Bordák mögött dobogó szív – Bordák mögé rejtett rendelő

Három rendelő, három megközeltés. A KAAVA csapata három olyan régi rendelőépület felújítását végezték el az elmúlt időszakban, amelyek eredetileg az 1950-es, 1960-as években épültek. A munkák közül másodikként a X. kerület Pongrác úti Háziorvosi Rendelő épületének felújítását ismerhetjük meg.

Mindenben van érték, csak meg kell találni – benne. Amit érdemes, meg kell menteni – belőle. Ez a két állítás igaz arra a három, 50-60-as években létesített rendelő épületre is, melyeket volt lehetőségünk kiemelni az elhanyagolt múltból a jelenbe:

A Pongrác úti rendelő
Lakótelep mellett, szemközt vasúti felüljáróval, kietlen környezetben. A rendelő épület nem volt bizalomgerjesztő első ránézésre: barna falpanel, itt-ott kicserélt fehér műanyag hőszigetelő ablak. Új bejáratokkal kellett átszervezni a funkciókat, hőszigetelni az épületet. Rendben. De mitől lesz más az érzet? Jelen cikk Sághegyi Adél Laura tolmácsolásában ezt a felújítást mutatja be.

Tengerszem rendelő
Az elmúlt évtizedekben az Üllői úton sokszor elhaladtam a körépület előtt. A kocsiból kitekintve csak egy-egy röpke pillanat volt, de mindig felhívta a figyelmem a szigorú hasábok közül kiugró köralak. Mi lehet ez? Anno nem ismertem a történetét, hogy régen presszóként működött, csak azt láttam, hogy jó lenne valamit kezdeni vele és a környezetével is...  Aztán a sors úgy hozta, hogy néhány éve elkezdhettünk vele foglalkozni. Az elkészült épületet Alkér Katalin DLA írása mutatta be.

Kerepesi rendelő
Egy tízemeletes lakótelep tövében, régi földszintes szolgáltatóházak között bújik meg a rendelő épülete. A Kerepesi út felől a forgalom zaját domb próbálja csillapítani. Szomszédja egy templomnak is. Acél vázszerkezet, trapézlemez fedés, vékony falak, használatra alig tűnik alkalmasnak, de nem reménytelen. Nagyobb beavatkozás szükséges, mégpedig a bontás. A megtartott vasbeton pinceszintre mint jó alap, épül rá az új szerkezet, az új rendelő. Itt több lehetőség nyílik a játékra a szigorú rendszeren belül. Az elkészült épületet Terbe Rita DLA írása mutatja majd be.

Mészáros Erzsébet felelős tervező

                                                                                ***

A Pongrác úti rendelőt keleti oldalról autóút szegélyezi, a többi irányból pedig többszintes lakóházak és különböző szolgáltató épületek ölelik körbe. Egy szellős zöldterület központi elemeként dominálja a teret, főként a laposan elterülő tömege üt el a környező épületektől, valamint az új téglavörös, lamellás homlokzat is, ami egy olyan kortárs módon felújított épületet helyezett a fókuszba, aminek korábbi fénye igencsak halványan pislákolt.

Az eredeti állapot bordás pillér-falpaneles kialakításával, régi formájával, anyaghasználatával és külső összhatásával lehangoló volt. A funkcióból adódó, olykor nehéz és fájdalmas élményekhez köthető benyomását nem volt képes ellensúlyozni, sőt ellenkezőleg, akár még rá is erősített erre a tapasztalatra. Ide nehéz volt megérkezni.

A felújításnak köszönhetően, az egykor elhanyagolt épület, mára kivirágzott. Az építész tervezők, Mészáros Erzsébet és Horváth Roberta, a lehetőségekhez mérten ki tudta hozni a maximumot az épület koncepciójából, a mérsékelt beavatkozásokon és korlátozott költségkereten belül. Az elsődleges megoldandó feladat a tagolt homlokzati rendszer kezelése, és a korábban három, a felújítás alatt négyre bővülő funkció összefogása volt, egy egységes tömegben. A felújítást követően a felnőtt háziorvosi rendelő, orvosi ügyelet és gyógyszertár funkciók egészültek ki egy üzemorvosi rendelővel az épület déli részén.

A szerkezet kötöttségéből adódóan egy kis csavarra volt szükség: a tervező egy kulissza homlokzat mögé bújtatta az egész épületet, ahol az eredeti homlokzat egységes szürke vakolatával szépen egybeolvad a lamellák mögötti árnyékokkal, egységesítve, és elrejtve a korábbi betonpanelek durva megjelenését. A WPC lamellákból álló homlokzat szépen hordozza az épület eredeti, függőleges bordás karakterét, valamint az egykori épület színhasználatát is visszaidézik a vöröses fa hatású pallók. A burkolat különlegessége, hogy kívülről nagyon zárt és egységes hatást kelt, belül viszont, a lamellák kiosztásának köszönhetően, megmaradtak a világos terek, hiába futnak végig az elemek a nyílászárók előtt, belül mégsem érzékelhető a külső “tömörség".

Az akadálymentesített, kiemelt platformról nyíló különálló funkciók egy kényszerhelyzetből adódó, később koncepcionális elemmé fejlődő előtető-rendszer alatt közelíthetők meg. Az eredeti előtető szerkezetéből adódóan nem volt bontható, ezért ezt a karakteres elemet felhasználva minden funkció bejárata kapott saját, a tömegből fiókszerűen kihúzott lefedést. Az előtetők kontrasztos fémlemez burkolattal, igényes világítással és egyértelmű funkciómegjelöléssel tájékoztatják és vezetik az ideérkezőket.

A tervben a leghangsúlyosabb koncepciós elem, ami megtöri az épület szándékosan tervezett egységességét, a főbejárat melletti beugróban található növényfal. A télen-nyáron különböző színekben pompázó fal a megérkezést rögtön kellemessé teszi. Nem csak az épület monotonitását töri meg, hanem egy kis bátorítást is ad a betegeknek: ebben a rendelőben egy gondozott kerttel várják őket, ahol még egy megnyugtató, friss levegővételre is invitálja az épület a látogatókat, mielőtt belépnek a beltérbe.

A felújítás során mindent a lehető legészszerűbb megoldással terveztek meg a felesleges beavatkozások és túlzó költségek elkerülésére, és így egy könnyen fenntartható és hosszú ideig minőségi, kortárs épületet hoztak létre. Az épület nem csak anyagában, de szellemiségében is értékálló: barátságos, hívogató, komoly, de mégis nyugtató, és növényfalával egyedi színfoltja lett a területnek, ami így új életet kapott. Ide már sokkal jobb megérkezni

Sághegyi Adél Laura

Szerk.: Pleskovics Viola

A cikksorozat megjelenését az Építészfórumon a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.