Székely László, Temesvár építésze

Fotókiállítással várja az érdeklődőket az Országos Mezőgazdasági Könyvtár november 8. és 24. között.

Az Európai Utas Alapítvány és az Országos Mezőgazdasági Könyvtár tisztelettel meghívja Önt

Székely László, Temesvár építésze

című fotókiállításának megnyitójára

2013. november 8-án, pénteken 15.00 órára.

Helyszín:

Országos Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik terem

Budapest I. ker., Attila út 93.

A kiállítás november 24-ig ingyenesen megtekinthető hétköznap 9-18, hétvégén 10-16 óráig.Kérjük kísérje figyelemmel rendezvényinket a www.omgk.hu honlapon!    

SZÉKELY László műépítész 

(Nagyszalonta, 1877. aug. 3. – Temesvár, 1934. jan. 23.)
Székely Mihály okleves építőmester, építkezési vállalkozó és Mados Zsuzsanna gyermeke. Középiskolai tanulmányainak első négy osztályát szülővárosa református algimnáziumában végezte. Iglón járt az ötödikbe, a gimnázium utolsó három osztályát pedig Máramarosszigeten, a Református Kollégiumban abszolválta. A budapesti József Műegyetem építészeti karára iratkozott be, ahol Pecz Samu, Czigler Győző, Hauszmann Alajos és Schulek Frigyes növendéke volt. 1900-ban diplomázott a budapesti Műegyetemen. 1900. július 1-től 1903. márciusáig munkatársként Czigler Győző műegyetemi tanár budapesti tervezőirodájában dolgozott. 1903. április 1-től a temesvári polgármesteri hivatal műszaki osztályának műépítésze.

Magántervező-irodát is nyitott Temesváron. A középületek, a bérházak, a magánvillák, iparcsarnokok sorát tervezte a 20. század első évtizedeiben, évszázadokra meghatározva a Béga-parti város architekturális és urbanisztikai arculatát. Fő műve a temesvári piarista főgimnázium, rendház és templom épületegyüttese. Tervei alapján épült fel a temesvári közvágóhíd, vízerőmű, harisnyagyár, tűzoltó-laktanya, kereskedelmi iskola, polgári menházalap bérháza, Hungária fürdő, gyárvárosi görögkeleti templom, erzsébetvárosi, gyárvárosi, józsefvárosi és rezsőföldi elemi iskola, a józsefvárosi óvoda, a hitelbank, a csendőrlaktanya, a főtéri bérpalota-sor; továbbá a nagyszalontai városháza és gimnázium, a verseci szerb görögkeleti püspöki palota, a nagybecskereki és pancsovai vágóhíd, a gyulai harisnyagyár stb. Székely László tervezte a Dózsa György tüzes trónusa feltételezett helyére emelt Mária-kápolnát (1906), a szabadfalui Petőfi-emlékművet (1913) valamint díjmentesen a temesvári Magyar Házat (1930). A Magyar Ház eklektikus homlokzatán a neoklasszicista, valamint a korszerű építészet stílusjegyeinek társításával, merész egybe-szervesítésével, a kőből faragott ablakkeretek, a pilaszterek, a kétszer égetett téglából rakott falrészek összekapcsolásával, ritmikus váltakoztatásával mozgalmas, motívumgazdag felületet teremtett. Az épület formai megjelenésében is a bánsági magyarság életkedvét, tettrekészségét, áldozatos összefogásának erejét érzékeltette, jelezte. Városi műépítészként 1922-ben vonult nyugdíjba, de magántervezőként haláláig továbbdolgozott. A temesvári református egyházközség illetve a bánsági református egyházmegye világi főgondnoka volt.

A kiállítás Székely László életművének néhány jellegzetes alkotását mutatja be fényképek révén. Az összeállítás a 2002-ben megjelent magyar-román-angol nyelvű Székely László-album anyagából válogat. A felvételeket Mihai és Hortensia Botescu temesvári műépítész-házaspár készítette. 

Forrás: http://www.omgk.hu/