Épületek/Lakóépület

Szegedi minimál

1/7

Szegedi minimál - Kószó István

?>
Szegedi minimál - Kószó István
?>
Szegedi minimál - Kószó István
?>
Szegedi minimál - Kószó István
?>
Szegedi minimál - Kószó István
?>
Szegedi minimál - Kószó István
?>
Szegedi minimál - Kószó István
?>
Szegedi minimál - Kószó István
1/7

Szegedi minimál - Kószó István

Szegedi minimál
Épületek/Lakóépület

Szegedi minimál

2009.08.17. 05:08

Projektinfó

Földrajzi hely:
Szeged, Magyarország

Építészek, alkotók:
Kószó István

Letölthető dokumentumok:

A tömegmegformálásnál és alaprajzi kialakításánál az egyszerűség, a funkcionalizmus jegyei voltak irányadóak. Nincsenek zavaró, a ház egységét megtörő beékelődések vagy kiszögellések. A szegedi családi házat Kószó István tervezte.

Az épület szabadon állóan, a beépítési határok maximális figyelembevételével készült. A tájolásnál fontos volt, hogy az épület az utca felé viszonylag zárt legyen és inkább a telekbelső felé nyíljon meg. A ház két tömbből áll, melyek mind színben, mind anyaghasználatban, mind nagyságban elkülönülnek egymástól.

 

Szegedi minimál - Kószó István
1/7
Szegedi minimál - Kószó István

Szegedi minimál - Kószó István
2/7
Szegedi minimál - Kószó István

Szegedi minimál - Kószó István
3/7
Szegedi minimál - Kószó István

Szegedi minimál - Kószó István
4/7
Szegedi minimál - Kószó István

 

 

Az északi tömeg kétszintes kialakítású, alacsony hajlásszögű nyeregtetővel fedett, míg a déli földszintes, tetőteraszos kiképzésű. A nagyobb tömegű vakolt, fehér homlokzatot a kisebb, faborítású, wenge színű felület egészíti ki. A nagyobb részben a földszinten a garázs, nappali-konyha-étkező, kiszolgáló helyiségek, míg ezek fölött a szülői és a gyermekhálók és a vizes blokk található szaunával. A kisebb rész a földszinten a bejárót a vendéghálót, a fedett teraszt, az emeleten a tetőteraszt foglalja magába.

A tömegmegformálásnál és alaprajzi kialakításánál az egyszerűség, a funkcionalizmus jegyei voltak irányadóak. Nincsenek zavaró, a ház egységét megtörő beékelődések vagy kiszögellések. A vízelvezető csatornák is a falakba lettek elrejtve.

 

Szegedi minimál - Kószó István
7/7
Szegedi minimál - Kószó István

Szegedi minimál - Kószó István
5/7
Szegedi minimál - Kószó István

Szegedi minimál - Kószó István
6/7
Szegedi minimál - Kószó István

 

 

Az utcafronti és ennek szemközti hátsó homlokzat tükörképe egymásnak. Egy-egy emeleti ablak és egy-egy földszinti ajtó töri csak át ezeket a falakat. Hátul egy teraszra vezető tolóajtóval, elől egy garázskapu formájában. Tervezés során a ház a Küklopsz nevet kapta, az utcai homlokzaton megjelenő egy-szem ablaka miatt. Az első benyomásra robosztus külső megszelídül, amint észleljük és megértjük a finomra hangolt részleteket.

A belső terekben már több az osztás és a belsőépítészeti kialakításnál jobban lehetett játszani a részletekkel. Többféle anyagot alkalmaztak a fém, a fa, az üveg és a textil felhasználásával. Meleg tónusokkal varázsoltak hangulatos modern otthont a lakók.

Kószó István

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk