Helyek/Városépítészet

A Bartók Béla út fellélegzése

1/31

Bartók Béla (Horthy Miklós) út 62-64., a Simplon mozi nézőtere, 1934. Forrás: Fortepan / Preisich család

?>
Bartók Béla (Horthy Miklós) út 62-64., a Simplon mozi nézőtere, 1934. Forrás: Fortepan / Preisich család
?>
Bartók Béla (Horthy Miklós) út 62-64., a Simplon mozi bejárata, 1934. Forrás: Fortepan / Preisich család
?>
Bartók Béla (Horthy Miklós) út 62-64., a Simplon-ház tetőterasza, 1934. Forrás: Fortepan / Preisich család
?>
Bartók Béla (Horthy Miklós) út a Gárdonyi térnél, háttérben a Bercsényi utca, 1940. Forrás: Fortepan / Kurutz Márton
?>
 Móricz Zsigmond körtér, szemben a Bartók Béla út, 1949. Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr
?>
Bartók Béla út 25, a Gellért tér felé nézve., 1954. Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr
?>
Móricz Zsigmond körtér, szemben a Bartók Béla út, 1956. Forrás: Fortepan
?>
Bartók Béla út 1., jobbra a Kemenes utca. A sarkon a Szeged Étterem, 1958. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11
?>
Bartók Béla út 3-7., 1957. Forrás: Fortepan/UVATERV
?>
Bartók Béla út 10-12., jobbra Csíky utca, 1958. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11
?>
Bartók Béla út 18., 1958. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11
?>
Szent Gellért tér, a Gellért Szálló terasza. Szemben jobbra a Bartók Béla út, 1963. Forrás: Fortepan / Barbjerik Ferenc
?>
Légifotó, középpontban a Szent Gellért tér, szemben a Bartók Béla út, 1963. Forrás Fortepan/MHSZ
?>
Bartók Béla út, háttérben a Móricz Zsigmond körtér, 1963. Forrás: Fortepan
?>
Bartók Béla út a Gárdonyi térnél, a Zenta utca felé nézve, 1968. Forrás Fortepan/Nagy Zoltán
?>
Bartók Béla út a Szent Gellért tér felé nézve, szemben a Szabadság híd, 1971. Forrás Fortepan / Bokor András
?>
 Közlekedés a Bartók Béla úton az 1990-es években. Forrás: hampage.hu
?>
Bartók Béla út a Móricz Zsigmond körtérnél, 1990-es évek. Forrás: hampage.hu
?>
Közlekedés a Bartók Béla úton az 1990-es években. Forrás: hampage.hu
?>
Forgalom, járdán parkoló autókkal, Bartók Béla út a Móricz Zsigmond körtérnél, 1990-es évek. Forrás: hampage.hu
?>
 A Bertalan Lajos utcai (mai Gárdonyi tér) villamosmegálló. Forrás: hampage.hu
?>
Bartók Béla út a Gárdonyi térnél. Forrás: hampage.hu
?>
Közlekedés a Bartók Béla úton az 1990-es években. Forrás: hampage.hu
?>
Macskaköves útszakasz és keramitburkolatos parkolósáv a Bartók Béla úton az 1990-es években. Forrás: hampage.hu
?>
Vágánycsere a Bartók Béla úton, 2002. Forrás: hampage.hu
?>
Vágánycsere a Bartók Béla úton, 2002. Forrás: hampage.hu
?>
A felújított Bartók Béla út, 2002. Forrás: hampage.hu
?>
	A felújított Bartók Béla út, 2002. Forrás: hampage.hu
?>
Eleven Ősz fesztivál a Bartók Béla úton. Forrás: a Bartók Béla Boulevard Facebook oldala
?>
Forrás: a Bartók Béla Boulevard Facebook oldala
?>
Zöld kampány a Bartók Béla Boulevard-on, 2018. Forrás: a Bartók Béla Boulevard Facebook oldala
1/31

Bartók Béla (Horthy Miklós) út 62-64., a Simplon mozi nézőtere, 1934. Forrás: Fortepan / Preisich család

A Bartók Béla út fellélegzése
Helyek/Városépítészet

A Bartók Béla út fellélegzése

2021.01.25. 18:28

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Budapest

Címkék:
Budapest, urbanisztika

Dosszié:

A közlekedés átszervezésével, az autóforgalom megszelídítésével, különösebb kaotikus utóhatások nélkül sikerült élhető, gyalogosközpontú, pezsgő kulturális főútvonallá alakítani a budai Bartók Béla utat. A recept itt bevált, de nem általánosítható. A nemrég bejelentett II. kerületi Margit-negyed fejlesztési koncepció fényében azonban a Bartók Béla út története releváns tanulságokkal szolgálhat. Bán Dávid írása.

Leporolhatunk jóformán bármilyen régi térképet, mindegyiken megtaláljuk azt az útvonalat, ami Budáról, a Várhegy tövéből a Rácvároson – a mai Tabánon – keresztül indul el a Duna mentén, majd a Gellért-hegy, avagy a német nevezéktant használó térképeken a Blocksberg néven ismert hegy szűk előterében elhaladva tart Budafok és Székesfehérvár felé. A hegy délnyugati oldalát évszázadokon keresztül szőlőskertek borították, amit a kellemes, fasorral szegélyezett, Budai körútnak is nevezett út font körbe a Duna-parton álló Sáros fürdőtől kezdve a mai belső Bartók Béla, majd Villányi úton keresztül egészen a BAH csomópontig. Ebből a körútból, a mostani Móricz Zsigmond körtér helyén ágazott el a Budafok felé vezető új út, azaz a Neue Strasse nach Promontor, amely nyílegyenesen tartott dél felé, s ez adta alapját a mai Fehérvári útnak.

Bartók Béla út, háttérben a Móricz Zsigmond körtér, 1963. Forrás: Fortepan
14/31
Bartók Béla út, háttérben a Móricz Zsigmond körtér, 1963. Forrás: Fortepan

A 19. század első felében az útvonal nevét már Székesfehérvárra vezető útra, a térképészet akkori nyelvén németül Strasse nach Stuhlweissenburg-ra változtatták, ami érvényes volt a Dunától induló, a hegy vonulatát követő köríves útvonal első szakaszára, majd a dél felé elágazó egyenes útra egyaránt. A Gellért-hegy lábánál az út és a Duna torkolatánál ekkor a fürdő mellett Buda legnagyobb, 3000 beteg ellátására is alkalmas Fő utcai Helyőrségi Kórházának fiókkórháza működött. A hegy tetején még egy kevésbé jelentős erőd és csillagvizsgáló állt, amit az 1848-49-es szabadságharc leverése után elbontottak és helyén Haynau utasítására erődrendszert kezdtek építeni, amelynek végül csak első darabja, a Citadella készült el.

Az 1880-as években pusztító filoxéra járvány azonban egycsapásra véget vetett a budai szőlővidéknek és a Gellért-hegy oldalából ki kellett írtani a tőkéket, amivel korabeli funkcióját, hangulatát és kertes jellegét elvesztette a terület. Ezzel egy időben a várostervezőket már foglalkoztatta az korábbi nagyobb árvizek, főként a számos emberéletet követelő 1838-as pusztító csapás jövőbeni elkerülését szolgáló folyószabályozási terv elkészítése. Ebben komoly szerepet szántak a Gellért-hegytől délre eső, a szétterülő Duna megzabolázásával és feltöltésével létrejövő új területnek, azaz a Lágymányosnak, amelynek egyik határát a korábbi Strasse nach Stuhlweissenburg, majd 1872-ben Fehérvári útra keresztelt útvonal adná.

A dunai védművet a hosszú évekig elnyúlt viták miatt csak jóval később, az 1870-es években kezdték el kiépíteni, de ugyanakkor az is kirajzolódott, hogy ennek kapcsán egy új városrész létesüljön, amely enyhíthetne a város belső részeinek zsúfoltságán, az egyre égető telekhiányon. A század második felében több rendezési terv is született a térség beépítésére, amelyek mind nagyon rendezett, geometriai pontosságú utcahálózatban gondolkoztak, amit az íves, majd egyenesbe forduló Fehérvári út határolt volna. 1873-ra elkészült a kataszteri térkép, amely segítségével elindulhattak az első telekszintű kijelölések. 1896-ra a Fehérvári és Promontori út torkolata kezdett kiépülni, kijelölték a hegyre kanyargó Kemenes utcát és Kelenhegyi utat is. Az akkor még név nélküli elágazás, a mai Móricz Zsigmond körtér helyén már vendéglő működött, innen délre pedig téglagyár, vele szemben pedig a Budai közvágóhidat tervezték.

Bartók Béla út 18., 1958. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11
11/31
Bartók Béla út 18., 1958. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11

A Gellért-hegy szőlőskertjeinek kényszerű megszüntetésével azonban idővel új perspektíva nyílt a városrész fejlesztésére. A lendületet nagyban segítette az 1896-ban átadott Ferenc József, mai Szabadság híd és a két évvel később elinduló villamos- és HÉV-közlekedés. Már egy ideje villamosok és HÉV-szerelvények zötyögtek a – megjegyzendő, hogy közös – vágányokon, amkor még sem a Fehérvári út nagy részén, sem magán a Körtéren nem igazán álltak komolyabb beépítések. Noha a különböző szabályozási tervekből egyöntetűen már egy új városrész körvonalai sejlettek ki, a térséget ekkor még olyan, alapvetően külkerületbe szánt intézmények jellemezték, mint az ipari létesítmények, vagy az 1898-ra elkészült Gróf Hadik Laktanya - tiszti lakóház és legénységi lakóház, istálló, őrház, börtön komplexuma, amely ma is egyfajta zárványként ékelődik be a lakóházakkal és a Műegyetemmel kiteljesedő negyedbe.

A 20. század első évtizedével azonban a Lágymányos északi részére elfogadott rendezés terv alapján a Fehérvári úton és a környező utcákban nagyszabású beépítések indultak el. Ennek egyik katalizátora a Műegyetem létesítése és első épületeinek elkészülte, majd a folyószabályozással keletkezett belső tó és kikötő megszüntetésével újabb beépíthető területek elnyerése volt. A Fehérvári út belső részén komoly építészeti minőséget képviselő, az úri közönségre számító eklektikus, szecessziós, majd modern stílusú 3-5 emeletes korszerű lakóházak épültek többszobás lakásokkal, magas komfortszinttel, legtöbb esetben cselédszobával.

A pezsgő polgárosodó élettel megtelő korszerű városrészbe pedig megfelelő háttérintézmények is dukálnak. Míg a Körtér egyik oldalán még javában pöfögött a téglagyár, a másik oldalon már 1910-ben mozgóképszínház szórakoztatta a közönséget.

Forrás: a Bartók Béla Boulevard Facebook oldala
30/31
Forrás: a Bartók Béla Boulevard Facebook oldala

Egy évvel később kis teresedéssel bővült az út, létrejött a mai Gárdonyi tér, ami egyfajta központként funkcionált. Ehhez a terület kiképzése mellett nagyban hozzájárult tér oldalán álló pompás Hadik-ház is, felső szintjén a homlokzatot is nagyban meghatározó műteremmel – amit sokáig Csontváry Kosztka Tivadar bérelt –, valamint a földszinti kávéházzal. Az irodalmi és művészeti életben az Andrássy út hasonló kávéházaival vetekedő Hadik, Saly Noémi kutatásai szerint eredetileg a közeli laktanya tisztjeit kívánta volna bevonzani, ezért is a névazonosság. Helyettük azonban az 1920-as évektől, feltételezhetően az itt törzsasztalt berendező Karinthy Frigyes hatására a kor jeles művészei, mint például Déry Tibor, Tersánszky Józsi Jenő, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Füst Milán, Nagy Lajos, Hunyady Sándor, Heltai Jenő vagy Rejtő Jenő látogatták rendszeresen a helyet. A mára újra megnyílt kávéház tulajdonosa szerint a pincében még egy Szatyor nevű progresszív mulatóhely is működött, amit az utcafronton „Dancing Bar" cégér hirdetett.

1920-ban az egyre jobban beépült, polgári miliőt sugárzó belső útvonalrészt a Körtértől a Kelenföldi pályaudvarra menő, ekkor még kültelkinek számító Átlós úttal egybevonták és megkapta a Horthy Miklós út nevet, míg a Fehérvári út külső szakasza megtartotta eredeti elnevezését. A Körtér 1929-ben vette fel a kormányzó nevét, mindeközben nagyszabású kiépítések zajlottak rajta. A tér oldalában az 1930-as évek első felében felépült a jellegzetes ívelt házsor, annak koronájaként pedig a Preisich Gábor és Vadász Mihály tervezte Simplon-ház hatemeletes bérpalotája panorámás tetőterasszal, földszintjén a korszak egyik legkorszerűbb mozijával, amelynek 1934-es megnyitásáról a korabeli sajtó is nagy lelkesedéssel nyilatkozott: „Csodálatos világítási effektus, gazdag kárpitozás, tökéletes vetítés  és hangleadáson kívül a nézőtér kényelmes székeinek elhelyezésével körültekintő gondossággal oldották meg azt a problémát, hogy mindenki szembenüljön a vászonnal és ne zavarja az előtte ülő." Szintén az 1920-as évek derekán kapott nagy lendületet az 1931-ben Lenke térnek elnevezett mai Kosztolányi Dezső tér is.

Bartók Béla (Horthy Miklós) út 62-64., a Simplon mozi nézőtere, 1934. Forrás: Fortepan / Preisich család
1/31
Bartók Béla (Horthy Miklós) út 62-64., a Simplon mozi nézőtere, 1934. Forrás: Fortepan / Preisich család

A II. világháború után az út hangulata egy időre megváltozott. 1945-ben még Bartók Béla halálának évében vette fel az út az európai nemzetszocialista eszmék ellen tiltakozásul önkéntes száműzetésbe Amerikába vonult zeneszerző nevét. Belső szakaszán megszűnt a két háború közötti pezsgő kulturális élet, a bolthelyiségek nagy részében szaküzletek, leginkább a Műegyetemhez is kötődő szolgáltatások költöztek. A Bartók Béla út külső része pedig megmaradt vegyes használatú területnek, számos lakóházzal, de helyet kaptak olyan intézmények is, mint a kocsiszín. A Hadik Kávéház sokáig zárva maradt, majd a helyén Szivárvány Áruház, a rendszerválás után cipőbolt nyílt.

Magát az utat pedig egyre jobban kezdte uralni a közlekedés, noha már korábban is egymást érték itt a villamos- és HÉV-szerelvények. Az 1960-as évektől még több buszjárat is rátelepült az útra, majd maga az autóforgalom is csendes növekedésnek indult a macskaköveken. A rendszerváltást egy igen kaotikus forgalmi képet nyújtó, de lényegében egy 2x1 sávos, villamospályákkal kiegészült út fogadta. Ekkor a sávok újra festésével, de lényeges beavatkozás nélkül az út 2x2 sávossá változott, amelynek szélén ott voltak a sárga keramitburkolatos parkolósávok, a villamosmegállók pedig keskeny, védőkorlát nélküli szigeteken helyezkedtek el, de mindeközben a járdákat is parkoló autók lepték el.

A Bartók Béla út belső szakasza egy közlekedési rémálom volt az ezredfordulóig, amikor az akkor még bizonytalan kimenetelű 4-es metró építését megelőlegezendő, de akkor nagyon népszerűen csengő faltól falig út felújítást végeztek rajta. A városvezetés úgy gondolta, hogy akár megépül a metró, akár nem, de a macskaköves, csúszós és balesteveszélyes Bartókot mindenképpen fel kell újítani.

A villamospályák nagypaneles alapjai is már igen rossz állapotban voltak. A felújítás után ugyan megmaradt a 2x2 forgalmi sáv, ami az akkori kívánalmaknak még megfelelt. Ezzel egy időben kezdték a Móricz Zsigmond körtér és a Szent-Gellért tér rendezését is a jövőbeli metróállomás fogadásához. 2014-ben végül megépült a 4-es metró, aminek átadásával a felszíni párhuzamos buszközlekedést fokozatosan csökkentették, ma már az átlagban tízpercenként járó 7-es busz dübörög csak végig az úton. Két évvel később elkészült a budai fonódó villamos projekt is, amihez szükséges volt a villamosmegállók átépítésére, szélesítésére, magasítására. Mivel azonban az út keresztmetszete a két oldalán közel évszázados fasorral határolva adott volt, így a peronok szélesítését egy-egy forgalmi sáv beáldozásával lehetett elérni, amire a városvezetés is rábólintott. Így a mára kialakult 2x1 sávos, kerékpárúttal és parkolóval szegélyezett út forgalma az elmúlt évtizedekhez képest lényegesen megszelídült.

Bartók Béla út a Gárdonyi térnél, a Zenta utca felé nézve, 1968. Forrás Fortepan/Nagy Zoltán
15/31
Bartók Béla út a Gárdonyi térnél, a Zenta utca felé nézve, 1968. Forrás Fortepan/Nagy Zoltán

A Bartókon úgy tűnik, bevált az az elgondolás, hogy a sávok csökkentésével moderálják a forgalmat, ami a Szent-Gellért tér szűkösebb kapacitásához képest az úton korábban túlméretezett volt. A képlethez azonban hozzájárul az út földrajzi adottsága is, mivel a Szent-Gellért tér és a Szabadság híd felől eleve egy szűkített csatornán folyó forgalom érkezik csak ide és a másik irányban pedig az autók már nem kanyarodhatnak közvetlenül a Fehérvári útra. Viszont nem csak a Bartók Béla úton, hanem a részben párhuzamos Budafoki úton és a Műegyetem rakparton is csökkent a sávok száma, ezáltal a korábbi dugók színhelye kijjebb került, ami nagyban segítette a belső utak és utcák felértékelődését.

Részben emiatt, részben a tudatos helykeresésnek köszönhetően, az önkormányzat kezdeményezésére, Európai Uniós források felhasználásával megindult a belső Bartók Béla út újrapozícionálása, ezzel egy új kulturális negyed felhelyezése Budapest térképére.

A tudatos téralakításba jól folytak bele az újonnan nyíló vendéglátóhelyek, bárok, kávézók, pékműhely, galériák, könyvesboltok, mindez pedig egy közös brendet is kapott, létrejött a Bartók Béla Boulevard.

Zöld kampány a Bartók Béla Boulevard-on, 2018. Forrás: a Bartók Béla Boulevard Facebook oldala
31/31
Zöld kampány a Bartók Béla Boulevard-on, 2018. Forrás: a Bartók Béla Boulevard Facebook oldala

Míg korábban, az amúgy az 1970-es években is már kísérletező jellegű Bartók 32 Galéria volt az egyetlen ilyen jellegű létesítmény, addig mára már szinte minden házban működik valamilyen, a nagyközönség számára nyitott hely. A Bartókon található galériák, kávézók kulturális egyesületbe szerveződtek és évente két nagy rendezvénnyel, az Eleven Tavasszal és az Eleven Ősszel kitelepülnek a közterekre is. Az út új lendületét látva ide költözött a Kortárs Építészeti Központ is és vált szintén egy mindenki számára nyitott intézménnyé. A megváltozott szellemiségű Bartók pedig nem csak a környék és Buda közönsége számára jelenet új központot, hanem sokakat átvonz Pestről is, ezáltal polarizálja, színesíti a város kulturális életét.

Persze nem a Bartók Béla út az egyetlen, jól végiggondol és ezáltal pozitív önképet kapó városi agora képzés, de itt úgy tűnik, hogy valóban sikerült a forgalom és a gyalogosok számára is egy win-win helyzetet kialakítani. A képlet azonban nem lehet általános, minden ilyen jellegű beavatkozást előzetesen alaposan meg kell vizsgálni. Mindenesetre Budapestre ráfér még néhány hasonló, jól működő téralakító projekt.

Bán Dávid

 

Szerk.: Pleskovics Viola

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk