/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Épülettervek/Hallgatói terv

Szegmens - modern felvonó a Mecsekben

1/21

Belsőépítészeti terv - tervező: Ramasz Tamás

?>
Belsőépítészeti terv - tervező: Ramasz Tamás
?>
Épület- és tartószerkezeti koncepció - tervező: Ramasz Tamás
?>
Homlokzati terv - tervező: Ramasz Tamás
?>
Homlokzati terv - tervező: Ramasz Tamás
?>
Látványterv - tervező: Ramasz Tamás
?>
Látványterv - tervező: Ramasz Tamás
?>
Tetőterasz látványterve - tervező: Ramasz Tamás
?>
Rámpa látványterve - tervező: Ramasz Tamás
?>
Turistapont (alsó szint) - tervező: Ramasz Tamás
?>
Turistapont (alsó szint) - tervező: Ramasz Tamás
?>
Műholdkép a tervezési területről
?>
Kávézó (felső szint) - tervező: Ramasz Tamás
?>
Kávézó (felső szint) - tervező: Ramasz Tamás
?>
Átnézeti helyszínrajz
?>
Útvonal koncepcióterve - tervező: Ramasz Tamás
?>
Helyszínrajz
?>
Fotódokumentáció - fotó: Ramasz Tamás
?>
Koncepció - tervező: Ramasz Tamás
?>
Környezetrendezési terv - tervező: Ramasz Tamás
?>
A-A metszet - tervező: Ramasz Tamás
?>
B-B metszet - tervező: Ramasz Tamás
1/21

Belsőépítészeti terv - tervező: Ramasz Tamás

Szegmens - modern felvonó a Mecsekben
Épülettervek/Hallgatói terv

Szegmens - modern felvonó a Mecsekben

2015.07.30. 13:59
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Pécs (Tettye-Misina)

Építészek, alkotók:
Ramasz Tamás

"Szegmens" Drótkötélpályás felvonó

Tervezés éve:
2015

Bruttó szintterület:
314 m2

Stáblista

építész vezető tervező: Ramasz Tamás

építészeti konzulens: dr. Tamás Anna Mária
drótkötélpályás felvonószerkezet szakági konzulens: Fekete Csaba
tartószerkezeti konzulens: Németh Gábor
épületszerkezeti konzulens: dr. Perényi László Mihály

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

A lágy, organikus környezet és a fémlemez rideg feszültsége jellemzi a Pécsi Tudományegyetem Építőművész BA szakján végzett Ramasz Tamás diplomamunkáját, aki tervében arra keresi a választ, hogy milyen lehetne ma, 2015-ben, egy kortárs építészeti megoldásokat alkalmazó drótkötélpályás felvonó állomás a Mecsekben. 

Szegmens: a Tettye - Misina útvonalra tervezett drótkötélpályás felvonó állomásépületének koncepcióterve

Pécs kiemelkedően gazdag épített öröksége olyan építészeti hagyomány bizonyítéka, amelyet a sokszínűség és a mindenkori innovatív lehetőségek kiaknázása jellemez. Tervemmel ehhez a hagyományhoz szeretnék kapcsolódni. Az általam választott funkció, a kötélpályás felvonó rendeltetésszerű használata nem igényel különösebb funkcióval megtöltött épületet, általában egyszerű csarnok vázrendszerű ipari acélépületben, vagy korábban favázas építményekben oldották meg a kiszolgáló funkciók elhelyezését. Véleményem szerint Pécs építészeti hagyományai megkövetelik, hogy egy ilyen léptékű beruházás nem csak funkcionálisan és műszakilag nyújtson kielégítő megoldásokat, hanem esztétikai színvonalával tovább öregbítse az épített örökséget és a város kulturális szellemiségét. Tervemmel arra szeretnék választ adni, hogy milyennek képzelhető el egy kortárs építészeti megoldásokat alkalmazó drótkötélpályás felvonó állomásépülete 2015-ben a Mecsekben, Magyarországon, Európában.


Tetőterasz látványterve - tervező: Ramasz Tamás
7/21
Tetőterasz látványterve - tervező: Ramasz Tamás



A drótkötélpályás felvonók egyrészt kiválóan alkalmasak a nagy távolságok gyors és egyszerű leküzdésére, másrészt látványos élményt nyújtanak az utazó számára. A magasból megcsodált táj és látkép nem csupán a szemet gyönyörködteti, hanem koncepciós eleme lehet egy várostervezésnek is. A megfelelő, turisták által kedvelt csomópontok összekötésével áthidalható az a távolság, amely a látványosságok között van. Az ideális helyszínek kiválasztása kulcsfontosságú szempont egy ilyen kötélpálya megépítésénél, nemcsak műszaki, hanem urbanisztikai és turisztikai szempontokból is. Ezeket a lehetőségeket figyelembe véve úgy döntöttem, hogy a tervemnek két helyszínt jelölök ki, mint a lehetséges állomás helyszíneit: egy városi és egy mecseki állomásépületet.

A felső épület helyszíne a tervezés folyamán hamar egyértelművé vált, hiszen a tv torony, mint Magyarország legmagasabb bejárható épülete, az idelátogató vendégek egyik kedvelt célpontja, ezért a mecseki állomást ebben a környezetben szeretném kialakítani. Misina a Kelet-Mecsek legmagasabb pontja, kiváló helyszín egy felső állomásépületnek és a drótkötélpálya kialakításához. Az alsó, városi épület lehetséges helyszíne a Tettyén található sziklás domb teteje, amely már erdős terület, kedvelt kirándulóhely, azonban még nem esik túlságosan távol a belvárostól. Továbbá a Kulturális Főváros program keretében felújított Tettye park kiváló kikapcsolódási helyszín, amely több figyelmet érdemelne. Az állomásépület idehelyezésével ez a terület is bekapcsolható a város turisztikai vérkeringésébe, kitágul a tér a turisták számára, egy nap alatt akár több helyszín is bejárható és összeköttetés jön létre az urbánus jellegű városi és a természet közeli mecseki helyszínek között. Tervem helyszínéül ezt a területet választottam, hiszen korábban is születtek elképzelések egy drótkötélpályás felvonóra, amelynek alsó induló állomásépülete a Tettyén helyezkedett volna el.

 

Műholdkép a tervezési területről
11/21
Műholdkép a tervezési területről


A Tettye koronájának tekinthető sziklafal mögötti erdős sáv vált az állomásépület legkedvezőbb helyszínéül. A területen belül úgy helyeztem el az épületet, hogy az a domb legmagasabb pontján legyen. Ezt azért tartottam fontosnak, mert így a felvonókötél a lehető legrövidebb úton olyan magasságba feszíthető ki a kötélpályát tartó pillérek segítségével, amely útvonal kialakítása során a lombkorona szint fölé kerül. Így minimálisra csökkenthető a kivágandó fák száma, és nincs szükség erdőirtásra sem a kötélpálya nyomvonalán. Az épület tájolása is a funkcióból adódott, a kötélpálya tengelyét a TV torony parkolója felé irányítottam, így kialakult az épületben helyet kapó kötélpálya gépészeti egységének helyzete is.

 

Homlokzati terv - tervező: Ramasz Tamás
4/21
Homlokzati terv - tervező: Ramasz Tamás



Az épület a természetben egy domb csúcsán helyezkedik el. Az itt található erdős környezet természetvédelmi terület, azonban a tervezési helyszínen belül nem található kiemelkedően fontos természeti képződmény. A felvonó körüli környezet megtervezését gondos vizsgálatok és analízisek előzték meg. A helyszín a Mecsekből érkezve két turistaútvonalon közelíthető meg: az egyik Dömörkapu felől, míg a másik az Ilona pihenő felől érkezik és a tervezési helyszín észak-nyugati részén találkoznak, majd északról megkerülve a dombtetőt, dél-keleten egy tereplépcsővel ereszkedik le az út a tettyei sziklafal mentén. A tereplépcső a domb aljában lévő Irmai úton ér véget, amelyen észak felé továbbhaladva egy tanösvényt követhetünk végig. A terv megvalósulásához szükséges szervizutat ezen út mentén alakítottam ki, figyelembe véve a terepszint alakulását, így az út a dombot megkerülve észak-keletről emelkedik, majd a kötélpálya mentén érkezik az épülethez. Ez az aszfalt burkolatú út később kiszolgáló útként és felvonulási útként is szolgálna.

 

Útvonal koncepcióterve - tervező: Ramasz Tamás
15/21
Útvonal koncepcióterve - tervező: Ramasz Tamás



A dombtetőre érkezvén a szerpentin és a tereplépcső találkozása kiemelt pont, hiszen itt egy olyan csomópont alakul ki, ahonnan két útvonalon is megközelíthetjük az épületet. Az egyik a már korábban említett turistaösvény, míg a másik egy olyan lombösvény, amely a terepszint fölé emelkedve felülről mutatja be a környezetet. Egy tusitaösvények feletti rámpa, amely egyből a kávézószint bejáratához vezeti a látogatót, ahonnan az épület felső szintje is megközelíthető. A lombösvény útvonalának szerkesztésénél egy olyan rasztert vettem fel, amelyet az aranymetszésen alapuló Fibonacci spirál alkot. A spirál geometriai középpontja az épület tömegközéppontjának alaprajzi vetülete, amelyből spirálisan ívelve a csigavonal távolodik. Ezen vonal mentén helyeztem el a rámpát. Az útvonal és a turistaösvény csomópontjai az aranymetszésen alapuló szerkesztett négyzetek csúcspontjain helyezkednek el. Az épület környékén az útvonal mentén szabadtéri padokat és szemétgyűjtésre alkalmas tárolókat helyeztem el, továbbá krómozott felületű kültéri lámpaoszlopokat terveztem.

Már a terv kezdeti fázisában három különböző funkcionálisan elkülönülő részre osztottam az épületet: egy, a turistákat kiszolgáló infópontra, ahol a szükséges vizesblokkokat és az épület üzemeltetését kiszolgáló funkciókat is elhelyeztem, egy kávézó szintre, és maga a felvonóállomás szintjére. Ez a vertikális hármas osztás azért jött létre, mert így a felvonó a legfelsőbb szintre került, ezzel is megemelve azt, lerövidítve a kötélpálya függőleges emelkedési szakaszát.

 

Koncepció - tervező: Ramasz Tamás
18/21
Koncepció - tervező: Ramasz Tamás



Vertikálisan három szintre tagolódik az épület, a legalsó szint egy infópont a turisták számra, ahol egy interaktív kiállításon is résztvehetnek. A nagy fogadótér közepén egy interaktív önműködő vetítőfal található, amely automatikusan bekapcsolódik, ha valaki belép a helyiségbe. A világítás és az egyéb helyiségek működése szintén önműködő. A vetítő falat megkerülve közelíthetőek meg a mosdók. Külön férfi és női mosdót helyeztem el. A szinten helyet kapott egy akadálymentes kialakítású mellékhelyiség is, amelyet az érvényes előírások figyelemben tartásával terveztem meg. Ezen a szinten található az épület „háttér országa" is, a személyzet számára fenntartott öltöző és higiéniai helyiség az épület hátsó részén helyezkedik el. Ezzel szimmetrikusan, a keleti oldalon alakult ki a gépészet számára fenntartott helyiség, ahol a hidraulikusan működtetett liftszerkezet gépészete van.

A középső szinten egy kávézó és fagylaltozó található, amely megközelítése lifttel az alsó szintről, vagy gyalogosan az északi oldalról lehetséges. A kávézószint funkcionális kialakítása során szerettem volna azt a vezérelvet követni, amely szerint az épület különböző szintjei önállóan is képesek üzemelni, azaz nem kapcsolódnak egymáshoz, az akadálymentes közlekedésre szolgáló lift kivételével. Az így kialakult különálló, szeparált funkciókat tartalmazó szintek lehetővé teszik, hogy a látogatók célirányosan közlekedhessenek. Másik tervezési szempont volt, hogy elkerüljem a sokszor kellemetlen, üzleti célokból kialakított funkciókapcsolatokat, így a libegőt használó turisták nem érzik kényszerítve magukat, hogy a kávézóban fogyasszanak, illetve a mosdó használata esetén is igénybe vegyék az itt nyújtott szolgáltatásokat.


Kávézó (felső szint) - tervező: Ramasz Tamás
12/21
Kávézó (felső szint) - tervező: Ramasz Tamás



A kávézó szintje funkcionálisan három részre osztható: fogadó tér, kiszolgáló helyiségek és a fogyasztótér. Az előtér fagylaltozóként funkcionál. Az észak-nyugati fekvésű helyiség alkalmas arra, hogy az ide látogatók megpihenjenek, majd egy tölcséres fagylalt vásárlása után továbbsétáljanak. Az ideiglenes tartózkodásra szolgáló térből két közlekedőfolyosón keresztül juthatunk át a fogyasztói térbe. A két közönségforgalmi rész között található a kiszolgáló funkciókat rejtő szegmens. Két elkülönített mosdóhelyiség, felvonó, takarítóhelyiség az épület oldalán, és a kávézót kiszolgáló helyiségek középen. Mivel a felvonóépület távolabb esik a várostól, továbbá természetvédelmi területen helyezkedik el, ezért csak egy akkora kiszolgáló részt terveztem, amely olyan kávézót működtet, ahol nincs konyha. Naponta szállítják ide a kész termékeket, szendvicseket, süteményeket, italokat. Helyben csak a legegyszerűbb italokat készítik el. A kiszolgáló rész egy áruátvevő előtérből, egy mosogató helyiségből, egy tárolóból, fagylalt árusító pultból és a kávézó térben található kiszolgáló bárpultból áll. Az épület ezen szintjéről egy – az épület teljes kerületén átívelő - rámpán keresztül juthatunk fel a terasz szintre, ahol a peron és a drótkötélpályás felvonót működtető gépezet található. 


B-B metszet - tervező: Ramasz Tamás
21/21
B-B metszet - tervező: Ramasz Tamás



A tervezési helyszínből adódóan, kiemelkedő jelentőségű az épület megfelelő tömegének megválasztása. A természeti környezetben sokkal nehezebb megtalálni a helyes arányokat, mint egy városi épített helyszínen. A távolságok és a méretek újraértékelődnek egy olyan helyen, ahol belátható távolságon belül nincs épület. A fák és az erdő sokszor megtévesztő lehet, hiszen más képet mutat egy organikus környezet nyáron és télen. Más tömegei vannak a fáknak és más színek verődnek vissza az avarszintről. Egy épület természeti környezetben való megfogalmazása sokkal nagyobb kihívást jelentett számomra, mintha egy épített környezetbe kellett volna terveznem. Különböző homlokzati anyaghasználati variációkat megvizsgálva arra a döntésre jutottam, hogy a posztamens és a rámpa burkolata is perforált fehér fémlemez lesz. Az alsó, henger alakú épülettömegen található perforált homlokzatképző burkolaton kisebb perforációk lesznek, mert ezek eltolható árnyékolóként szolgálnak a nyílászárók előtt. A toló árnyékolók a pillérek előtt elhelyezett fix, szerelt burkolatú fémlemez mögé csúsznak be, ezáltal az épület teljes egészében kinyitható, illetve amennyiben használaton kívül van, bezárható, megakadályozva ezzel, hogy az állatok kárt tegyenek benne.


Rámpa látványterve - tervező: Ramasz Tamás
8/21
Rámpa látványterve - tervező: Ramasz Tamás



Mivel az épület teljes egészében a fém és üveg burkolati elemek dominálnak, ezáltal a természeti környezetben feszültség érzékelhető. A finom, lágy és harmonikus, organikus környezetben erős, markáns kontrasztot alkot a fémlemez rideg, durva anyagszerűsége, a kemény, hideg mivolta. Ezen kontraszt által keltett feszültséget az épület tereivel próbáltam egyensúlyozni, feloldani. Az út, amelyet a látogató bejár egy olyan útvonal, amely az építészet eszközeivel az érzelmekre hatva, egy kompozíció részét képezi. A komponálás elve alapján egy feszültséget keltő hatást iktattam be a tervbe: ez a fémszerkezetű burkolat és a természeti környezet különbözőségéből adódó emberi természetre gyakorolt kontrasztból fakad. A feszültség akkor oldódóik fel, ha a látogató elindul a rámpán felfelé. A minden oldalról lezárt rámpa egy külön világot sejtet, a tér teljesen elválik a környezeti erdőtől. A feszültség a rámpán felfelé haladva fokozatosan növekszik és az ezt feloldó aktus a peron szinten következik be. A rámpán felérve a feszült elme ismét szembesül a természettel: az ég felé nyitott tetőterasz mögött felsejlenek a fák lombkoronái és a nap fénye, amely beragyogja a teraszt.

Az U alakban körbejárható állomásszerkezet központi helyet foglal el a teraszon. Az alsó, henger alakú épülettömeg alaprajzi kör középpontja körül megforduló kabinok az épület középpontosan szimmetrikus pontszerű koncepcióját erősítik. A rámpa gyűrűző motívuma nemcsak koncentrikus körökké avanzsálja ezt a pontot, hanem a vertikális mozgási irányával megteremti a függőleges mozgás lehetőségét. A kétféle dimenzióban való mozgást szimbolizáló test nem csak dinamikus hatást kölcsönöz az épület formájának, hanem irányával és mozgásával megnyitja a teret egy új dimenzió felé.

Ramasz Tamás

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk