Nézőpontok/Vélemény

Száz év hat különleges ravatalozója Magyarországon

1/17

Bár a települések akár évezredesek is lehetnek, a növekvő számú lakosság nyomán új temetők létesülnek, míg máshol a meglévő épület bizonyul szűknek. Az utóbbi példája Badacsonytomaj ravatalozója, ami helyben bányászott bazaltkőből épült.  

Talán a legismertebb és legimpozánsabb épület a debreceni köztemető ravatalozója és krematóriuma -utóbbiak közül az első hazánkban. A historizáló építészet szép példája, ami már a vasbeton korának kezdetén, 1932-ben épült.

A műemléki védelem alatt álló, monumentális épület a város akkori főépítésze, Borsos József tervei szerint épült, míg az ablakok üvegmozaikjainak, és a homlokzati szobrainak alkotóit nyílt pályázaton, debreceni képzőművészek közül választották ki.

A pompás tégla architektúra Borsos József másik fő művén, az 1941-ben épült szegedi Honvéd téri református templomon is visszaköszön.

A halottak elhamvasztását a 20. század első felében még ellenezte a hazai egyház, így végül 1951-ig nem is helyezhették üzembe a krematóriumot. Az elmúlt hét évtizedben, már modernizálva, változatlanul működik.

A második világháború utáni hazai építészetben fontos szerep jutott a vasbeton héjszerkezeteknek, mint az egyik leggazdaságosabb mód a nagy terek áthidalásához. Az itt szerzett mérnöki tudás később is hasznosult, a miskolci új köztemető (ma Győri kapu temető) ravatalozója is részben ezzel a megoldással készült.

A tető belülről is látható, nyers beton felülete a zsaluzatot készítő ácsok mesterműve is.

Az épület tervezője Heckenast Péter, akinek nevéhez nem csak további miskolci épületek, de a város 1967-re elkészült általános rendezési terve is kötődik.

A háború utáni modern építészet és a helyi, természetes anyagok használatának látványos egymásra találása az 1978-ban épült tihanyi ravatalozó.

A Kaszás Károly tervei szerint épült, félig nyitott épület egyik különlegessége a bejárat fölött több mint 15 méteres fesztávolságú, fa térvázas tetőszerkezet.

A ravatalozó helyét a lejtős telek mellett alapvetően meghatározták a meglévő fenyőfák, amik 45 év után is árnyékot, egyben tájékozódási pontokat adnak.

"talán fele volt tudatos, fele ösztönös" -mondta egy közelmúltbeli interjúban a tervező, akire nagy hatással voltak Finnországban szerzett benyomásai, tapasztalatai is a munkája során.

Az épület ezúttal is zömmel helyi anyagokból, tihanyi bazalttufa falakkal, minden részletre messzemenően ügyelve épült.

Igazán különleges kialakítással, részben a föld alatt, piramis formájú tetővel épült 2008-ban a péceli református ravatalozó, szintén az akkor már Ybl-díjas Kaszás Károly tervei szerint.

A meglehetősen alacsony költségvetésből készült épület belső terének ablakai a mennyezeten, azaz a piramis sarkaiban sávként futnak végig, a terepszint alól az égre adva kilátást.  

A modern szakrális építészetre jellemző, letisztult formanyelven épült a dabasi gyóni temető új ravatalozója 2015-ben, Ligetvári István tervei alapján.  

A nyolc év után is remek állapotú épület első és hátsó homlokzata markánsan elkülönül, a tihanyi ravatalozóhoz hasonlóan, választóvonalat jelképezve a földi, és az azon túli világ között.

?>
Bár a települések akár évezredesek is lehetnek, a növekvő számú lakosság nyomán új temetők létesülnek, míg máshol a meglévő épület bizonyul szűknek. Az utóbbi példája Badacsonytomaj ravatalozója, ami helyben bányászott bazaltkőből épült.

 
?>
Talán a legismertebb és legimpozánsabb épület a debreceni köztemető ravatalozója és krematóriuma -utóbbiak közül az első hazánkban. A historizáló építészet szép példája, ami már a vasbeton korának kezdetén, 1932-ben épült.
?>
A műemléki védelem alatt álló, monumentális épület a város akkori főépítésze, Borsos József tervei szerint épült, míg az ablakok üvegmozaikjainak, és a homlokzati szobrainak alkotóit nyílt pályázaton, debreceni képzőművészek közül választották ki.
?>
A pompás tégla architektúra Borsos József másik fő művén, az 1941-ben épült szegedi Honvéd téri református templomon is visszaköszön.
?>
A halottak elhamvasztását a 20. század első felében még ellenezte a hazai egyház, így végül 1951-ig nem is helyezhették üzembe a krematóriumot. Az elmúlt hét évtizedben, már modernizálva, változatlanul működik.
?>
A második világháború utáni hazai építészetben fontos szerep jutott a vasbeton héjszerkezeteknek, mint az egyik leggazdaságosabb mód a nagy terek áthidalásához. Az itt szerzett mérnöki tudás később is hasznosult, a miskolci új köztemető (ma Győri kapu temető) ravatalozója is részben ezzel a megoldással készült.
?>
A tető belülről is látható, nyers beton felülete a zsaluzatot készítő ácsok mesterműve is.
?>
Az épület tervezője Heckenast Péter, akinek nevéhez nem csak további miskolci épületek, de a város 1967-re elkészült általános rendezési terve is kötődik.
?>
A háború utáni modern építészet és a helyi, természetes anyagok használatának látványos egymásra találása az 1978-ban épült tihanyi ravatalozó.
?>
A Kaszás Károly tervei szerint épült, félig nyitott épület egyik különlegessége a bejárat fölött több mint 15 méteres fesztávolságú, fa térvázas tetőszerkezet.
?>
A ravatalozó helyét a lejtős telek mellett alapvetően meghatározták a meglévő fenyőfák, amik 45 év után is árnyékot, egyben tájékozódási pontokat adnak.
?>
"talán fele volt tudatos, fele ösztönös" -mondta egy közelmúltbeli interjúban a tervező, akire nagy hatással voltak Finnországban szerzett benyomásai, tapasztalatai is a munkája során.
?>
Az épület ezúttal is zömmel helyi anyagokból, tihanyi bazalttufa falakkal, minden részletre messzemenően ügyelve épült.
?>
Igazán különleges kialakítással, részben a föld alatt, piramis formájú tetővel épült 2008-ban a péceli református ravatalozó, szintén az akkor már Ybl-díjas Kaszás Károly tervei szerint.
?>
A meglehetősen alacsony költségvetésből készült épület belső terének ablakai a mennyezeten, azaz a piramis sarkaiban sávként futnak végig, a terepszint alól az égre adva kilátást.

 
?>
A modern szakrális építészetre jellemző, letisztult formanyelven épült a dabasi gyóni temető új ravatalozója 2015-ben, Ligetvári István tervei alapján.

 
?>
A nyolc év után is remek állapotú épület első és hátsó homlokzata markánsan elkülönül, a tihanyi ravatalozóhoz hasonlóan, választóvonalat jelképezve a földi, és az azon túli világ között.
1/17

Bár a települések akár évezredesek is lehetnek, a növekvő számú lakosság nyomán új temetők létesülnek, míg máshol a meglévő épület bizonyul szűknek. Az utóbbi példája Badacsonytomaj ravatalozója, ami helyben bányászott bazaltkőből épült.  

Talán a legismertebb és legimpozánsabb épület a debreceni köztemető ravatalozója és krematóriuma -utóbbiak közül az első hazánkban. A historizáló építészet szép példája, ami már a vasbeton korának kezdetén, 1932-ben épült.

A műemléki védelem alatt álló, monumentális épület a város akkori főépítésze, Borsos József tervei szerint épült, míg az ablakok üvegmozaikjainak, és a homlokzati szobrainak alkotóit nyílt pályázaton, debreceni képzőművészek közül választották ki.

A pompás tégla architektúra Borsos József másik fő művén, az 1941-ben épült szegedi Honvéd téri református templomon is visszaköszön.

A halottak elhamvasztását a 20. század első felében még ellenezte a hazai egyház, így végül 1951-ig nem is helyezhették üzembe a krematóriumot. Az elmúlt hét évtizedben, már modernizálva, változatlanul működik.

A második világháború utáni hazai építészetben fontos szerep jutott a vasbeton héjszerkezeteknek, mint az egyik leggazdaságosabb mód a nagy terek áthidalásához. Az itt szerzett mérnöki tudás később is hasznosult, a miskolci új köztemető (ma Győri kapu temető) ravatalozója is részben ezzel a megoldással készült.

A tető belülről is látható, nyers beton felülete a zsaluzatot készítő ácsok mesterműve is.

Az épület tervezője Heckenast Péter, akinek nevéhez nem csak további miskolci épületek, de a város 1967-re elkészült általános rendezési terve is kötődik.

A háború utáni modern építészet és a helyi, természetes anyagok használatának látványos egymásra találása az 1978-ban épült tihanyi ravatalozó.

A Kaszás Károly tervei szerint épült, félig nyitott épület egyik különlegessége a bejárat fölött több mint 15 méteres fesztávolságú, fa térvázas tetőszerkezet.

A ravatalozó helyét a lejtős telek mellett alapvetően meghatározták a meglévő fenyőfák, amik 45 év után is árnyékot, egyben tájékozódási pontokat adnak.

"talán fele volt tudatos, fele ösztönös" -mondta egy közelmúltbeli interjúban a tervező, akire nagy hatással voltak Finnországban szerzett benyomásai, tapasztalatai is a munkája során.

Az épület ezúttal is zömmel helyi anyagokból, tihanyi bazalttufa falakkal, minden részletre messzemenően ügyelve épült.

Igazán különleges kialakítással, részben a föld alatt, piramis formájú tetővel épült 2008-ban a péceli református ravatalozó, szintén az akkor már Ybl-díjas Kaszás Károly tervei szerint.

A meglehetősen alacsony költségvetésből készült épület belső terének ablakai a mennyezeten, azaz a piramis sarkaiban sávként futnak végig, a terepszint alól az égre adva kilátást.  

A modern szakrális építészetre jellemző, letisztult formanyelven épült a dabasi gyóni temető új ravatalozója 2015-ben, Ligetvári István tervei alapján.  

A nyolc év után is remek állapotú épület első és hátsó homlokzata markánsan elkülönül, a tihanyi ravatalozóhoz hasonlóan, választóvonalat jelképezve a földi, és az azon túli világ között.

Nézőpontok/Vélemény

Száz év hat különleges ravatalozója Magyarországon

2023.10.29. 18:50
1/17

Bár a települések akár évezredesek is lehetnek, a növekvő számú lakosság nyomán új temetők létesülnek, míg máshol a meglévő épület bizonyul szűknek. Az utóbbi példája Badacsonytomaj ravatalozója, ami helyben bányászott bazaltkőből épült.  

Talán a legismertebb és legimpozánsabb épület a debreceni köztemető ravatalozója és krematóriuma -utóbbiak közül az első hazánkban. A historizáló építészet szép példája, ami már a vasbeton korának kezdetén, 1932-ben épült.

A műemléki védelem alatt álló, monumentális épület a város akkori főépítésze, Borsos József tervei szerint épült, míg az ablakok üvegmozaikjainak, és a homlokzati szobrainak alkotóit nyílt pályázaton, debreceni képzőművészek közül választották ki.

A pompás tégla architektúra Borsos József másik fő művén, az 1941-ben épült szegedi Honvéd téri református templomon is visszaköszön.

A halottak elhamvasztását a 20. század első felében még ellenezte a hazai egyház, így végül 1951-ig nem is helyezhették üzembe a krematóriumot. Az elmúlt hét évtizedben, már modernizálva, változatlanul működik.

A második világháború utáni hazai építészetben fontos szerep jutott a vasbeton héjszerkezeteknek, mint az egyik leggazdaságosabb mód a nagy terek áthidalásához. Az itt szerzett mérnöki tudás később is hasznosult, a miskolci új köztemető (ma Győri kapu temető) ravatalozója is részben ezzel a megoldással készült.

A tető belülről is látható, nyers beton felülete a zsaluzatot készítő ácsok mesterműve is.

Az épület tervezője Heckenast Péter, akinek nevéhez nem csak további miskolci épületek, de a város 1967-re elkészült általános rendezési terve is kötődik.

A háború utáni modern építészet és a helyi, természetes anyagok használatának látványos egymásra találása az 1978-ban épült tihanyi ravatalozó.

A Kaszás Károly tervei szerint épült, félig nyitott épület egyik különlegessége a bejárat fölött több mint 15 méteres fesztávolságú, fa térvázas tetőszerkezet.

A ravatalozó helyét a lejtős telek mellett alapvetően meghatározták a meglévő fenyőfák, amik 45 év után is árnyékot, egyben tájékozódási pontokat adnak.

"talán fele volt tudatos, fele ösztönös" -mondta egy közelmúltbeli interjúban a tervező, akire nagy hatással voltak Finnországban szerzett benyomásai, tapasztalatai is a munkája során.

Az épület ezúttal is zömmel helyi anyagokból, tihanyi bazalttufa falakkal, minden részletre messzemenően ügyelve épült.

Igazán különleges kialakítással, részben a föld alatt, piramis formájú tetővel épült 2008-ban a péceli református ravatalozó, szintén az akkor már Ybl-díjas Kaszás Károly tervei szerint.

A meglehetősen alacsony költségvetésből készült épület belső terének ablakai a mennyezeten, azaz a piramis sarkaiban sávként futnak végig, a terepszint alól az égre adva kilátást.  

A modern szakrális építészetre jellemző, letisztult formanyelven épült a dabasi gyóni temető új ravatalozója 2015-ben, Ligetvári István tervei alapján.  

A nyolc év után is remek állapotú épület első és hátsó homlokzata markánsan elkülönül, a tihanyi ravatalozóhoz hasonlóan, választóvonalat jelképezve a földi, és az azon túli világ között.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.