Nézőpontok/Kritika

Szakadék

1/11

Eiffel tér irodaház, 2009. december

?>
Eiffel tér irodaház, 2009. december
?>
Eiffel tér irodaház, 2009. december
?>
Eiffel tér irodaház, 2009. december
?>
Eiffel tér irodaház, 2009. december
?>
Eiffel tér irodaház, 2009. szeptember
?>
Eiffel tér irodaház, 2009. szeptember
?>
Eiffel téri irodaház, tehén sötétben
?>
Eiffel tér irodaház, 2009. december
?>
Eiffel tér irodaház, 2009. december
?>
Eiffel tér irodaház, 2009. december
?>
kivilágított díszfa a sötét műtehén helyett, 2009 karácsony
1/11

Eiffel tér irodaház, 2009. december

Szakadék
Nézőpontok/Kritika

Szakadék

2009.12.23. 08:21

„A hézag a nyílás, amelyen át kimenekülhetünk, és a szakadék, amelyen át kell jutnunk, hogy szabadok legyünk" – írja Hannes Böhringer. Vargha Mihály az Eiffel tér irodaházról és a térről.

Egyik partján oldalára fektetett felhőkarcoló, üvegbe csomagolva. Mint óriás fal, hosszan terül – irodaház. A másik oldalon a sokarcú, ám szomorún elhanyagolt műemlék, a Nyugati pályaudvar a pénztárcsarnokkal, az odavezető folyosóval, a Ceglédi Csarnokkal, egyebekkel. Köztük mint gödör az új, mélyített kert – szakadék. Szeptemberben megtartották az avatóünnepséget. Ám azóta is dolgoznak rajta, s a mélytéri vendéglátásra jövő tavaszig biztos várni kell – így csak előzetes benyomásokon alapuló vélemény adható az együttesről. A szabad tér, a lenti kert kellemes, ígéretes, a rábámuló ház közel sem ennyire megnyerő.

Mindent akar nyújtani egyszerre: pedánsan viselkedni, integrálódni, az új – Eiffelnek keresztelt – tér részeként sokat adni az erre járó városlakóknak, kommunikálni a közelálló régebbi házakkal. Például a Podmaniczky utca sarkán álló postaépület felé kiemelkedik egy „saroktorony", mint túlnőtt üvegkalicka: most egy csillogó kristályokkal díszített, méregdrága, sötét műtehén* díszíti. S nem utolsósorban a tervezők nyilvánvalóan úgy fogtak hozzá az együtteshez, hogy feltétlenül teljesüljön megbízóik üzleti terve.

De ez a csoda ritkán következik be. Ami biztos: jó építészetet ilyen esetekben csak nyílt tervpályázatot követően lehet remélni. És még akkor is hosszú folyamat következik, amíg a pályázat győztese kiérleli tervét, s közben tájékoztatást kaphat alakulásáról bárki, akit érdekel épület és város sorsa. Majd jöhet a szintén alapos és körültekintő megvalósítás, szintén megfelelő tájékoztatással kísérve, elsősorban a város igényeit figyelembe véve. Ma mindez szinte lehetetlen – az ellentétes példákat lehetne, de felesleges sorolni (a végén egy említődik mégis)... Amit leggyakrabban világválság szóval illetnek mostanság – az építészetre nézve például, tetézve az ingatlanpiaci megingásokkal –, nyugodtan nevezhető világháborúnak, melynek fő terepe mostanság Kína. Dubai elesett.

Eiffel tér irodaház, 2009. szeptember
5/11
Eiffel tér irodaház, 2009. szeptember

Lehetetlenül sok mesterségesen felkorbácsolt igényt kell irreálisan rövid idő alatt teljesíteni. Ezért van város, ami a folytonos gyarapodás ellenére egyre inkább a pusztulás képét hordozza magán, s ezen a házak elkészülte már alig-alig tud segíteni. Budapest különösen így fest. Nem remélhetjük, hogy áttörés következne be, és minden új építést megelőzően modelleznék: milyen módon fog öregedni (más megfogalmazásban: kizsigerelését követően mikor bontják majd le?), s mik a várható hatásai a meglévő környezetre. Pedig a technikai lehetőségek egyre inkább adottak ilyesmire. S nem egy esetben idő is lenne rá.

Az Eiffel téri irodaház építése sokáig nem indult meg, bár nagy reklámlepedők zengzetesen beharangozták a posta melletti kis toldalékon – melyet azután lebontottak, hogy helyére elkészüljön a ház körúti darabja. Az építéshez csak akkor fogtak látványosan hozzá, amikor megvolt a később csúfos kudarccal végződött kormányzati negyed elhelyezési pályázatának eredménye. Most ott áll az új épület – a kormányzati negyednek viszont annyi. Vajon mi a konkrét összefüggés?

Két észrevétel. Az új gödör mintha egyfajta „elkülönítő" lenne. A valószínűleg inkább tehetősebbek közül kikerülő használók ebben az elrendezésben nem nagyon kevered(het)nek majd az aluljáró meg a pályaudvar népével. E megfontolás lehet a zsákszerű mélyített tér hátterében, és csak erre rakódtak rá a formai-szépészeti megoldások. Ezzel együtt a „külsőépítészeti" kialakítás nem tűnik rossznak.

Eiffel tér irodaház, 2009. szeptember
6/11
Eiffel tér irodaház, 2009. szeptember

A másik: az építmény – a fő attrakció – viszont gőgösre, zártra, tagolatlanra sikerült. Ami pozitívumként említhető, édeskevés: körúti végénél a három nagy platán megőrzése, befogadása a házformálásba; a magasban mindkét oldalon végigfutó tetőterasz, amit csupán az épületben dolgozók élvezhetnek, például dohányzáskor. Feltűnően hiányzik kis áttörés, legalább egyetlen földszinti lyuk – miáltal viszonyba kerülhetne egymással a Podmaniczky utca és az új tér. Vegyük észre, még a darupálya miatt hosszúra épített panelházakra is jutott ilyesmi! Ehelyett szomorúan kell látni, hogy e hosszú ház méltatlanul kétarcú.

„A hézag a nyílás, amelyen át kimenekülhetünk, és a szakadék, amelyen át kell jutnunk, hogy szabadok legyünk" – írja Hannes Böhringer (a Szinte semmi című kötet A nadrágzseb című fejezetében). A tervek, melyek építészetnek álcázva jönnek szakmányban, egyre gyakrabban vezetnek fojtogató eredményekhez. Most már a szó szoros értelmében is (Allee, Budapest, Finta-opus, átadva novemberben).

Vargha Mihály

Nyomtatásban megjelent az Élet és Irodalom 2009. évi (LIII. évfolyam) 49. számában.

* 2009. decemberében kivilágított díszfa virít benne, lecserélték a tehenet.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Épületek/Középület

KILÁTÓ A GALYATETŐN // Egy hely + Építészfórum

2021.08.26. 18:23
00:05:34

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk