Fenntarthatóság

Szegedi kutatók: a városi zöldfelületek hatékonyan védenek a hőterhelés ellen

1/1

Szeged, Tisza-part – forrás: WikiMedia Commons

Hirdetés
?>
Szeged, Tisza-part – forrás: WikiMedia Commons
1/1

Szeged, Tisza-part – forrás: WikiMedia Commons

Szegedi kutatók: a városi zöldfelületek hatékonyan védenek a hőterhelés ellen
Fenntarthatóság

Szegedi kutatók: a városi zöldfelületek hatékonyan védenek a hőterhelés ellen

2022.07.10. 11:44

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Címkék:
fenntarthatóság, hősziget

Jelentősen csökkenthetik a hőterhelést és javíthatják az ott élők komfortérzetét a városi zöldfelületek a Szegedi Tudományegyetem városklíma-kutatócsoportjának mérései szerint – derül ki a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága által az MTI-hez eljuttatott közleményből.

A közlemény szerint a csoport a városi hősziget-intenzitás pontos tér- és időbeli jellegzetességeit vizsgálja, méri, milyen szerepe van a beépítettségnek a folyamat erősödésében, és előrejelzést is nyújt a jelenségről.

Az emberi szervezetet érő hőterhelést fiziológiailag egyenértékű hőmérséklet (Physiologically Equivalent Temperature - PET) index segítségével számszerűsítik. A mérőszám egyszerre veszi figyelembe a levegő hőmérsékletét, a szélsebességet, a légnedvesség mértékét és a napsugárzásból érkező energia mennyiségét, mivel ez a négy tényező együttesen befolyásolja a hőérzetet, ezért "beszédesebb" az egyszerű léghőmérséklet-adatnál.

Ha a szervezetet nagyon nagy hőstressz éri, még egészséges ember esetén is hamar felborulhat a hőháztartás, ami komoly egészségügyi következményekkel is járhat, például hőgutával. Arra érzékeny embereknél, például a kisgyermekek, idősek, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők esetén ez még kritikusabb.

A szegedi kutatók a 2010-es évektől kezdve folyamatosan és átfogóan gyűjtik az adatokat arról, milyen mozaikos tud lenni egy település hőstressztérképe. Ott, ahol nincs zöldfelület, akár 10-15 fokkal is magasabb lehet a hőterhelés PET-index értéke a nyári kánikulában, a felszín hőmérsékletében pedig még ennél is nagyobb lehet a különbség. Ráadásul az épületek, burkolt felületek által nappal "begyűjtött" energia, éjjel hőként kisugárzódik, így a belvárosokban nincs meg a tehermentesítés sem a környezet, sem az emberi szervezet számára, amíg egy külvárosi, zöldebb területen enyhülést jelent az éjszaka.

A kutatás egyik vezetője, Dr. Gulyás Ágnes az SZTE Tudásportáljának adott interjúban a lehetséges megoldások kapcsán elmondta

"Kutatásaink és a nemzetközi tendenciák is a szemléletváltásban látják a legtöbb lehetőséget. A technikai megoldások helyett (mellett) a zöldebb, az erőforrásokat jobban kímélő megoldások felé kell fordulnunk, azokat sokkal nagyobb területen és változatos formában kell alkalmazni. Városainkban a zöldfelületeknek messze nem csak esztétikai szerepe van és ezt tudatosan, az eddigieknél sokkal bátrabban kell használni. Várostervezési szempontból egyre inkább az tűnik a jó megoldásnak, ha keressük a természetes válaszokat a klímaválság kérdéseire."

Ezért fontos, hogy a várostervezők figyelembe vegyék mindezt, és olyan közterületeket alakítsanak ki, amelyek minél hatékonyabban képesek mérsékelni a hőstresszt. Ennek legkézenfekvőbb eszközei a zöld- és a vízfelület, előbbi – főleg a fák – az árnyékolással, utóbbi a párologtatás révén tudja jelentősen javítani a mikroklímát.

Az eredmények persze nem meglepőek, a témakörrel az Építészfórumon is foglalkoztunk már, Természet-alapú megoldások sorozatunkban például olyan építészeti és urbanisztikai eszközöket mutatunk be, melyek megfelelnek a fentiekben is hangsúlyozott zöld- és kékinfrastruktúra használatnak, a Budapesti Klímakirakós cikksorozat pedig kifejezetten a fővárosi hőterhelést csökkentő megoldásokat sorakoztat fel.

Forrás: MTI, u-szeged.hu

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok

A KŐBÁNYAI SZENT LÁSZLÓ-TEMPLOM ÉS A KŐBÁNYAI SZENT LÁSZLÓ GIMNÁZIUM // Egy hely + Építészfórum

2023.02.08. 11:25
7 perc

A magyar építészetnek kettő gyöngyszeme áll mindössze pár száz méterre egymástól Kőbányán. A Szent László-templom jól ismert Lechner Ödön mű, tervezésekor az építész maga is kőbányai lakos volt egyébként. A gimnáziumot azonban kevesebben ismerik, pláne belülről, tervezésében azonban Lechner Ödön szintén részt vett Vágó Józseffel.

A magyar építészetnek kettő gyöngyszeme áll mindössze pár száz méterre egymástól Kőbányán. A Szent László-templom jól ismert Lechner Ödön mű, tervezésekor az építész maga is kőbányai lakos volt egyébként. A gimnáziumot azonban kevesebben ismerik, pláne belülről, tervezésében azonban Lechner Ödön szintén részt vett Vágó Józseffel.

Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk