Egyéb cikkek

Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely fejlesztése

1/12

Nemzeti Emlékhely, Székesfehérvár

?>
Nemzeti Emlékhely, Székesfehérvár
?>
Nemzeti Emlékhely, Székesfehérvár
?>
Nemzeti Emlékhely, Székesfehérvár
?>
helyszínrajz 500
?>
helyszínrajz 250
?>
alaprajz, metszet
?>
hosszmetszetek
?>
keresztmetszet nappal
?>
keresztmetszet este
?>
rövidhomlokzat este
?>
Nemzeti Emlékhely, Székesfehérvár
?>
1/12

Nemzeti Emlékhely, Székesfehérvár

Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely fejlesztése
Egyéb cikkek

Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely fejlesztése

2010.02.02. 11:41

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Klobusovszki Péter, Bartha András Márk

Letölthető dokumentumok:

Díjazásban nem részesült 1. sz. pályamű. Tervezők: Klobusovszki Péter, Bartha András Márk

A díjazásban nem részesült 1. sz. pályamű a Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely tervpályázaton, 2009
Tervezők: Klobusovszki Péter, Bartha András Márk

 

Műtárgyleírás
Pályázatunk arra tesz kísérletet, hogy a műemlékvédelmi szempontokat összeegyeztessük a nemzeti emlékhellyel kapcsolatos szimbolikus tartalmak megjelenítésével. Célunk egy többjelentésű az építészet és a szobrászat határán egyensúlyozó műtárgy megalkotása. Több eltérő előképet ötvöztünk össze, melyek számunkra a csak személyesen megélhető haza,otthonosság és az elvont, személytelen az állam, államiság fogalompárokhoz kötődnek: archetipikus ház, hajó, sírépítmény, templom, középkori harci sisak, baldachin, védőtető, lámpás. A végeredmény a környező utcák szintjéhez hasonló magasságban lebegő, de megközelíthetetlen platform lett, melyen egy házikó áll. A lemez és a házikó egy homogén egységet képez, egy anyagból, fekete fémlemezből készült. Határozottan elkülönül az alatta lévő többféle anyagból és szerkezetből összeállított roncsolt világtól, melynek a bazilika maradványai is résztvevői. Az építmény felső része stabilnak tűnik, az alátámasztások heterogén formálása és anyaghasználata szándékolt szedett-vedettséget kölcsönöz a lemez alatti világnak. A lábak a kiírásban meghatározott alapozható területeken helyezkednek el, szabálytalanságuk részben ebből is következik. A lemez alá érkezve érzékelhető csak, hogy az építmény kontúrjában kivágtuk a lemezt és alulról belepillanthatunk. A felépítmény tengelye egybeesik a bazilika főhajójáéval. Nyugati vége baldachinként borul rá a Szent István sírra, kijelölve a romterület legfontosabb pontját. A vízszintes lemezen még egy négyzetes kivágás található, ez a Szent Imre sír fölé esik.

 

Nemzeti Emlékhely, Székesfehérvár
1/12
Nemzeti Emlékhely, Székesfehérvár

Nemzeti Emlékhely, Székesfehérvár
2/12
Nemzeti Emlékhely, Székesfehérvár

Nemzeti Emlékhely, Székesfehérvár
3/12
Nemzeti Emlékhely, Székesfehérvár

 

A bazilikális térforma utal a hajdan volt templom térszerkezetére ugyanakkor egy immateriális világot is megjelenít. A függőleges falfelületeken egy szabályos átlós négyzetes raszter szerint perforáltuk az építmény felső részét alkotó acéllemezeket. Nappal az építmény belsejében sötétség uralkodik, így a napsugarak keresztülhatolva a perforáción fényjátékot rajzolnak a falakra. Mesterségesen állítottunk elő fényszóródást mely, a természetben, ábrázolásai pedig a többek között barokk festészetben sűrűn előfordulnak. Ilyen jelenség az égbolt kék színe és a naplemente különböző vörös árnyalatai. Kolloid oldatokat vizsgálva először John Tyndall (1820-1893) angol fizikus írta le, akiről később az elnevezést kapta a jelenség. A belül teljesen üres térben a felépítmény vízszintes középvonala mentén nagy erejű fényforrásokat helyeztünk el, melyek sötétben kívülről láthatóvá teszik a perforációkat, melyek fénynyalábokat bocsájtanak ki, és lámpássá változtatják az építményt.

Romkertrendezés
Ha az Országalma felől közelítünk az Ozorai Pipo toronyhoz, annak enyhe megemelése és az innen adódó rálátás a romokra egy jól sikerült dramaturgiai elem. A torony és az itt lévő mellvéd részletképzései viszont messze alulmúlják az ilyen esetekben elvárható színvonalat. Elegendő csupán a betonból készült kőimitációra utalnunk. Célszerű lenne ezen részletmegoldások felülvizsgálata. A bazilika déli főhajója mellett és az egykori torony maradványai környékén nemrég kialakított fedett rombemutató terület műemléki, esztétikai, építészeti vizsgálatával nem foglalkoztunk, azt adottnak tekintettük. Romterület járószintjének kialakításánál nagyvonalakban megtartottuk a jelenleg kialakult elrendezést. Jónak tartjuk, hogy a megmaradt töredékek többségének felhasználásával, a burkolati váltások segítségével a laikusok számára is rekonstruálható a bazilika alaprajzi kontúrja. A meglévő kiegészítések mellé a déli mellékhajó végében lévő négyzetes alaprajzzal rendelkező helyiség falait a burkolatban jelöltük téglával, hasonlóan az északi hajó külső határoló falához. A jelenlegi bejárattól induló, a romterület
déli részén vezetett gyalogösvény kavicsszórását gyepre cseréltük fel, mivel így ez a felület többé-kevésbé megfelel a Mátyás korabeli gótikus bővítés területének. A füvön való közlekedést kő tipegőkkel oldottuk meg.

 

helyszínrajz 500
4/12
helyszínrajz 500

helyszínrajz 250
5/12
helyszínrajz 250

alaprajz, metszet
6/12
alaprajz, metszet

hosszmetszetek
7/12
hosszmetszetek

keresztmetszet nappal
8/12
keresztmetszet nappal

keresztmetszet este
9/12
keresztmetszet este

rövidhomlokzat este
10/12
rövidhomlokzat este

 

Az itt eltemetett személyekhez kapcsolódó kultusz megélését nagyban nehezíti a sírok kialakítása, mely inkább műemléki szempontoknak van alárendelve. A legproblémásabb a Szent István sír helyzete. A temetkezési hely, az esetleges maradványok és a szarkofág helye térben nem esik össze. A felépült mauzóleum helyet biztosított államalapító királyunk szarkofágjának, a test hajdani nyughelyén jelenleg egy mesterségesen kialakított gödör tátong. Ezen a rossz megoldáson az segíthet, ha a konkrét helyet hangsúlyosabb módon jelenítjük meg, jelentőségének megfelelően kiemelve a romterületen található többi sírhely közül. Javaslatunkban egy fekete gránit síremlék elhelyezését javasoljuk. Szükségesnek ítéljük, hogy a király- és egyéb sírok megmaradt töredékei, vagy másolatai visszakerüljenek a helyszínre. A jelenleg itt található esztétikailag megfelelő, de sematikus jelölések idegenek a hely szellemiségétől és nem segítik elő a sírok azonosíthatóságát sem.

Nemzeti Emlékhely, Székesfehérvár
11/12
Nemzeti Emlékhely, Székesfehérvár

Javaslatot tettünk a 1. és 2. sírkápolnák maradványai fölött átívelő gyalogoshíd és annak folytatásában lévő támfalszakasz vonalvezetésének módosítására. Íves geometriája idegen a környezetben fellelhető elemektől. A korábbi, Lux féle megoldás az archív felvételek tanulsága szerint sokkal megnyugtatóbb megoldást jelentett. A meglévő hídszerkezet nyugati lábának mészhomoktéglás körbeépítése és a romterületet a járószinttől elválasztó vasbeton mellvéd romterület felé eső felületének fémlemez burkolata idegen a hely szellemétől, mind fennköltség, mint esztétikai szempontból. Mindez igaz a kápolna túlzó piros színű fugákkal készített kiegészítéseire is. Szükségesnek érezzük, hogy minél több itt talált kőmaradvány a helyszínen legyen bemutatva. Fontosnak tartjuk, hogy az ezt a célt is szolgáló kerítésfal visszanyerje eredeti funkcióját. Ehhez a megrongálódott kerítésszakaszok javítása szükséges. Az ide elhelyezett kövek csapóeső elleni védelmét üveg vitrinekkel biztosítottuk. Ezek részletkialakítása összefügg a szükségesnek ítélt védelem minőségétől is.

(részlet a műleírásból) 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk