Nézőpontok/Kritika

Szájzár...

1/2

Hirdetés
?>
?>
a Kecskeméti Nyári Kaszinó épülete
1/2

Szájzár...
Nézőpontok/Kritika

Szájzár...

2007.02.28. 10:58

"...még javában dübörögtek a színes blöffök a Malom Center ügyben, amikor megjelent az újabb bevásárló központ befektetője. Aki Kuruc Center címen szándékozik egy újabb bevásárló monstrumot építeni a vasútállomás közelében. Az egykori KTE sportpálya helyén. Mégpedig úgy, hogy a gazdasági rakodórámpák néznének farkasszemet az induló-érkező utasokkal. (És persze egyben Kodály Zoltán szülőházával.)" Borvendég Béla írása Kecskemét-ügyben

„ Környezetünk túlságosan is fontos ahhoz, hogy kizárólag az ipar, vagy gazdaságpolitika tárgya lehessen. Ha ezt nem ismerjük fel, épített környezetünk ügye nem csak továbbra is megfeneklett marad, de rosszabbodni fog. Azok a fejlődő országok, amelyek a gazdag országok életformáját utánozzák anélkül, hogy saját fejlődésük különös alternatíváit tükröznék, mind társadalmi, mind kulturális tekintetben, szegényebbek lesznek." (UIA Fehérkönyv 2002)

Szájzár...

A kecskeméti Malom Center felépítése országos botránnyá dagadt. És még koránt sincsen vége. Árad tovább. Ezért is olyan, mint az orvosi ló. Amin demonstrálni lehet mindazokat a kórságokat, melyek majdnem demokráciánkat, és kvázi jogállamunkat a kommunista rendszer összeomlása után 15 évvel még mindig gyötörik. Hogy ez miként lehetséges? Hát csak úgy hogy ebben a malomban ugyanazt a gátlástalan erőszakot, ugyanazt a szemérmetlen hazudozást őrlik, mint a Kádár-rendszer Párt-darálójában. Csak nagy P tartalmát kellett kicserélni. A tévedhetetlen Párt helyett a mindenható Pénzt kell behelyettesíteni. A hazudozás és a szemfényvesztés így az átalakulás keservei közt alatt zavartalanul folytatódhat.

A bizonyíték? Ez a kultúrának, a jó ízlésnek és a szakszerű városfejlesztésnek egyaránt fityiszt mutató gigantikus „pénztárgép" az. Azt példázza, hogy városfejlesztés és építészet címen nálunk bármit meg tehet az, akinek sok pénze, jó összeköttetései vannak. És ehhez olyan építészt választ cinkosul, aki ha nem is az Operaház, de azért a miniszterelnök fantom cégének a fantomja.

A városnak nem volt főépítésze és nem volt jogérvényes szabályozási terve sem. A befektető és a város vezetése nem véletlenül ismerte fel, hogy ez az az ex lex állapot, amikor a nagy bulit nyélbe lehet ütni. Lóhalálában elkészíttették a „ gigantikus pénztárgép" tervét. Ámde éppen az utolsó pillanat kivárása következtében azt már nem tudták elkerülni, hogy a művét a tervező be ne mutassa a Délalföldi Területi Tervtanács előtt. A testület a tervet pocsék építészeti színvonalára hivatkozva ilyen tekintetben nem is bírálta, azonban – tekintettel az értékes történeti belvárosban megcélzott helyére – lényeges méretcsökkentést és átdolgozást javasolt.

A magabiztos befektető penetráns pártállami arroganciával, fütyülve a véleményre, tüstént megkérte és meg is kapta az építési engedélyt, viszont feljelentette a főépítészt minden lehetséges fórumon.

Hanem erre már észbe kaptak a helyi polgárok is. Egyrészt a legfőbb ügyészhez másrészt az ombudsmanhoz fordultak. Az előbbi megállapította, hogy az építési engedélyezési eljárás során tucatnyi szabálytalanságot követtek el, és ezt a hosszú lajstromot az ombudsman még meg is toldotta. Az önkormányzat válaszként félresöpörte a legfőbb ügyész állásfoglalását, az utóbbit pedig beperelte. Mindazonáltal a borzalmas monstrum eközben zavartalan gyorsasággal felépült. Kecskemét pedig bíztatásként a Kulturális Örökség Minisztériumától elnyerte a „Kultúra magyar városa" címet.

Ám a krími-paródiának még koránt sincs vége. A legfőbb ügyész az ombudsman észleletei nyomán kiderítette azt is, hogy már az építkezés telekalakítása is törvénysértő módon történt. Ezért hát utasította a Telekkönyvi Hivatalt, hogy a telket nem létezőként törölje a nyilvántartásából. Minthogy ez néhány hónapja meg is történt, a jogi helyzet most az, hogy a monstrum nem létező telken áll. Így hát a megoldás nyilván megint a jogfacsaró fiskálisok csapatán és a végső megoldásra szánt ilyen-olyan pénzeken múlik. Hasonlóképpen, mint az építési engedély is. Anno.

A dolognak azért van legalább két fontos tanulsága. Az egyik az, hogy a polgári ellenállás, ha ilyen otromba merényleteket nem is tudott megakadályozni, de azért hozzájárult ahhoz, hogy az akkori Fideszes polgármester kénytelen volt átigazolni a magukat liberálisnak mondó alakzathoz. No persze a kormánypárt támogatásával. (Kéz kezet mos). Ámde az ősszel így is megbukott.

Másrészt még javában dübörögtek a színes blöffök a Malom Center ügyben, amikor megjelent az újabb bevásárló központ befektetője. Aki Kuruc Center címen szándékozik egy újabb bevásárló monstrumot építeni a vasútállomás közelében. Az egykori KTE sportpálya helyén. Mégpedig úgy, hogy a gazdasági rakodórámpák néznének farkasszemet az induló-érkező utasokkal. (És persze egyben Kodály Zoltán szülőházával.) A tervet ugyan a már épülő monstrumhoz hasonlóan a tervező megint csak lehengerlő sóder kíséretében mutatta be a Délalföldi Területi Tervtanács előtt, ám a tanács az ismét csak hervadt, az ökológiáról tudni sem akaró rémséget áttervezésre javasolta. A szakmai bírálat kitért arra is, hogy a Nyári Kaszinó épületét nem kell lebontani, hiszen azt az igényes tervezés olyképpen tudná befoglalni az új együttesbe, hogy annak még sajátos helyi ízt, egyedi karaktert is adna.

Tegyük hozzá, hogy azon lehet ugyan vitatkozni, hogy ez az elmúlt évtizedekben sorsára hagyott épület országos műemlékeink sorában a hányadik helyezést érné el, ha ez lóverseny lenne. Ámde a jelenlegi Magyarország területén Kecskemét a sajátos magyar Art Nouveau nemzetközileg is megsüvegelt központja. Amiért e kis épület – és minden hasonló örökség – helyi értéke nagyon is jelentős.

A kecskemétiek tehát, tanulva a védett Belvárost sújtó katasztrófából (biztos, ami biztos), kezdeményezték, hogy az épületet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) javaslata alapján az illetékes miniszter (oktatási és kulturális) helyezze országos védelem alá.  És reménykedtek. Azt várták, hogy a miniszter a polgárok kezdeményezése és a saját főhivatala javaslatára kihirdeti az értékgazdagító döntést. Hiszen törvénytisztelőként megjárták a szolgálati utat. Végtére a KÖH előbb első fokon elrendelt, majd az ellenérdekű fél fellebbezése nyomán másodfokon is megerősített, ideiglenes műemléki védettség alapján kezdeményezte a miniszternél, hogy hirdesse ki a Nyári Kaszinó a végleges védettségét.

De nem ez történt. A minap értesültem róla, hogy a KTE pályán álló Nyári Kaszinó bontási engedélyét a napokban kiadták. Kiskunfélegyházán. Hogy miért ott? Talán csak nem azért, mert ott kormánypárti a polgármester?

Csak találgatni lehet, hogy a kulisszák mögött mi történt. Hiszen ha a kultúráról van szó, ugyanabból a miniszterből oly erővel lövell ki a szél, hogy azzal turbinákat lehetne hajtani. (Abból legalább valami hasznunk is lenne.) Azt is tudjuk ugyanakkor, hogy bátor és kezdeményező lelke ugyan az Operát és az operában évtizedek során összekovácsolódott műhelyeket felesleges luxusnak tartja, hogy nem szereti a budapesti színházakat és a tudásra épülő társadalomtól is viszketegséget kap. Az építészet iránt érzett csodálatának, s kifinomult magyar ízlésének pedig betonba parancsolt bizonysága a Kecskeméten felépített, bárhol másutt banális építészeti tévedésnek számító pénznyelő. Ez talán nálunk a ma dívó foglalkozási ártalom tünete?

De ez még mindig nem kielégítő magyarázat. A valódi ok alighanem a politikai szájzár. Amit nyilván könnyen megkaphat bármelyik kormánytag egy olyan szigorú kormányfőtől, aki ha tudja sem mondja meg, hogy balkeze miért  nem tudhatja meg soha, hogy közben mit csinál a másik bal.

Borvendég Béla
2007. február 28.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk