Egyéb cikkek

Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely fejlesztése

1/7

Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - mima

?>
Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - mima
?>
Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - mima
?>
Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - mima
?>
Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - mima
?>
Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - mima
?>
Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - mima
?>
1/7

Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - mima

Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely fejlesztése
Egyéb cikkek

Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely fejlesztése

2009.11.27. 11:23

II. díjban részesült 34. számú pályamű mima építész műhely Kft. tervezők: Dr. Rohoska Csaba, Szösz Klaudia

II. díjban részesült 34. számú pályamű
mima építész műhely Kft.

tervezők: Dr. Rohoska Csaba, Szösz Klaudia
munkatárs: Szabó Miklós

 

Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - mima
1/7
Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - mima

Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - mima
2/7
Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - mima

Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - mima
3/7
Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - mima

Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - mima
4/7
Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - mima

Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - mima
5/7
Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - mima

Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - mima
6/7
Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - mima

 
 

Részletes bírálat

A terv a teljes romterület lefedésével számol. A lefedés nagy részét egy zöldfelületű domb alkotja, melyet városi közparkként, nem pedig hagyományos értelembe vett városi térként formál meg. A domb látványban is, gyalogos megközelítésben is jól kapcsolódik a Városház térhez. A megoldás azt az előnyt is hordozza, hogy lévén „természeti forma, nem igényel igazi, épített térfalat. Szép gondolat, hogy a domb „lebeg" a csatlakozó felületekhez képest, azzal a megoldással, hogy járható üvegfödémekkel egészül ki.

A megoldás lehetőséget adna az alsó tér belmagasságának a domb belső üregét felhasználó megnövelésére, kár, hogy a pályázó nem él ezzel. A gerendák alatti 2,7 m-es magasság így igen nyomott.

Az üvegfödém nemcsak a lebegés látszatát szolgálja, hanem a természetes megvilágítást is biztosítja, azzal a többlettel, hogy az élő város és a lefedett múlt az utcaszintről is vizuális kapcsolatba kerül.

Maga a domb szép és többrétű gondolat (pl. sírdomb az elpusztult múlt, vagy az eltemetett ősök felett), önmagában is méltó jel. Ugyanakkor barátságos közterület- zöldterület-rendezvényi tér, mivel enyhe lejtése erre alkalmassá teszi. A nagyméretű üvegfödém a közönség számára viszont inkább barátságtalan, és műszaki problémákkal is jár.

A lefedett terület értelmezését, a felszínen is méltó megjelenítését többfunkciós, falszerű térelem szolgálja, látványban és audio-vizuális eszköztárával egyaránt. A bazilika építészeti formáinak bemutatására videóernyő, "mesélő fal", valamint a domb melletti járható üvegfödém szolgál. A rombemutatásnak nincs megfelelő távlatot adó építészeti megoldása.

A további jel–alkotás csak szimbolikusan jelenik meg. A Szt. István sírja fölötti kereszt gondolata méltó a terv koncepciójához, de képzőművészeti megfogalmazást igényel.

Az alapozások helye a pályázati kiírásnak megfelel. A Mátyás-szentélyt az egykori épület részeként kezeli, maradványait bemutatja, a templomtól É-ra eső területet is bekapcsolja a romterületbe. A védőépület K-ről nyitott, ez csökkenti a további, jelenleg eltemetett romok bemutathatóságát. A további kutatás mindenhol biztosított.

A romok felett lebegő zöld domb szép szerkezeti válasz a természettel épített tér megoldására. A növényzettel telepített tető acél-vasbeton térrács födéme szórt pillérekkel alátámasztott, a romok zavarása nélkül kialakítható, és a további régészeti munkát is lehetővé teszi.

A rendkívül szép alaprajzi formájú és felületplasztikájú, növényekkel beültetett zárófödém felülete a tér-együttes látványos és értékes eleme. A puha, lekerekített forma jól illeszkedik a tér geometriájához. A zöld domb a terv szerint változó kiültetésű lehet, amely egyben járható felület. A gyalogos közlekedési rendszer azonban a domb
igénybevétele nélkül is működik.

A pályamű az egyik lehetséges komplex jó megoldás, ami méltó lehet a helyhez. A Bíráló Bizottság ezért II. díjban részesíti.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk