben a rendszerváltás után a lakóknak nem volt módjuk kivásárolni a lakásaikat, noha a tér többi, hasonló sorsot megjárt háza esetében sikerült. A világörökség részét képző épület állaga sajnálatosan egyre romlik, felújítása a közel jövőben nem várható.

A szomszédságban, a tér északi sarkán álló úgynevezett Hübner-udvar (vagy Hübner Udvar) a turai Schossberger-kastélyt és a Földművelésügyi Minisztérium épületét is jegyző bécsi Bukovics Gyula tervei alapján, szintén neoreneszánsz stílusban épült. Az épületet Hübner Nándor építési vállalkozó rendelte meg és 1884-re készült el. A teljesen szimmetrikus homlokzat közepén kialakított court d’honneurt díszes kovácsoltvas nagykapu és kerítés zárja el a tértől. A két szárny csúcsait kék-két – a turai kastélyra is emlékeztető – manzárdkupola zárta, amelyekből kettő a II. világháború során végzetesen megsérült. A homlokzat jellegzetessége, hogy a második és harmadik szintet összekötő szélső ablakok erkélyeit két-két oszlop fogja közre. Az épület 1944-ben súlyos károkat szenvedett, teljeskörű helyreállítása azonban nem történt meg. A háború után államosított épület egyik érdekessége, hogy egyik első emeleti lakásában Ziegler Tibor – Ziegler József angyalföldi kenyérgyáros fia – feleségével 1953-ban kiváltva az iparengedélyt ostyasütésbe kezdett. Kiváló termékeiért nem ritkán hosszú sorokban akár órákig várakoztak a vásárlók. Az épület állapota azonban szintén leromlott és akárcsak a szomszédban, itt is megjelentek az omlásveszélytől a gyalogosokat védő faállványozások. A pusztulástól azonban sikeresen megmenekült, felújítása és tetőtérbeépítése jelenleg is zajlik, amelyről az Építészfórum is hamarosan részletesen beszámol.

Kodály körönd, Hübner-udvar felvonulás idején, 1948. Forrás Fortepan-Magyar Rendőr
6/8
Kodály körönd, Hübner-udvar felvonulás idején, 1948. Forrás Fortepan-Magyar Rendőr

Szintén Bukovics Gyula tervezte a Hősök tere felé néző sarkon álló úgynevezett Andrássy-palotát, melyet a tér többi épületéhez hasonlóan szintén két manzárdkupola díszít, és melyek méretes kiképzésükből sejthetően egy ideig műteremként szolgálhattak. Az épület államosítása után egyes lakásai megmaradhattak eredeti, nagy méretükben. 1924-től 1967-ben bekövetkezett haláláig az egyik földszinti négyszobás lakásban lakott Kodály Zoltán – fogadószobájában megfordult a korai zenei élet krémje –, majd itt nyílt meg a mai is működő Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum. Szintén az épületben lakott az 1950-es évek közepétől Barcsay Jenő festőművész is. A földszinten üzemelt a Glück Tibor tüdőgyógyász, asztma specialista „Körönd inhalatóriuma", amely idővel a Benczúr utcában szanatóriummá nőtte ki magát. Az épület lakásait a rendszerváltás után privatizálták, majd egy befektető a tetőtér – és az abban kialakítandó luxuslakások – beépítéséért cserébe felújította a teljes homlokzatot 2010-ben.

A túloldal palotáját Kauser József tervezte. A tér déli oldalán található, eredetileg a Magyar Királyi Államvasutak számára épült „francia reneszánsz kastélyokat idéző háza komorabb, súlyosabb" (Gábor Eszter, 2010), mint a tér túloldalán levő neoreneszánsz paloták. Gábor Eszter hozzáteszi, hogy „kapuzatokkal összekapcsolt belső udvarai azonban lenyűgözőek, mondhatni nagyszerűek". Az épület az 1950-es évek elejéig a MÁV tulajdonában volt – máig rajtamaradt a Vasutasház jelző – majd államosították. Az idővel műemlékké nyilvánított és állagában erőteljesen lepusztult épület privatizációjának, részleges, majd félbemaradt felújításának és annak kálváriájának története azután járta be a sajtót, hogy 2014-ben egy hatalmas tűzvész nyomán a palota 3. emelete és tetőtere rövid idő alatt teljesen leégett. Ekkor irányult a figyelem a lakók évek óta tartó küzdelmére az önkormányzattal a különböző felbukkanó, majd csődbe menő befektetők és a felújtást végző – vagy legalábbis beígérő – cégek körül. 2017-ben végül egy újabb befektető vásárolta meg az önkormányzattól az épületben lévő tulajdonrészét azzal a feltétellel, hogy az egész épületet műemléki igénnyel felújítja, ennek fejében a felső két szinten luxuslakásokat alakítanak ki.

Fotó: Gulyás Attila
7/8
Fotó: Gulyás Attila

A Körönd sajátos hangulatát azonban nem csak a rá néző négy, kiemelkedő, egyedi és mégis egységes képet alkotó palota adja, hanem a téren elhelyezett terebélyes és évszázadnál is idősebb platán- és vadgesztenyefái, valamint az azok árnyékában megbújó négy szobor. Míg az Andrássy úton a platánok nagy része sajnálatosan kipusztult és azokat idővel kőrisfákra cserélték, addig a Körönd máig őriz egy jó 150 éves példányt. A MÁV székház előtti szélárnyékos körcikkelyben áll a főváros nevezetes fáinak egyike, amely 30 méter magas, koronája 34 méter széles és eredetileg már a tér kiépítésekor a helyén állt. Állapota ugyan sokat romlott az elmúlt időszakban, de a kertészet munkatársai mindent megtesznek, hogy pár évig még megmaradhasson. Gyökérzetét ugyanis kikezdték az út felújítási munkálatai, az újra burkolások, a törzse pedig jelentős korhadásnak indult, amelyben egy emberméretű odú is keletkezett. Az odúra néhány évvel ezelőtt speciális védőrácsot szereltek, hogy noha bármilyen izgalmasnak vagy romantikusnak is tűnik, mégse lehessen az odúba csak úgy belépni.

A Körönd 1907-ben, behavazva. Forrás Fortepan-Schoch Frigyes
2/8
A Körönd 1907-ben, behavazva. Forrás Fortepan-Schoch Frigyes

Ferenc József – a visszaemlékezések szerint – a Millenniumi ünnepségekre hajtatván kopárnak ítélte meg az akkor még lényegében dísztelen köröndöt, amelyen eredetileg csak díszkutak csörgedeztek. Valójában az egész fővárosból hiányolta az impozáns szobrokat, emlékműveket, ezért 1897-ben tíz szobrot ajándékozott a városnak, amelyből négy került a Köröndre. Az előzményekhez tartozik az is, hogy az Andrássy út lezárása, valamint az útvonal két fontos teresedésének díszítése komoly dilemma elé állította a tervezőket és a városvezetőket. 1891-ben a Budapest Szemle arról írt, hogy az út és a Liget találkozásánál nincs megfelelő terület egy nagyobb lezáró mű, adott esetben egy diadalkapu létesítéshez. A szerző azután így folytatja a szoborállítás problematikájáról szóló elmélkedését:

„De azért sem szabad az Andrássy-emléket a kút fölé állítani, mert föltéve, hogy a szobrot a város felé fordított arczczal helyezik el, tűrhetetlen rossz hatást tenne. A ligetből hazajövet, de a ligetből egyáltalán, mindig csak az alak hátát láthatnék és elhagyva a szobrot, azután mi fordítanánk hátat neki. Az alak tehát csak kimenet volna élvezhető.
Ugyanazért nem szabad sem álló, sem ülő vagy lovas szobrot a Kör-tér vagy az Oktogon közepén fölállítani. A kellemetlen benyomás még fokozottabb lenne. Még hosszabb úton kényteleníttetnénk a szobrot hátban nézni."
  (Budapesti Szemle, 1891)

A térre végül Holló Barnabás Bocskai István szobra, ifj. Vastag György Bethlen Gábor szobra, Róna József Zrínyi Miklós szobra és Senyei Károly Pálffy János szobra került. 1958-ban azonban jelentős helycsere történt a szobrok terén, mivel a Hősök terén levő Millenniumi Emlékműről a Habsburg-uralkodók szobrait eltávolították, majd az így megüresedett helyekre átvitték a Bocskai és Bethlen szobrokat, a hazaárulás címszóval pedig a Pálffy szobrot is eltávolították a köröndi csoportból. A „megüresedett" helyekre Balassi Bálint (Pátzay Pál), Szondi György (Marton László) és Vak Bottyán (Kis-Kovács Gyula) szobra került, a régebbiek közül pedig csak a Zrínyi emlékmű maradhatott a helyén.

Fotó: Gulyás Attila
8/8
Fotó: Gulyás Attila

A tervekben még csak Kör térként szereplő térséget 1896-ban már Köröndnek nevezték, s ugyanez lett a neve az akkor megindult földalatti vasút állomásának is. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1938. november 4-én ünnepi díszülést tartott egyetlen napirendi ponttal, miszerint az addigi Körönd nevét Hitler térré változtatják annak emlékére, hogy két nappal korábban, német birodalmi közvetítéssel Felvidék magyarlakta területeit ismét visszacsatolták Magyarországhoz. Igaz, ugyanekkor az Oktogont is Mussolini térnek hívták, de a háború végeztével mindkét térség visszakapta eredeti nevét. Kodály Zoltán, aki több évtizedig a Körönd lakója volt, 1967-ben elhunyt és hamar felmerült, hogy a fővárosban közterületet nevezzenek el róla. Számos javaslat született – Újpalotától a Szófia utcáig –, de egyiket sem találták méltónak a neves zenetudós és zeneszerző emlékének. Végül 1971-ben a Köröndből Kodály körönd lett elhagyva a keresztnevet azzal, hogy a Kodály név egyértelműen csak Kodály Zoltánhoz köthető.

Források:

Budapest Enciklopédia, Corvina, 1970, Gerő László szemelvénye

Gábor Eszter: Az Andrássy út körül, Osiris-Budapest Főváros Levéltára, 2010

https://telex.hu/gazdasag/2021/03/10/kodaly-korond-pusztulo-muemlekhaz-lakoinak-kalvariaja

Budapesti Szemle. 1891. 65. kötet, 169-171. szám

Bán Dávid

Szerk.: Paár Eszter Szilvia

Vélemények (1)
Reki
2021.08.17.
19:53

Kodály lakóházát (Andrássy udvar) már évekkel ezelőtt felújították, a leégett Vasutasház felújítása lassan a végéhez közeledik, a Hübner udvar felújítását most végzik. egyedül még a MÁV Nyugdíjintézeti Bérház felújítása van hátra.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk