Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - bemutatjuk a pályaműveket
Az ötletpályázaton első díjat nyert pályamű szerzője a CET Budapest Kft., tervezők Csomay Zsófia és Nagy György.
I. díjban részesült (7 millió forint):
50. számú pályamű
CET Budapest Kft.
tervezők: Csomay Zsófia, Nagy György
szakági tervező: Csontos Csenge
munkatársak: Márialigeti Anna, Felcsuti Anna, Gulyás Erzsébet
II. díjban részesült (6 millió forint):
34. számú pályamű
mima építész műhely Kft.
tervezők: dr. Rohoska Csaba, Szösz Klaudia
munkatárs: Szabó Miklós
III. díjban részesült (5 millió forint):
29. számú pályamű
KÖZTI Zrt.
tervező: Skardelli György
munkatársak: Borbély András, Csízy László, Kelemen Bálint, Petri Dávid
Rangsorolás nélkül kiemelt (2,5 millió forintos) megvételben részesült:
2. számú pályamű
Török és Balázs Építészeti Kft.
tervezők: Balázs Mihály, Török Dávid, Falvai Balázs, Tatár Balázs
művészeti író: Somogyi Krisztina
4. számú pályamű
RB - STÚDIÓ Bt.
tervező: Balázs Attila
45. számú pályamű
Bózsó Építész Stúdió
tervező: Bózsó Csongor
munkatársak: Nagy Ádám, Bakaity Beáta, Eke Tamás
Rangsorolás nélkül kiemelt (1,5 millió forintos) megvételben részesült:
37. számú pályamű
Hajnal Építésziroda Kft.
tervezők: Hajnal Zsolt, Kendelényi Péter
munkatársak: Ámon-Kovács Judit, Hajnal Ödön, Kállai Gábor, Lengyel Ágnes, Szalánczy Kolos, Szüle Péter
44. bírálati sorszámú pályamű
ARCHAI Kft.
tervező: Gutowski Róbert
építész munkatárs: Kövér István
statika: Kerek István
Rangsorolás nélkül (500 ezer forintos) megvételben részesült:
3. számú pályamű
R+G Építész Műhely Kft.
tervező: dr. Rétfalvi Donát
munkatársak: Gerse Dániel, Kozák Barnabás, Mátételki Ákos
20. számú pályamű
dpi Design Kft.
tervezők: Pintér Tamás, Kéner Tamás, Kovács Péter, Dombi Miklós
munkatársak: Hideg Máté, Lepkanics Zsuzsa, Fellner Anita
25. számú pályamű
Építész Stúdió Kft.
tervezők: Keller Ferenc, Hőnich Richárd, Fialovszky Tamás, Nagy Iván, Sólyom Benedek, Félix Zsolt, Láris Barnabás, Várkonyi Andrea
munkatársak: Kápolnás Gergely, Mohácsi Sándor
27. számú pályamű
Karácsony Építész Iroda
tervezők: Karácsony Tamás, Kemes Balázs, Vesztergom Ádám
Hetedik Műterem Kft.
tervezők: Szabó Levente, Almer Orsolya, Simon Orsolya, Tánczos Tibor
szakági tervezők: Gyüre Borbála, Dr. Armuth Miklós
munkatárs: Páll András
46. számú pályamű
Mérték Építészeti Stúdió
tervezők: Paulinyi Gergely, Dr. Komjáthy Attila, Dr. Reith András
szakági tervező: Dávid Ferenc
munkatársak: Burján Gergő, Szirmai Balázs, Lukács Zsombor, Fábián László
Nem díjazott pályaművek:
1. számú pályamű
tervezők: Klobusovszki Péter, Bartha András Márk
33. számú pályamű
tervezők: Béres Ágnes, Tilkovszky Dóra, Kelemen Zsolt, Kirov Csaba, Nagy Tamás Árpád
látványterv: Gusztus Zsombor
40. számú pályamű
déBert Építészek Kft.
tervezők: Horváth Dénes, H. Nándori Klára
Az oldalt folyamatosan bővítjük a felkerülő pályaművek linkjével - a szerk.
19:46
Kedves székesfehérvária, és mindenki más!
Először is én laikus vagyok. Az építészetben mindenképpen, de a történelemben nem. Több ponton nem értek egyet sem a kiírt pályázattal, sem azokkal, akik ilyen-olyan megfontolásból azt állítják, hogy a templomot nem lehet visszaépíteni.
A véleményem a következő:
Ez nem egy szimpla építkezés, nem egy sima tender, nem egy szokványos beruházás. Ez az egész nemzethez, sőt Európához szól. Igaza volt annak, aki azt mondta, hogy egy bámészkodó a romokkal nem tud mit kezdeni, annak viszont nem, aki mindenféle régészeti és egyéb kutatásokra alapozva azt mondta, hogy nem tudjuk, hogy nézett ki a régi templom. De igen, hozzávetőlegesen tudjuk. Sejtjük, hogy hogyan nézhetett ki a Szent István által épített román bazilika, sejtük, hogyan nézett ki a Zsigmond-kori, és hogyan a Mátyás-kori. Vannak róla források. Ez egy marhaság, már elnézést kérek mindenkitől, hogy erre hivatkozva utasítjuk el a visszaépítést. Éppen ez lenne az a pont, ahol összhangba lehetne hozni mindenkinek a kívánságát:
Először is a régi építészeti stílusokat, a múltat, a forrásokat, az emlékeket összhangba lehetne hozni a mai építészeti elképzelésekkel azokon a pontokon, ahol nincsenek pontos adataink a régi bazilikáról.
Másodszor szerintem bűn lenne felépíteni bármelyik elnézést a kifejezésért, de förmedvényt Székesfehérvár belvárosában, mert valóban eltorzítanák a barokk városképet, viszont egy román-gótikus homlokzat ugyanezt tenné? Szerintem nem. Jártak már a prágai Hradzsinban? Ott elrontja a barokk paloták látványát a Szent Vitus székesegyház gótikus stílusa? Egyáltalán nem.
Harmadszor mindenki azzal jön a visszaépítés ellenzői közül, hogy akkor az érseki palotát le kellene bontani. Dehogy kéne. Ellenkező irányba van hely a bővítésre, az egykori szentély mögötti épületeket arrébb lehetne vinni pár méterrel.
Negyedszer mindenki előtérbe helyezi a rommezőt. Szerintem a legfelemelőbb érzés az lenne, ha úgy sétálgathatnék az új bazilikában, hogy közben alattam, egy törhetetlen üveg alatt láthatóvá tették a régi romokat.
Ötödször ezzel megvalósíthatnánk egy szakrális építményt is, amelyre az egyik hozzászóló már tett célzást és azzal teljes mértékben egyet értek. Amiket terveznek abban semmi tisztelet nincs a múlt iránt. Már elnézést de én személy szerint nem vagyok kíváncsi azokra a megoldásokra, amelyeket itt megtervezte, mert abban semmi inspiráló nincs arra nézve, hogy az ember visszagondoljon a múltjára. Nem kell pláza a belváros történelmi hangulatú utcáiba.
A bazilika visszaépítésével ezen kívül nyerne a város egy új kiállítóteret és konferencia teret, ahol koncerteket, ünnepségeket lehetne tartani, interaktív kiállításon lehetne bemutatni a város történelmét, s a művészek fantáziájára bízva, de illeszkedve a román, gótikus és reneszánsz stílushoz kialakítani a királysírokat az eredetinek megfelelő helyén, amelyekbe vissza lehetne fektetni a mostani tömegsírban "nyugvó" földi maradványokat.
Ja persze ez nem lehetséges, mert a dns és egyéb vizsgálatokat még nem találták fel, s lehetetlen megállapítani, hogy egy csont melyik korból származó, s ezáltal kikövetkeztetni, hogy melyik királyunk földi maradványa.
Végszóként annyit szeretnék még mondani, hogy az a baj ezzel a projekttel is, mint minden mással ebben az országban, az pedig az, hogy nem merünk nagyot gondolni, nem merünk valamire pénzt áldozni, mert abban biztos vagyok, hogy a bazilika visszaépítését elutasítók azért hordanak össze hetet havat a rekonstrukció ellen, mert nem hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni. Annyi féle lehetőség lenne a pénzgyűjtésre egy ilyen célre.
Köszönöm, hogy elolvasták a hozzászólásom!
16:37
Messzemenően egyet értek a tisztelt MCS-vel, mind az általában jellemző túlépítettséggel (nagyot kell durrantani!!!)-//ami azért számos igen látványos (és mindazonáltal igen környezetérzéketlen) megoldáshoz vezetett//, mind a mai kor szerinti valódi templomság iránti vágyával kapcsolatban. (Köszönet a szívet gyönyörködtető BM-terv fölidézéséért!) A Hajnal-Iroda minimalista baldachinja is kiemelkedően szép megoldás, ami szerintem előkelőbb helyezést érdemelt volna, bár funcionálisan nyilván kevéssé hatékony az időjárási viszontagságok elleni védelemként (mellesleg szerintem itt egy igen lényeges ponthoz érketünk el; görcsös romkultusz/konzerválási kényszer (nehogy még egy szilánk lemorzsolódjon a bokáig érő falakból) kontra az épület föltámasztása, új élettel töltése... fizikai, kontra szellemi védelem. (Lásd: megkérdőjelezhető pályázati kiírás...)
A nyertes terv egyértelmű funkcionális-térhasználati, nemes gondolati és alázatossági jellemzői, az ösit a jövőbe mutatóval remekül egybefonó letisztult ötlet (high-tech szobor, mint kvázi kortárs rózsablak) összességében méltóvá teszik az első helyre,
De mindenképpen szóvá kell tennem a pályázat borzasztó grafikai szintjét (itt a látványtervekre gondolok, nem a kedves képgrafikai homlokzatsémára és az elvi rajzocskákra), amik az absztrakcióra kevéssé képes szemlélőt inkább elriasztják (mekdonác-szívószál és gumicukor hangulat, széttorzult perspektívában (ami önmagában lehet vicces, de egy reális-kötlező fotóba illesztve katasztrófális)...
Amellett fölrémlett előttem a Flórián tér romjainak szomorú helyzete (nyilván sok szempontból más a helyzet, de a lyukacsos vasbetonlemezség azért közös... )
Szóval azért rejteget veszélyeket ez a szépséges koncepció, de talán lehet reménykedni, hogy a Csomay-Nagy páros egy szép és jó Helyet csinál ebből az ötletből... Erre ad reményt nem túl régen született veszprémi épületük is.:
http://epiteszforum.hu/node/14154
+++ Még szólnom kell, a Karácsony-csapat tervének fantasztikus belső tereiről, ha valaki nem nézte volna meg a vonatkozó képeket, szerintem mindenképpen tegye meg, szerintem jól fog esni...
09:33
Upgrade: Sityu felvetéseire - elsősorban a történeti előzmények építészeti idézésére való törekvés kérdése - adandó érdemi válaszokkal köteteket lehetne megtölteni. Emlékeim szerint a korábbi pályázatban (ahol Janáky a dombot javasolta, ami Marosi Ernőnek is tetszett), voltak ilyen kísérletek. Én is szívesen láttam volna ilyet, de ma az építészeti ízlés/ambíciók tekintetében a hatvanas évek szelei fújnak, tehát egyfajta tudatosan antihistorikus építészet lebeg a szemek előtt, szándékosan mindenféle áthallás nélkül. Ilyen típusú tervekre szerintem ismét évtizedeket kell várni, most éppen ellenkező irányba tempóznak a paradigmaváltás megszállott hívei.(A romterület lefedésének kényszerét az előttem szóló már emlegette.)A templom visszaépítése viszont mindenképpen izgalmas kérdés (lehetne).Természetesen nem a rekonstruálhatatlan egykori állapot(ok) visszaépítése, hanem új templom a régi romjain valahogy úgy, ahogy Balázs Mihály is tervezte a budai várban.De az bizonyos, hogy egy ilyen felvetés sokkal nagyobb balhét kavarna, mint akár a már elbontott lefedés, vagy bármi más, egy olyan országban, ahol a gyakorló templomba járók száma 16-18% között van és csökkenő tendenciát mutat. Az, hogy nemzeti emlékhely, szerintem nem segítene a dolgon, ha olvasod Tóta W. kirohanásait a blogjában. (Vagyis, hogy miként csapódna be a köztudatba egy ekkora méretű templom építése állami segédlettel.)És ugyanekkora balhét a régészek/művészettörténészek oldaláról, akikről nehezen tudom elképzelni, hogy egy ilyen ötletet támogatni tudnának. Bár ezt jobban.
Miközben én - egyszemélyben - messzemenően a legjobb megoldásnak tartanám.
Csomay Zsófiék tervét - a tervek áttanulmányozása után - én is a legjobbnak tartom:- a romok lefedésre kerülnek, ami műszaki követelmény- a romok a lefedés alatt megtekinthetők- a tér gyalogosok által használható lesz- az üvegkocka, ami olyan, mint egy emlékmű: csak egy jel - mint a Louvre piramisa - ami lent, a romok közt színes, templomi fényeket teremt- éjjel pedig világít - a föld alól - különös, misztikus fénnyel
- a többi tervet (némiképp sommásan, bocs) többnyire feleslegesen túlépítettnek tartom.- a két további, a romterület lefedésén túl csak miminimális, vagy kis felépítménnyel operáló terv, a második díjas "zöld födém" és Hajnal Zsolték "klasszicizáló pavilon" terve érdekes elemzésre/összehasonlításra adna lehetőséget az első díjas terv viszonylatában... ha volna időm :-)A hozzászólásokon érezhető, hogy a téren megjelenő építménytől sokan konkrét jelentést várnak. Egy absztrakt üveghasáb elvontsága és valamilyen szimbolikus, közérthető üzenetet közvetítő forma iránti igény csap itt össze.A tervek között egy sincs, még a nagy, templomteret idéző tömegek sem, amelyek sikerrel alkalmaznának itt konkrét, jelentéssel bíró formákat. Akár modernista, akár klasszicista formák.Ha a terv a felépítmény formája, olvashatósága, konkrét üzenetének hiánya miatt futna zsákutcába, nehéz lesz egy üveghasábnál, ami lefelé templomi fényeket áraszt szellemesebbet kitalálni.
Üdv!mcs
14:11
@Masznyik Csaba: Örülök sityu és mcs templommal kapcsolatos (sajnos vagy nem sajnos, de napjainkban mindenképpen) "provokáló" gondolatainak, hasonló kérdéseket feszegettünk pályázati tervünkben...(44) Én abban bízom, hogy néhány emberöltő múlva a mostani tervek, s velük együtt a megépülő 1. díjas (ha megépül) mind-mind ideiglenes megoldásnak hatnak majd csupán - mi magunk erre némileg törekedtünk is (pont a reménység okán); hogy előbb vagy utóbb a megmaradt fizikai és szellemi "törmeléken" újjászülessen egy a helyhez méltó szakrális épület. (Egyébiránt a magam részéről még azt az árat is megfizethetőnek tartanám az ügy jelentőségéből kifolyólag, hogy néhány belvárosi templomból belső átalakítással könyvtárat, közösségi házat, ifjúsági- és zarándokházat kellene csinálni, merthogy ma valóban nem egy újabb templomépületre van szüksége az Egyháznak - sokkal inkább belső megújulásra, papi és szülői hivatásokra, kisközösségekre, fiatalokra...) üdv GR
22:01
@Masznyik Csaba: szegény, szegény Tanár Urunk...
11:33
@joss: boldogok-é a lelki szegénylegények, mert övék a Mennyek (építész-) Fóruma
16:17
Akkor újra leírom röviden:
Itt csupa szarkofág jellegű építmény lett díjazva, ami a hálál és az elmúlás szimbóluma. Ennek a nemzetnek nem erre van szüksége.
Székesfehérvár nem elsősorban temetkezési, hanem koronázási helyszín volt. Elvárnék egy olyan létesítményt, ahol akár ma is lehetne koronázási ünnepséget tartani.
13:05
Kedves hozzászólók:
A kiírás egyértelműen fogalmazott, hogy a romokat állagmegóvás miatt le kell fedni.
Az itt egykoron állt templomot többször átépítették, a régészeti adatok alapján lehetetlen lenne megmondani, hogy nézett ki akármelyik periódusban. Ezért rekonstrukció, akár részleges is (egy térmetszet felépítése) kizárva.
A romok jelenlegi állapotukban egy laikus számára szinte értelmezhetetlenek, ezért nem értem miért sajnálkoznak egyesek, ha el vannak takarva, inkább örülnének, hogy egy használható közteret kapnak a jelenleg csak jeggyel látogatható, és ezért üres és kihasználatlan tér helyett.
11:13
@vesada: Nem hiszem, hogy ezek a számomra visszataszító módon lesajnált "laikusok" annyira ostobák lennének, hogy "számukra szinte értelmezhetetlenek" lennének ezek a romok. Éppen ellenkezőleg, úgy látom, hogy ezek a lesajnált "laikusok" éppen azért tanúsítanak sokkal több tiszteletet a romok iránt, mint például a pályázat kiírói és zsűrije és a zsüri által leginkább preferált tervek szerzői, mert azt is látják bennük, amit emezek nem látnak. Azt, amit az előző dicstelen pályázat zsűrije sem látott, amikor kierőszakolt egy olyan méltatlan építményt, amit néhány év után le kellett bontani.
És még valami: ha itt netán valami - Isten őrizz! - a közeljövőben egyáltalán épül, az azoknak a lesajnált "laikusok" pénzén épül.
21:59
@vesada: a nemzeti emlékhely nem óvoda, nem sírhalom és nem egy hatalmas ipari csarnok, és ez még akkor is igaz, ha valaki elhiszi azt az ostobaságot, hogy a romokat le kell fedni...
a romok jelenlegi állapotukban (azaz félig lefedve, félig letakarva, félig elásva) tényleg értelmezhetetlenek )))
okos vagy, mint a NAP
12:00
Tisztelt Pályázók!
A legnagyobb probléma, hogy egy emlékhelyhez nem csak gondolatok kellenek! Aki ezt használni fogja, azt nem érdeklik a színdinamikai koncepciók stb...csak a tér, a tömeg és az érzelmi hatás.
Nemzeti emlékhelyen alapvetően fontos, hogy mit tettünk, kik voltak itt, hogy kerülünk bele a történelmi folyamatba és ezen felül a városszövetbe. Továbbá mit jelent a magyarság számunkra? Sajnos még az általam nagyrabecsült építészek sem tudták ezt megjeleníteni:(.
Egy nemzeti emlékhelynek vannak nemzeti vonásai. Felháborító, hogy nemzetünk hányatatott illetve dicsőséges éveiről valakinek egy színes üvegdoboz jut eszébe. Mellesleg még a perspektíva is rossz...Úgy gondolom, hogy egy ilyen nemes feladatot és ekkora díjazást nem érdemel meg a "nyertes", mert a tervben egyszerűen nincs erő.
14:42
@kritikus: Nem is kell, hogy érdekelje használót a mögötte levő elmélet. Attól még az az épület/alkotás hatással lesz rá. Persze nyilván valamennyire konszenzus kell arról, hogy milyen épület kelthet olyan gondolatokat, ami emlékhellyé teszi ezt a helyet. De ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy az csak egy nemzetiszínű konzervatív obeliszk lehet. Lehet, hogy a beérkezett tervek sem a legjobb megoldások, de mivel nem volt normális társadalmi egyeztetés, erre elég kevés volt az esély.
Társadalmi egyeztetés címén nem arra gondolok, hogy szavaztassák meg a népet, mert abból valószínűleg a templomszelet jönne ki, hanem építészek, szakemberek, lakók moderált összejöveteleken közösen eljussanak oda, hogy mi a megfelelő szimbólum, amit a mai kor szellemében, de a múltra emlékezve el tudunk képzelni.
07:57
@airdace: Természetesen igazad van, hogy nem feltétlenül kell egy nemzeti színű obeliszk.
De ez a színes doboz mitől nemzeti emlékhely és nem a berlini tűzoltóság?
20:19
Tisztelt tervezo urak!
Fontosnak tartom egy varos epiteszeti osszkepenek, stilusanak megorzeset. A barokk hazak koze _nagyon_ nem illik egy uveg-vasbeton monstrum, tobb terven latszik, hogy az illetoben fel sem merult az, hogy az epitmenye elnyomja a kornyezo hazakat. Egyes terveken meg egesz egyszeruen eltunik a rommezo, csak sejtetik valamilyen formaban, ami nem elfogadhato. Velemenyem szerint egyik rosszabb, mint a masik, nem lenne szabad egyiket sem megvalositani!
19:35
A helyszín történelmi jelentőségét tekintve úgy gondolom nem elégedhet meg egy lefedéssel, az építménynek egy új jelölést kell tennie. Emlékezni a múltra, a jelen eszközeivel.
13:20
Tisztelt Székesfehérváriak!
Hát csak gratulálni tudok ehhez a sok borzadmányhoz!!!
Ez tényleg egy történelmi emlékhely! Miért nem jó oda a régi bazilika egy szelete és az oda temetett királyok szobrai???!
Ezzel az erővel egy plázát is fel lehetne húzni arra a telekre!
15:14
@István: Az az idő már elmúlt, amikor a "régi bazilika egy szeletével" emlékezünk meg egy nagyon fontos helyről. Az imitáció nem európai magatartásra vall egy ilyen szituációban. Ez egy olyan hely, amelyet filozófiával kell megtölteni. Nem egyszerűen épületet, vagy tájépítészetet kell létrehozni, hanem rengeteg gondolatot is bele kell vinni a tervbe.
Én úgy érzem, hogy nagyon sok jó megoldás született, de nem az elsődíjas az, amit továbbgondolnék.
12:13
@adam899: Szerintem meg épp azok az idők vannak múlófélben, hogy meg tudnánk ilyen alapelvek szintjén fogalmazni, hogy hogyan kell egy építészeti problémához hozzáállni. (persze vannak bizonyos alapelvek, de számtalan olyan jó megoldást is látni világszerte, ami éppen ezen alapelvek feszegetéséről szól; s persze az is igaz, hogy csupán a 'feszegetéstől' nem lesz jó egy ház)
De mielőtt sokan abbahagynák a hozzászólásom olvasását, sietek leszögezni, hogy nem azért gondolkoztam el ezen a "régi bazilika egy szelete"-dolgon, mert azt tartanám jó megoldásnak, vagy mert az új nemzeti színházat tartanám a követendő példának (a "régi" és az "új" "összekombinálása" tekintetében).
Szóval elgondolkodtam ennek a pályázatnak az eredményén:
az egyik legfontosabb hiányérzetem épp az volt, hogy nem emlékszem olyan pályaműre, ami formaválasztása során elgondolkodott volna valamely történelmi forma, tömegalakítás visszaidézésén (mindjárt részletezem, hogy mire is gondolok);S éppen pont a pályázatok sokszínű formavilága miatt vetődött föl bennem ez a kérdés. Ugyanis a pályaművek közt alig találni 2 olyat ami hasonló formavilágot választott volna. Merthogy egy építészeti tervezés mindenképpen valami ilyesfajta választás is: választás az egészen közeli és a távolabbi múlt forma'kincséből'. Ma már nagyon nehéz olyan formát, építészeti hozzáállást választani, aminek nincs valamiféle előképe (s akkor arról nem is beszélünk, hogy a laikusok még könnyebben kategorizálnak, s még kevésbé hajlamosak a finom distinkciókra - s a laikusok lefántcsonttoronyból történő lesajnálása, azon túl, hogy nem elegáns, nem is biztos, hogy célravezető, vagy egyáltalán megvalósítható).Természetesen nem arra gondolok, hogy vasbetonból kellett volna újraépíteni a régi szerkezeteket; hogy rekonstruálni kellett volna a történelem valamely állapotát.Nem. Ez nyilvánvalóan nem megoldás.De azt hiányoltam, hogy nem emlékszem egy olyanra sem, ami próbált volna kezdeni valamit a korábbi formavilággal; aki a fent említett választási lehetőségek közt számba vette volna a korábbi formavilágot. Vagy ha számba is vette, kizárólag elhatárolódó módon viszonyult hozzá.A pályaművek közt volt olyan, aki finomabban, volt aki agresszívabban, volt aki 'tiszteletlenebbül', volt aki óvatosabban ált a romokhoz; de mind elutasította a korábbi formavilág továbbgondolását.Természetesen nem vagyok biztos, hogy az általam javasolt formai továbbgondolás lett volna az egyedüli jó megoldás, deaz meglepő, hogy nem igazán történt próbálkozás rá (így utólag sajnálom is, hogy nem indultam a pályázaton, mert akkor legalább megpróbálhattam volna és akkor nem érhetne a vád, hogy partvonalon túlról okoskodok);meg nem is bogarásztam át a kiírást, meg az előzményeket sem teljes alapossággal; de az is fölmerült bennem kérdésként, hogy egy templom-emlékből miért kell mindenáron szekularizált emlékhelyet csinálni:miért nem lehet belőle újra nemzeti emlékhelyként funkcionáló templom?ha már egyszer az volt;meg ha már vannak is hasonló templomaink;nem vagyok egy komoly templomba járó alkat, meg történész sem de az tény, hogy a magyar államiság kialakulása szempontjából nem elhanyagolható tény a kereszténység. S ez nem azt jelenti, hogy ezzel letagadnánk történelmünk (és ezáltal jelenünk) nagyon fontos nem katolikus, nem keresztény részeit; de szt. István elválasztását a kereszténységtől már egy kicsit túlzásnak érzem. (szent Istvánt olyanok is szent Istvánnak nevezik, akiknek a vallásában nincsenek szentek; s attól se lesz senki keresztény, ha az időszámítást Jézus születésétől számolja)S merthogy a templomokból magyarországon tudomásom szerint nincsenek kitiltva a más vallásokat vallók (ha betartják a viselkedési szabályokat); tehát egy templom problémamentesen szolgálhat "rendezvénytérként" (mint ahogyan jelenleg is szolgál sok helyen - pl.: hangversenyek, templomok előtti tereken világi rendezvények, ökomenikus vallási rendezvények stb.)
13:07
Tisztelt TERVEZŐ Urak és Hölgyek !!!
Én nem székesfehérvári vagyok, de sokat járok arra.
Remélem, a tervek közül nem valósul meg egyik sem mert egyik rosszabb mint a másik.
Ha mindenképp (végső esetben) választani kéne akkor a 45 vagy a 34-es (átdolgozás után)
Nem kéne ízléstelen (színes, vagy betonbunker szerű) borzadályokat építeni.
Ez egy TÖRTÉNELMI emlékhely tessék szépen ennek megfelelően gondolkodni
pár éve volt szó róla hogy a bazilika egy szeletét építik
az pl. nem volt rossz elképzelés fogalma lenne az embereknek mekkora lehetett az épület
egy ízléses faszerkezet alap lefedéssel pedig a többi részt is be lehetne fedni.
Jó lenne ha, az elbírálók nem gondolták komolyan, hogy a fenti művek közül választanak
Ne akarják nevetségessé tenni Székesfehérvár belvárosát.
Üdvözlettel: J . István