„Hosszú távra építsünk jó minőséget” – Két egészségügyi központ a Paulinyi and Partners tervezésében

A hazánkban működő állami kórházak és egészségügyi központok nagy múltra tekintenek vissza, az intézmények épületállománya azonban sok esetben nem halad a korral, infrastruktúrájuk nem felel meg napjaink igényeinek. Ezt felismerve az elmúlt években megnőtt az egészségügyi beruházások száma. A kórház- és egészségügyiközpont-tervezésben jelentős szerepet vállal a Paulinyi & Partners Építésziroda is, ezért Burián Gergő és Domonkos Ádám projektigazgatókat, felelős tervezőket kérdezük a hatékonyan működő kórházépületek sajátosságairól.

Molnár Zsuzsanna: A kórházak, egészségügyi intézmények építészete figyelemfelkeltő, hiszen az összetett funkcióhoz komplexen átgondolt építészeti koncepciónak kell társulnia. Több egészségügyi intézmény tervezésén dolgoztak, dolgoznak. Mely projektek tartoznak a Paulinyi and Partners Építésziroda portfóliójába?

Burián Gergő: Ezirányú történetünk öt-hat évre nyúlik vissza. Akkortájt ismertük fel Dr. Paulinyi Gergely elnök-vezérigazgató vezetésével, hogy a hazai egészségügy jelentős fejlesztés előtt áll. Úgy láttuk, hogy ez olyan jellegű szakmai kihívást jelenthet, amelyben érdemes részt vennünk. Mivel irodánk Magyarország és Budapest meghatározó épületeiről híres, rendszerint nagyobb léptékű épületek tervezésével bíznak meg bennünket, ezért nem volt alaptalan az elképzelésünk. Tudatosan kezdtük el fejleszteni magunkat e téren. Partnerséget kötöttünk a kórháztervezésre specializálódott holland EGM architecten céggel. Többször jártunk Hollandiában, ahol meglátogattuk az általuk tervezett kórházakat, de magyar és egyéb európai példákat is tanulmányoztunk. Igyekeztünk minél több szakmai tudást megszerezni. Az első publikált kórháztervünk az Észak-Pesti Centrumkórház tervpályázatára készült (felelső tervezője Dr. Paulinyi Gergely), amit sikeresen megnyertünk, a továbbtervezésére azóta is várunk. Egy másik nyertes pályázatnak köszönhetően viszont felkérést kaptunk Magyarország első tervezett magánkórháza, a Budai Egészségközpont szakkórház (BEK) megtervezésére, melyet Gergellyel közösen, hárman jegyzünk. Ezek mellett a Bicskei Egészségügyi Központ is portfóliónk része.

Egy kórházépületnek számtalan feladatot kell betöltenie a járóbeteg ellátástól a műtők optimális működéséig, de az orvostudomány folyamatos fejlődéséhez is tudnia kell alkalmazkodni. Miként alakul ki egy kórház működésének koncepciója, és ehhez hogyan idomul az épület?

BG: Fontos kiemelni, hogy a BEK tervezése során olyan szerencsés helyzetbe kerültünk, hogy a programalkotás legelejétől kezdve részt vettünk a folyamatban. Az üzleti tervet kezelő partnerrel közösen alakítottuk ki a programot, aki azt a szükséges tudást integrálta a projektbe, hogy milyen funkciókra van szükség, és ezek miként működőképesek egy magánkórház esetében. Mindez nagyban támogatta a munkánkat.

Domonkos Ádám: A gazdasági szempontok mellett természetesen jelen volt egy határozott orvosi, illetve főigazgatói elképzelés is.


Említsenek néhány konkrét példát, hogy milyen gazdasági és egészségügyi szempontok merültek fel!

DÁ: Hadd emeljem ki a műtők elhelyezésnek kérdését. A nemzetközi példák ismeretében először úgy gondoltuk, hogy az alsóbb szinteken helyezzük el a műtőket. A BEK esetében azonban kiderült, hogy bizonyos gépészeti megoldások és egyéb szempontok figyelembevételével a legfelső szinten kell elhelyezni ezeket az egységeket.

BG: Illetve nem elég a funkciókat meghatározni, azok ideális elrendezése is kiemelt szempont. A különféle egységek optimális kapcsolatának kialakítása alapján formálódott az épület. Hogy csak néhány példát említsek: egy egészségügyi intézmény legforgalmasabb része a járóbeteg szakrendelő, így nem mindegy, hogy ezt a részleget hogyan közelítjük meg. Teljesen más szempontok alapján kell kialakítani a fekvőbeteg-, az intenzívterápiás-, és a sürgősségi osztály, illetve a műtők egymáshoz viszonyított elhelyezését. Ezeken a részlegeken a beteg- és az anyagútvonalak optimális és biztonságos kialakítása elengedhetetlen.

DÁ: Ezért is szemléltettük ezeket a területeket háromdimenziós ábrákon. Ily módon látványosabban lehetett bemutatni a megbízónak, hogy miként tudnak kapcsolódni vagy adott esetben épp egymástól távol maradni bizonyos betegutak, kiszolgálóutak.

BG: Az útvonalakat szimuláltuk is, hogy valóban optimálisan működjenek, hiszen emberéletek múlhatnak azon, hogy milyen tempóban és milyen könnyedséggel jut el egy beteg, egy alkalmazott vagy egy eszköz egyik helyről a másikra, illetve a fertőzések megakadályozása érdekében is fontosak az elválasztott útvonalak. Irodánk egyebek mellett egy tervezéstámogató, beruházókat segítő rendszer fejlesztésén is dolgozik, ami már a kezdeti tervezési fázisban is számtalan információt szolgáltat. A betegutak optimalizálása mellett a rendszer többek közt automatikusan végigvisz a folyosókon egy betegágyat, és jelez, ha az valahol nem, vagy csak szűkösen fér el.


Ha jól értem, egy kórház tervezése során az egyik legfontosabb szempont az útvonalak optimális kialakítása. Milyen egyéb aspektusokat kell figyelembe venni?

BG: Meglátásom szerint kiemelten fontos a betegközpontúság, hiszen az ember általában kicsit félve, bátortalanul lép be egy kórházba. Nagy figyelmet fordítottunk ezért arra, hogy barátságos, hívogató belsőépítészettel rendelkezzen az épület, ugyanis kimutatott tény, hogy ilyen környezetben gyorsabban gyógyulnak a betegek. A komfortérzetet az is támogatja, ha egyértelmű infokommunikációs felületekkel van ellátva a tér, ami által a beteg nem érzi elveszve magát.

DÁ: Mind ezek mellett hadd emeljem ki a természetközeliséget is mint a tervezési folyamat fontos szempontját. Úgy igyekeztünk megtervezni az épületet, hogy a betegeknek és látogatóiknak minél szorosabb kapcsolata legyen a zöldterületekkel. Szerencsés helyzet, hogy a BEK a Hegyvidék szívében, egy parkban helyezkedik el. Erre a hangulatra belső udvarok és fénykutak kialakításával erősítettünk rá, melyek a megszokott területek mellett a műtőfolyosókhoz is kapcsolódnak.

Ehhez a gondolathoz kapcsolódva: az építész mit tehet azért, hogy a betegek mellett az intézmény alkalmazottai is komfortosan érezzék magukat a mindennapok során és hatékonyabban tudjanak dolgozni?

BG: A dolgozók munkáját lehet segíteni automatizált robotrendszerekkel. Az Észak-Pesti Centrumkórházba például robotrendszereket és csőpostarendszert terveztünk be, melyek leveszik a teher egy részét az orvosok, nővérek válláról. A magánkórházakra kevésbé jellemző, de az államiak esetében megemlítendő, hogy a munkaerő megtartása érdekében olyan extra szolgáltatásokat is nyújtanak az intézmények, mint a dolgozói óvoda vagy bölcsőde, illetve a nővérlakások.

DÁ: A BEK-be is terveztünk dolgozói pihenőket és kávézót, éttermet, ahol az alkalmazottak a betegektől és látogatóktól elkülönülten is tudnak regenerálódni.


Egy Önökkel készült korábbi interjút olvasva felkeltette az érdeklődésemet, hogy kiemelték az intézetben dolgozó egészségügyi alkalmazottakkal folytatott konzultáció jelentőségét. Azt gondoltam, hogy ez alapvetés. Ezek szerint mégsem?

BG: Az alapvetés, hogy beszélni kell az alkalmazottakkal, ennek intenzitása azonban valóban kuriózum volt az esetünkben. Gyakorlatilag heti rendszerességgel találkoztunk nemcsak az főorvosokkal, hanem további kórházi dolgozókkal is. Olyan praktikus dolgokra hívták fel a figyelmünket, amikre a beruházó vagy az építész nem gondolna.

DÁ: Így olyan apró részletek is felmerültek, hogy egy betegköntöst hová praktikus akasztani.

A tervezés során az üzleti tervet is figyelembe kellett venni ahhoz, hogy az intézmény fenntarthatósága optimális legyen. Ez milyen hatással volt a munkafolyamatra?

BG: A programalkotást illetően már beszéltünk arról, hogy olyan üzleti tervet kezelő partnerrel működtünk együtt, aki tisztában volt az új kórházi szárny üzemeltetésének módjával, ezen a téren adott nekünk iránymutatást. Emellett pedig az a szerencsés helyzet alakult ki, hogy a beruházó hosszú távon is az intézmény üzemeltetője marad, ami által olyan fenntartható gépészeti rendszereket tudtunk betervezni, amelyek esetében hosszabb távú megtérülés is elfogadható. Több megújuló gépészeti rendszert sikerült beterveznünk, így a teljes új szárny alatt talajszondapark lesz, az épület tetején napelempark, illetve levegő-levegő hőszivattyúk kerültek betervezésre. Ezáltal a törvényi előíráshoz képest jóval fejlettebb, magasabb megújuló energiaaránnyal rendelkező, komplex rendszert sikerült alkalmazunk.

DÁ: A fenntarthatóság mellett az üzemszerű működés is fontos szempont volt. Egy ilyen épületben nem lehet kimaradás, bizonyos dolgokat túl kell biztosítani. Így például a gázkazánok betervezése elengedhetetlenek egy kórház működésénél, melyek mellé diesel aggregátorokat is telepítenünk kellett, szintén az üzembiztonság miatt.

Mindez milyen távú megtérülést jelent?

BG: A kapott paraméterek szerint 10-15 éves megtérülés már elfogadható volt, mivel a fejlesztő szerencsére a hosszú távú üzemeltetésben érdekelt. Ez nem is olyan hosszú idő egy épület életében.

DÁ: Az épületében nem, egy gépészeti rendszerében viszont ez az a maximum, amit érdemes figyelembe venni.


A fenntarthatóságnál maradva: az orvostechnológia rohamos fejlődésére fel tud készülni egy épület?

DÁ: Az épület alapszerkezeti rendszere sok mindenre ad változtatási lehetőséget. 780 x 780-as raszterben terveztük a kórházat, pillérvázas épületként. Különösen a szakrendelői szinten adódhat a későbbiekben átszervezési igény. Itt akár a válaszfalak mozgatásával is könnyen átcsoportosíthatók az egységek. A homlokzatot is úgy igyekeztünk kialakítani, hogy képes legyen lekövetni egy esetleges funkcióváltást.

BG: Előregyártott, modulméretű homlokzatot terveztünk, mely a kivitelezést is megrövidíti, ugyanis az elemek nem a helyszínen, hanem kontrollált üzemi körülmények között készülnek. Ezáltal magasabb esztétikai és technikai minőséget is képviselnek.


Az egészségközpont működését támogató funkciók között találunk olyat, amelyet az állami kórházak is alapul vehetnek az adott intézmény optimális működése szempontjából?

BG: A BEK-ben egy olyan egészségplázát, közösségi váróteret hoztunk létre, amely nemcsak a betegek számára érhető el, hanem a környékbeli lakosokat is megszólítja. Itt kereskedelmi egységek, éttermek, büfék lesznek kialakítva. Ez egy állami egészségügyi létesítménynél is megfontolandó szempont lehet. Az is fontos, hogy az orvosi ellátóegységeket a lehető leghatékonyabb működtetés mentén alakítsuk ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bizonyos orvosi ellátó helyiségeknél eltérő jellegű szolgáltatás lehetséges délelőtt és délután. Ez az időbeli elhatárolás lehetőséget biztosít arra, hogy egy-egy szoba maximálisan ki legyen használva. A flexibilis, multifunkciós helyiségek kialakításának szemlélete az állami intézmények számára is példamutató lehet.

Belelátva a fenntarthatósági és gazdasági folyamatokba, ha egyszer olyan ideális helyzet állna elő, hogy szabad kezet kapnának egy állami egészségügyi intézmény fejlesztésében, milyen javaslatokkal élnének?

BG: Hatékony gépészet és megújuló energiaforrások alkalmazásával hathatós eredményeket lehet elérni az üzemeltetés racionalizálásában. Ha a betegek oldaláról tekintjük a kérdést, akkor a hideg, merev belsőépítészeti kialakításon is érdemes lenne változtatni, de az említett funkciók, mint az egészségpláza beemelése vagy a multifunkciós helyiséghasználat is pozitívan hatna, nemcsak a betegek és az intézmény dolgozói, hanem a környéken élők számára is.

DÁ: Fontos, hogy hosszú távra építsünk jó minőséget.



Molnár Zsuzsanna

 

Szerk.: Pleskovics Viola

A cikksorozat megjelenését az Építészfórumon a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.